Nagy a feszültség Nagymaroson, és ez csak fokozódik az önkormányzati választáshoz közeledve. Tavaly számoltunk be arról, hogy a rendőrség nyomozást folytat a polgármester, Heinczinger Balázs vélhetően szabálytalanul felvett költségtérítésével kapcsolatban (az ügyet a rendőrség előbb megszüntette, az ügyészség viszont újranyitotta). Az előző év végén pedig megírtuk, többeket felháborít, hogy a városban igen kedvező áron bérelnek vállalkozók önkormányzati ingatlanokat, közterületeket.
Érdemes elolvasni Kiss Károly önkormányzati képviselőnek a napokban született bejegyzését; a Facebookon egyebek mellett arról posztolt, egyes rendezvények után a vállalkozók esetenként nem fizettek közterület-használati díjat, vagy bizonyos ingatlanokat ingyen adnak használatba, valamint némelyek ingyenesen, vagy igan alacsony áron használhatják raktárként. Kiss szerint éves szinten legalább több millió, akár tízmillió forintnál is magasabb összegtől esik el így az önkormányzat; a képviselő azt írja, egy ciklus alatt tízmilliók elengedéséről van szó.
A polgármester költségtérítésén túl több más feljelentés született; lapunk úgy értesült, az elmúlt napokban is további ügyekben a hatósághoz fordultak. Egy esetben a feljelentő azt kifogásolta, hogy állítása szerint úgy vett fel idegennyelv-tudási pótlékot Heinczinger Balázs polgármester, hogy arra nem volt jogosult, hiszen nem sikerült a nyelvizsgája. Egy másik eset ennél egy fokkal bonyolultabb, azonban illeszkedik a helyi, kissé zavaros ingatlan-bérbeadások sorába. A Nagymarosi Német Nemzetiségi Önkormányzat ingyenesen használja az önkormányzat egyik épületét, ahol tájház működik. A feljelentő megállapítása szerint 2016 és 2023 között a felek a szerződésben foglaltak alapján jártak el, azonban a múlt év elején kolbászsütésre és sörárusításra használták a tájházat egy vállalkozó közreműködésével. A feljelentő érvelése szerint azért kapta ingyenesen az épületet a nemzetiségi önkormányzat, mert közfeladatot lát el, viszont a grillsütés/sörárusítás nem tartozik ebbe a körbe, amit a képviselő-testületi üléseken is felvetettek már. A feljelentő állítása szerint tudomása van arról, hogy a vállalkozó tetemes, körülbelül 500 ezer forintos áramszámlát csinált, amit a nemzetiségi önkormányzat a várossal tervezett kifizetni.
Egy nyomozás, amiről keveset tudni
„Sumákolás van. Haveroknak tíz évre negyedáron odaadnak ingatlanokat, ami necces. De a testület megszavazza, tehát jogszerű. Más kérdés, hogy erkölcsös, tisztességes-e” – mondta Edöcsény András önkormányzati képviselő. Edöcsény szerint a testületben többeknek nem tetszett a tájház ügye, de mivel nincsenek többségben, ezért napirendre sem tudják venni a kérdést, ahogyan a bérleti díjak esetleges rendezésével sem tudtak előrelépést elérni.
„Ha esetleg napirendre kerül a kérdés, akkor a módosítókat megszavazzuk két és fél órában, a végén pedig leszavazzák a rendeletet. Valami őrület.”
A képviselő szerint a nemzetiségi önkormányzat korábban támogatásból működtette a tájházat, azonban miután tavaly elszálltak a rezsiszámlák, 500 ezer forintot kért villanyszámlára az önkormányzattól, ami benne van a testület által megszavazott költségvetésben.
Edöcsény állítja, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Ivor Andrásné azt mondta, elszámolta az áram- és egyéb fogyasztást a vállalkozóval, ezt viszont papírokkal nem igazolta. „Én mérnök vagyok: ha látnám az áramszámlákat, mérőórákat, és látnám, hogy mi van, akkor tudnám azt mondani, hogy méltányos a kérés vagy nem”. Edöcsény egyébként úgy tudja, a vállalkozó új helyre költözik, ahol fog bérleti díjat fizetni.
Egy komolyabb nyomozás a háttérben
A rendőrség több eljárást is indított az általunk ismertett feljelentések miatt, de arról nincs tudomásunk, hogy ezek jutottak-e valamire. Cikkünk megírása során úgy értesültünk, hogy a háttérben nyomozás zajlik egy nagyobb volumenű ügyben is, amely érintheti az önkormányzati működést. Úgy tudjuk, hogy a gyanú szerint közvagyon elleni bűncselekmény történt, és a nyomozás során volt kihallgatás is. Megkérdeztük erről a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) van folyamatban, ezért ők hivatottak nyilatkozni az ügyben, az adóhatóság viszont nem reagált megkeresésünkre.
Nemzetiségi önkormányzat: a számla rendezve lett
Ivor Andrásné kérdésünkre azt mondta: a közösségi médiában megjelent „koholt, légbőlkapott, a becsületsértésig elmenő vádak”, és személyeskedések jogi beavatkozást kívánnak, mert nincsen valóságalapjuk. „Teszi ezt néhány elvakult, a tényekre nem is kíváncsi fanatikus személy” – fogalmazott.
Mint mondta, tavaly januárban kereste meg egy helyi a vállalkozó, hogy bajor grilludvart szeretne létesíteni a tájház udvarán, ami jó ötletnek tűnt, mivel ezáltal a tájház látogatottságát is növelheti. Bartermegállapodást kötöttek, aminek értelmében az energiaszámlát állja a vállalkozó, azonban nem kell fizetnie területfoglalási díjat, cserébe részt vesz az ingatlan karbantartásában (fűnyírás, kertészkedés, renoválás, csatornatisztítás stb.).
Az együttműködésről Ivor Andrásné állítása szerint Nagymaros Város Önkormányzata tudott, határozat is született róla, hogy a vállalkozó használhatja a területet. A döntésről jogosultságuk nekik volt, mivel az ingatlan a városi önkormányzat tulajdona, így szükségük volt az engedélyükre, ami szerződésben, együttműködésben rögzítve megtörtént. Az engedélyük is arról szól, hogy a tulajdonukban lévő ingatlan kertjében vendéglátóegység működhet.
„Három hónapig rágták a dolgot, de végülis döntöttek, hogy illik a nemzetiségi önkormányzat imidzsébe egy bajor grilludvar, amit nem a német önkormányzat, hanem a vállalkozó működtet. A városi önkormányzat beleegyezésével a német önkormányzat a terület használatára kötött megállapodást és nem a vállalkozás működtetésre 2023. december 31-ig” – tájékoztatott az elnök.
A szerződést később közös megegyezéssel felbontották. A vállalkozó október 15-ével egyoldalú döntéssel bezárta a grilludvart, ezt követően november 27-én jegyzőkönyvvel hitelesítve kipakolt a tájház területéről. Az áramfelhasználással kapcsolatban Ivor Andrásné elmondta, mielőtt távozott a vállalkozó, kiegyenlítette a számlát, ez a városi önkormányzat könyvelésében megtalálható.
„Gondolja, hogy ha városi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanban van hátralék, akkor azt nem hajtja be az önkormányzat?”
– tette fel a kérdést.
Az elnök azért kért 500 ezer forint támogatást a februári testületi ülésen az idei évre a város költségvetéséből, mert a többszörésére emelkedett áramdíj miatt veszélyeztetve látta az az önkormányzat pénzügyi fenntartását. A tájház falai vizesednek, ezért kénytelenek infrapanelekkel temperálni a téli időszakban, hogy a benne található, a lakosság által adományozott gyűjtemény ne menjen tönkre. A paneleket a takarékosság jegyében februárban kikapcsolták.
Minden nemzetiségi önkormányzat 1, 04 millió forint működési támogatást kap a kormányhivatalból, ennyiből kellene kijönnie, de a megemelkedett rezsiköltségek kiegyenlítéséhez ez már nem elegendő. Az elmúlt hét év működtetés alatt 12,5 millió forintot öltek a tájház felújítására, karbantartására pályázatok segítségével. A tájház egyébként a városi önkormányzat tulajdona, így az ő feladatuk lenne az ingatlan állagmegóvása, állítja a Ivor Andrásné.
Megkerestük Heinczinger Balázs polgármestert is mindezzel összefüggésben, de nem reagált levelünkre.
(Címlapképünkön: a német tájház Nagymaroson. Forrás: Német Nemzetiségi Tájház Facebook)
