Kisebb késéssel indult a kormányinfó, amelyen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter rögtön kijelentette, hogy az infláció okai az európai szankciós politikában keresendők: „szankciós infláció van”.
A kormány döntése szerint
- a kamatstopot kiterjesztik a kis- és középvállalkozásokra,
- meghosszabbítják a Széchenyi Kártyaprogramot,
- valamint gyármentő programot hirdetnek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kkv-k változó hitelű kamatait érintő ársapkákat bejelentve elmondta, hogy a kamatláb június 28-i értékét veszik alapul, ez akkor 7,77 százalék volt. A kamatstop november 15-től 2023 július elsejéig tart. Ebben 60 ezer kis- és középvállalkozás érintett, az állomány mintegy 2000 milliárd forint. A részleteket hamarosan közlik a Magyar Közlönyben.
Kérdésre elmondta: hitelmoratóriumot azért nem hirdetnek, mert a kamatplafon megoldja a bajba jutott hitelesek problémáját: „az NHP-hiteleknél és a Széchenyi-hiteleknél fix a kamat.” A kamatstop automatikus lesz, annak terhét a bankrendszer viseli.
A Széchenyi Kártyákról Nagy Márton elmondta, hogy idén még 3,5, jövőre azonban már 5 százalékon lehet felvenni hitelt. A termékek körét szűkítették, alapvetően a beruházási forgóeszköz, turizmus, agrár, mikrohitel kártya marad meg, illetve egy folyószámlahitel. Később az Origo kérdésére kifejtette: a jelenleg piacon lévő hitelkamatokhoz képest kell nézni, mit ajánl a kormány ezzel az 5 százalékkal. Azt is belengette, hogy a kormány finomíthat a bankokat érintő különadók terén, és azoknak a bankoknak, amelyek többet hiteleznek, alacsonyabb különadót írnak elő.
Gulyás Gergely az EU-s csúcsról elmondta, jó kompromisszumnak tartja, hogy a hosszú távú gázszerződéseket ne sértsék meg Oroszországgal szemben. „Mindent sikerült megvédenünk, ami nekünk fontos volt” – mondta. Szerinte komoly veszély volt, hogy Magyarország nem jut elegendő gázhoz.
Az állami tévé Gulyást az önkormányzatok rezsiproblémáiról kérdezte. A miniszter közölte, az „önkormányzati szövetségekkel” és az egyes önkormányzatokkal is zajlanak az esetleges rezsitámogatási tárgyalások.
A Miniszterelnökség-miniszter Emmanuel Macronnal egyetértve felidézte, hogy az Egyesült Államok négyszeres áron adja az energiát Európának a belföldi áraihoz képest. Később beszélt az amerikai nagykövetség videójáról is, amely egy kvízt tartalmazott arról, hogy egyes mondatok Putyin vagy Orbán propagandagépezetéből származnak. „A diplomaták, nagykövetek dolga, hogy a lehető legjobb kapcsolatot ápolják a fogadó országgal” – mondta Gulyás, hozzátéve, Amerika önérdekeket érvényesít.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő megvédte a kormány újabb plakátkampányát. „A szankció felrobbantotta az energiaárakat, a plakátok sajnos jól leírják a valóságot.” Magyarországon „nagy eredmény”, hogy a húsba vágó kérdésekről megkérdezik a lakosságot nemzeti konzultáció keretében. A Magyar Nemzet újságírója csak azt sürgette, hogy a konzultációt online is ki lehessen tölteni, Szentkirályi azonban megnyugtatta: „napokon belül”.
Gulyás elmondta, a családtámogatásokon nem akar spórolni a kormány, de a folytatásukról az alapján döntenek, hogy melyik program hogyan hat a gyermekválallásra, és milyen gazdasági hatásai vannak.
Az infláció rossz dolog
– mondta Nagy Márton az ATV kérdésére, de optimistán kijelentette: idén 20 százalék fölött, jövőre pedig 15 körül lesz, de 2023 végére egyszámjegyűre eshet az infláció mértéke. Főleg azért, mert addigra a mostani drágulás beépül a bázisba. A kormány, amíg szükség van rá, fenntartja az árstopokat.
Gulyást Baranyai Gábor brüsszeli magyar diplomata felmentéséről kérdezte a HVG. A miniszter szerint a döntésnek politikai oka nem volt, hónapokkal ezelőtt már szóltak neki, hogy váltást szeretnének. Azt, hogy az ukránok eltávolították a turult Munkács váráról, Gulyás elfogadhatatlannak tartja. A Dunaferr-ügyben elmondta, ha a szankciók érintik a gyárat, nem tudnak segíteni, de az opció lehet, hogy megvegye az állam.
A migráció előtt (ami nagy nyomás, és erősödni fog, köszönjük a TV2 érdeklődését!) a tanárokról is csak becsúszott egy kérdés. A miniszter szerint a pedagógus szakszerveztek a baloldal kampányához igazodnak, pedig valójában a kormánnyal kéne együttműködniük. Kérdésre a Belügyminisztériumot nevezte meg ennek illetékeseként, és erősködött, hogy szemben a baloldallal, ők a béremelés pártján állnak, ő például a a Nemzeti Pedagóguskar elnökével találkozott a múlt héten. Később Gulyás helytelenítette a tankerületi vezetők milliós jutalmait, de nem hiszi, hogy ez általános lenne a Klebelsberg Központban. A pedagógusok polgári engedetlenségét továbbra is törvénytelennek és elfogadhatatlannak tartják.
Hétfőn jelenhet meg a kormányrendelet a napelemek szabályozásáról, az igénybejelentésre október 31-ig lesz lehetőség. Jelenleg 3000 megawatt a napenergia-kapacitás, ami működőképes, és 2026-ig több mint 5000 megawatt előjegyzés van. (A napelemek a múlt heti Kormányinfó után kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor Gulyás bejelentette, hogy felfüggesztik a betáplálást a későbbi telepítőknél.) Később a 24.hu kérdésére elmondta, hogy a hálózat-, illetve kapacitásbővítés nem tudott lépést tartani a napelemes rendszerek számának hirtelen megugrásával, ezek bővítése csak az EU helyreállítási alapjából lehetséges.
A miniszter kérdésre beszélt a Fővárosi Önkormányzat tömegközlekedést érintő, energiaárak okozta problémájáról: „drukkoljunk.” Majd azt bírta mondani, hogy nem akarják elvenni az önkormányzatok jogköreit, márpedig a közszolgáltatások, így a tömegközlekedés biztosítása a városvezetés feladata, és csak reménykedni tudnak benne, hogy Budapestnek sikerül majd.
Nagy Mártont a 444 arról a rendeletről kérdezte, amely megkönnyítené az állami tulajdonban lévő természetvédelmi területek kiárusítását: milyen bevételeket vár ettől a kormány? Nagy szerint vannak olyan ingatlanok vagy ingóságok, amiknek a hasznosítását meg kell kezdeni, mert azok kihasználatlanok, és érdemes visszaadni őket „a piacnak.”
A Telex kérdésére Gulyás reflektált Orbán Viktor párhuzamára Nagy Imre és Zelenszkij között: nem lát valódi hasonlóságot, hiszen 1956-ban Magyarország semlegességre törekedett, míg Ukrajna a NATO tagja akar lenni. A miniszter hősiesnek nevezte az ukránok ellenállását, de elutasítja, hogy a magyar kormánynak segítenie kéne az oroszokkal vívott háborúban. „A magyar álláspont ismert, és ezt maga a miniszterelnök ismertette Berlinben. Szerintünk olyan békemegállapodást nem lehet elfogadni, amit Ukrajna nem fogad el.” Szerinte épp a szankciók finanszírozzák a háborút, és „a szankciók hívei gazdagítják Oroszországot” – de ezt bővebben nem fejtette ki.
A Kormányinfó délután kettő óra előtt pár perccel véget ért.
