Cikkünk frissül!
Még ma megjelenik a kormányrendelet a Budapesti Közművek (BKM) elővásárlási jogának gyakorlásához szükséges intézkedésekről – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Gulyás azt mondta, a BKM élt az elővásárlási jogával, ezután egy jogi kérdést kellett tisztázni, az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi szerződés és a polgári adásvételi szerződés egymáshoz való viszonyát, ezt a kormány áttanulmányozta. Bár Gulyás két hete a legutóbbi kormányinfón még amellett érvelt, hogy a fővárosnak nincs is elővásárlási joga, most közölte: miután az arab befektetőkkel kötött szerződés minden kötelezettséget vállalta a BKM, ezért
a kormány az elővásárlási jog gyakorlását tudomásul veszi,
a vételár kifizetésére a főváros a szerződés szerint köteles. Gulyás azt mondta, a területet is a főváros cégének kellene megtisztítania, a vevő ugyanis 25 milliárd forintig vállalt erre kötelezettséget. Hozzátette, így a terület fejlesztési lehetősége is a fővárost illeti meg.
Gulyás később hozzátette, reméli, hogy a főváros, "ha már eddig olyan jó ötletei voltak a terület hasznosítására", akkor most élhetnek ezzel.
A befektető helyére lép a főváros, ezért az ő döntése, hogy kivel kíván szerződni, és hogy milyen befektető fejlessze a területet. A kormány hozzájárult ahhoz, hogy a vételár kifizetésére az adásvételi szerződés szerinti rendben kerüljön sor.
Szóba került a felhőkarcolók kérdése is, Gulyás szerint amúgy sem épülhetett volna oda 90 méternél magasabb épület, mert ezt a kormány korábban csak 3 cégnek ajánlotta fel, és a 3 közül csak egy, a Mol élt a lehetőséggel, ezért lehet a Mol-székház 143 méter magas. Azt is mondta, ha a főváros fejlesztésében szóba kerülne ilyesmi, arról nyilván tárgyalni kellene. Kérdésre Gulyás azt magyarázta, hogy az állam és a főváros között egy sima polgári jogi jogviszony van, miután a főváros cége élt az elővásárlási jogával.
Rákérdeztek arra is, hogy mi lenne, ha a Habony Árpád és Garancsi István érdekkörébe került, szintén elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt. is élne az elővásárlási jogával, Gulyás erre azt mondta, a cég egyelőre nem nyilatkozott, hogy élni kíván-e vele, de ha szintén élni akarna az elővásárlási jogával, akkor lenne egy jogvita, hogy hogyan élhetnek vele.
"De szerintem ez csak egy elvi lehetőség, egy kis cég nem tud ennyi milliárdot letenni az asztalra"
– fogalmazott Gulyás.
A tervezett beruházás körül feltűnt kormányhoz közeli szereplőkről Gulyás azt mondta, a "felbukkant" és a "feltűnt" szavakat nem tudja értelmezni, Garancsi István résztulajdona szerinte "egy évtizedek óta meglévő adottság" – bár erre később felhívták a figyelmét, hogy Garancsi csak idén év elején lett tulajdonos a Stocktonban. Gulyás erre arról beszélt, hogy ő nem figyeli ezeket a híreket, de a Stockton már évek óta résztulajdonos a területen (2018 óta).
Gulyás azt is állította, hogy nem volt sem a kormányhoz kötődő személyeknek, különösen a kormánytagoknak semmi haszna a tervezett beruházásból. Szerinte az országnak lett volna belőle haszna, ami esetében helyénvaló, hogy a főváros is elmondja a véleményét, de amúgy szerinte egy komoly beruházásról lett volna szó, amiből a gazdaságnak és a magyar vállalkozóknak lett volna komoly haszna.
Arról, hogy máshol megvalósulhatna-e az arab befektetők terve, Gulyás azt mondta, egy faluban aligha, és a fővárosban más terület nincs, ahol egy ekkora beruházás megvalósulhatna.
Rákérdeztek arra, hogy hogyhogy nem tudták, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van a területre – Gulyás erről azt mondta, hogy ki mikor tudta ezt meg, azt nem tudja megmondani, de nem igaz, hogy nem tudták a dolgot. Gulyás most ráadásul azt is állította, hogy ő nem mondta, hogy a fővárosnak nincs elővásárlási joga (pedig de, azt mondta, hogy szerinte nincs, mert a nemzetközi szerződés felülírja azt), csak hogy egy vitás jogi helyzet van a nemzetközi szerződés miatt. Most azt mondta, azért érvényesülhet ebben az egyértelműen sajátos, atipikus helyzetben is az elővásárlási jog, mert a főváros vállalt mindent, amit az eredeti beruházó.
Azt is mondta, a főváros tulajdonjogát 1-2 héten belül bejegyezhetik, bár a Stocktonnak még le kell mondania az elővásárlási jogáról.
Gulyás amúgy azt is mondta, ő "felettébb bizonytalan" azzal kapcsolatban, hogy ez a fejlemény jó-e vagy rossz. "Nem elengedtük, így működik egy jogállam" – tette hozzá arra a kérdésre, hogy a kormány akkor elengedte-e a dolgot. Mint mondta, jogi szempontból értékelték a helyzetet, és ezért jutottak erre.
A sajtótájékoztatót Gulyás egyébként azzal kezdte, hogy a kormány a nyugdíjasokkal foglalkozott az ülésén, majd azt hangoztatta, hogy a "Brüsszel markában lévő ellenzék" brüsszeli követelésekre eltörölné a 13. havi nyugdíjat – ezzel Gulyás arra a kormánymédiában hangoztatott állításra erősített rá, hogy a Tisza Párt is meg akarná szüntetni a 13. havi nyugdíjat.
Megismételte a korábbi bejelentést, miszerint a vidéki otthonfelújítási program az 5000 fő alatti településeken már nem csak a 25 év alatti, gyermeket nevelő házasoknak lesz elérhető, hanem a nyugdíjasoknak is: 6 millió forintos felső határig a felújítás összegének felét az állam kifizeti, a fennmaradó részre kedvezményes, 3 százalékos hitel áll rendelkezésre például energetikai korszerűsítésre, de nincs meghatározva, hogy mire.
Azt is mondta, hogy a kormány áttekintette a korábbi 21 pontos gazdasági akcióterv eddigi eredményeit, erről azt ismertette, hogy a munkáshitelnél 9000 kérelem érkezett, átlagos összegként 3,9 millió forintot akarnak felvenni a jelentkezők. 5400 eset elbírálás alatt van, 2600 esetben volt már kifizetés is, az elutasított kérelmek aránya egyelőre 10 százalék feletti, de többségében csak hiánypótlásról van szó.
A SZÉP-kártyán lévő pénzeket is fel lehet most használni lakásfelújításra, Gulyás elmondása szerint 6-7000 kártyabirtokos élt ezzel a lehetőséggel. A minden vállalkozásnak legyen saját honlapja programra 2700-an jelentkeztek eddig. A kkv-k beruházásait támogató programra február közepétől indul a jelentkezés, a keretösszege 100 milliárd forint. A lakásfejlesztési tőkeprogram 2000 milliárdos keretösszeggel indul, ebben kollégiumokra, bérlakásokra, lakóingatlanokra lehet pénzt szerezni, ettől a lakásárak és a bérleti díjak mérséklését várják.
Kérdésre beszélt Gulyás a lengyel jogállamiság helyzetéről is, mint mondta, ezzel is foglalkozott a kormány, a lengyel jogállamisági helyzet szerinte aggasztó, több dolgot is felsorolt, ami szerinte erre utal, majd hozzátette, az EU ennek ellenére megszüntette a jogállamiság helyzete miatti 7-es cikkely szerinti eljárást, ezért nem túlzás azt mondani, hogy "az írott jog az EU-ban sokkal kevesebbet jelent, mint a Szovjetunióban".
A kormánypárti Origo szóba hozta azt a kormánypárti médiában terjedő állítást, hogy ukrán titkosszolgálati lejárató akció zajlik Orbán Viktor ellen a magyar sajtón keresztül, Gulyás erre azt mondta, a Nemzetbiztonsági Bizottság kapott erről tájékoztatást, de az állítás megfelel a valóságnak. Emellett sajnálkozását fejezte ki, hogy az EU-ba igyekvő Ukrajna így viszonyul egy tagállamhoz. Szintén kormánypárti kérdésre Gulyás beszélt arról is, hogy a Soros György nevével fémjelzett NGO-hálózat politikai nyomásgyakorlást végez Európában.
Rákérdeztek az V. kerületben meggyilkolt japán nő esetére is, akiről kiderült, hogy a volt férje ölhette meg, aki elől már korábban is menekült, feljelentést is tett, de feljelentését elutasították, az ATV a kérdésében azt mondta, három esetben online, két esetben személyesen fordult a rendőrséghez a nő. Gulyás erre azt mondta, hogy ebben az ügyben vizsgálat folyik, hogy elkövetett-e hibát a rendőrség, de az ilyen feljelentések "jó része", majd pontosított, hogy "egy része" nem megalapozott, sokszor maga a feljelentő vonja vissza ezeket.
További kérdésekre Gulyás azt fejtegette, hogy ilyenkor a nők azt szeretnék, hogy az apáktól válasszák el a gyerekeket, ezért ezek nagyon nehéz helyzetek, de érdemes megvizsgálni a rendőrségi és a bírósági gyakorlatot az ügyben, hogy kellő érzékenységgel kezelik-e a kérelmeket. Később hozzátette, hogy utólag mindig egyértelmű, hogy ezt vagy azt kellett volna tenni egyes ügyekben, de a konkrét helyzetekben nehéz ezt megítélni.
Kérdésre Gulyás azt mondta, Pintér Sándor belügyminiszter lemondása ezzel kapcsolatban nem merült fel. Rákérdeztek az isztambuli egyezmény 11 éve húzódó ratifikálására is, Gulyás erről azt mondta, nincs olyan dolog az egyezményben, ami több jogi eszközt jelentene a kapcsolati erőszakkal szemben, mint ami a magyar jogrendszerben amúgy is benne van.
Arról, hogy a bírók tüntetni készülnek, Bayer Zsolt pedig listázná a résztvevőket, Gulyás azt mondta, ő azon a bírósági gyakorlaton nőtt fel, hogy egy tüntetésről be lehet számolni, így a résztvevőkről is, tehát egy bíróról is meg lehet írni, hogy ott volt a tüntetésen, ezt a gyakorlatot az Alkotmánybíróság és a bíróság alakította ki, szerinte "ezt listázásnak nevezni rosszízű dolog". Azt is mondta, szerinte a tüntetést nehéz a bírói hivatásrenddel összeegyeztetni, és amilyen bírókat ő ismer, azok ha van is politikai véleményük, akkor sem tüntetnének. Hozzátette, az igazsgszolgáltatás függetlensége nem csak a kormánnyal szemben fogalmaz meg követelményeket, de a bírókkal szemben is, hogy ne vetüljön rájuk se semmilyen gyanú.
Gulyás azt is mondta, szerinte a kormány nagyon korrektül bánt egyébként a bírókkal, a négyoldalú tárgyalások eredményeként létrejött megállapodást a kormánnyal az Országos Bírói Tanács elfogadta, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke is, ráadásul 48 százalékos fizetésemelést is kapnak, ezért azt kívánja, hogy a bíróság tartsa meg a függetlenségét és rendezze a sorait.
Később arról beszélt, hogy a bírói függetlenséget nem is fenyegeti semmi, és olyan szabadsága más országokban nincs is a bíróknak, mint Magyarországon, mert még tüntethetnek is, ráadásul a kormánynak amúgy sincs semmi köze a bírói önigazgatáshoz.
Donald Trump amerikai elnök gázai övezetre vonatkozó terveiről Gulyás azt mondta, a kormány nem kíván a közel-keleti rendezésben részt venni, Grönlandról azt, hogy nem érzik úgy, hogy ez a konfliktust Magyarországon bármilyen formában érintené. Az is kiderült, hogy konkrét időpontja nincs még egy esetleges találkozónak Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Trump között.
Minthogy a szélsőjobboldali német AFD kancellárjelöltje, Alice Weidel a jövő héten találkozik Orbánnal, kérdésre Gulyás azt mondta, az AFD-nek vannak olyan álláspontjai, amivel semmilyen formában nem azonosul a kormány, de ha egy 20 százalékos párt elnöke kér találkozót a miniszterelnöktől, akkor találkozik vele, állítása szerint Orbán más ilyen támogatottságú pártok vezetőivel is találkozna, ha azok találkozni akarnának vele. Gulyás kérdésre azt is mondta, hogy rövid távon nem lát arra esélyt, hogy az AFD csatlakozzon a Fidesz-féle európai parlamenti képviselőcsoporthoz, a Patriótákhoz.
A közelgő Kitörés napjáról azt mondta, a hatóságok megerősített erőkkel garantálják a biztonságot.
Az aszály ellen a Homokhátság vízellátását szolgáló projekt uniós forrásból folyamatban van, de az egész projekt több tízmilliárdba kerül.
