Sztojka Attila romaügyi államtitkár április 2-án jelentette be, hogy megjelent a II. Svájci-Magyar Együttműködési Progam (más néven: Svájci Alap) döntési listája, melynek keretében 12 ezer fő kap digitális kompetenciafejlesztést. A pályázat 4,1 milliárd forintból valósul meg, „a keretösszeg teljes mértékben felhasználásra került!”
A Svájci Alap tavaly hirdette meg A digitális terek elérhetőségének és a hátrányos helyzetű csoportok digitális kompetenciájának fejlesztése nevű programot, melynek célja „a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák digitális írástudásának növelése, ami hozzájárul a felnőtt munkaképes korú lakosság foglalkoztathatóságának javításához, a társadalmi befogadást célzó felnőttkori tanulás ösztönzéséhez, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatát igénylő technológiai környezetben a munkalehetőségekhez való hozzáférés javításához”. A projekt lebonyolítója, a Belügyminisztérium (BM), vagyis az a tárca, ahol Szotjka Attila államtitkársága is működik.
A pályázat döntési listája a múlt héten került a Svájci Alap oldalára. A nyertesek és a szervezetek képviselői között több olyan személyt is találtunk, akik a nevük alapján a Fidesz romaügyi partnere, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) megválasztott képviselői, továbbá az országos önkormányzat, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) testületének tagjai.
- A győri Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület képviselője Jakus László. Jakus az Országos Roma Foglalkoztatási Központot vezeti, egy 2023. júniusi cikk szerint a CiKöSz alelnöke, egy tavaly novemberi szerint az elnökségi tagja volt. A szervezet négyszer 35 millió forint, vagyis 140 millió forint támogatást nyert el.
- A Küzdjünk Együtt Roma Egyesület képviselője Szegedi József, aki bejutott a nemzetiségi választáson a MROÖ képviselő-testületébe. Kétszer 35 milliót, vagyis 70 millió forintot kapott a szervezete.
- „Vazdune Cherhaja” Emelkedő Csillagok Roma Nők Egyesület képviselője Erősné Balogh Szilvia, aki szintén bejutott az országos önkormányzatba. Kétszer 35 millió, azaz 70 millió érkezett hozzá is.
- A Dráva Menti Romakért Egyesület elnöke, Tatai Ferenc szintén MROÖ-képviselő. Neki „csak” 35 millió jutott.
- A Komlói „Fekete Láng” Érdekvédelmi Egyesület képviselője Orsós Ferenc, egy újabb MROÖ-képviselő, aki szintén 35 milliót kapott.
- A Volt Állami Gondozottak Országos Egyesületét Galyas József képviseli, aki szintén az MROÖ-s testület tagja. 35 millió forinttal gazdálkodhat.
- A Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesületet Várnai Anna képviseli, aki a CiKöSz Baranya megyei listájáról jutott be az ottani testületbe. 35 millió forintot nyert a pályázaton.
- A kakukktojás a Dosta Sas Kulturális és Érdekvédő Egyesület, melynek képviselője Nagy Klaudia pécsi fideszes önkormányzati képviselő. 35 millió forintot kapott.
Ha csak ezeket a tételeket összeadjuk, az azt jelenti, hogy 455 millió forint körüli összeg érkezett a CiKöSz-ös politikusokhoz és egy kormánypárti képviselőhöz, és ezek csak azok a szervezetek, melyekről könnyen meg lehet állapítani a személyi összetételükön keresztül a kapcsolódást.
A pályázaton egyébként olyan szervezetek is kaptak támogatást, mint a Máltai Szeretetszolgálat, a Bhim Rao Egyesület, a Tutor Alapítvány, illetve több, tanodát műkdötető alapítvány és önkormányzat. A Regionális Civil Központ Alapítvány (RECIK) is kapott háromszor 35 millió forintot, egy tételben a rakacaszendi címűkre, ahol ún. Jelenlétpontot üzemeltet az alapvetően miskolci székhelyű szervezet. Hozzájuk Magyar Narancs is ellátogatott a közelmúltban.
Lehetőségeket ígért
„Még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek” – 2022 januárjában ismerhette meg az ország szélesebb nyilvánossága Sztojka Attilát, a kormány romaügyi kormánybiztosát. Ugyanis egy titokban rögzített hangfelvétel szerint egy szállodában, részben a Roma Közéleti Akadémia, részben az akkor még általa vezetett Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) révén szerződéseket kínált azoknak az országos roma önkormányzati képviselőknek, akik „ebben a körben benne vannak”. „Félre ne értsétek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni” – mondta. Az ügy nagy visszhangot kapott a nyilvánosságban, később viszont elült.
A Sztojka Attila által vezetett CiKöSz nagyot ment a tavaly nyári nemzetiségi választáson, az Országos Roma Önkormányzatban – melyet azóta átneveztek MROÖ-nek – többséget szerzett. A listát Sztojka vezette, ám nem ült be az önkormányzatba: Orbán Viktor ehelyett feljebb léptette, és kinevezte államtitkárnak. (A Facebook-oldalán olvasható akkori kampányszlogen az volt: „Csak a béke, csak a Fidesz, csak a CiKöSz”.) Ezzel ő lett a rendszerváltást követő egyik, ha nem a legbefolyásosabb roma politikusa Magyarországnak.
Azzal már korábban is foglalkoztunk, hogy a Sztojka alá tartozó TEF által kezelt pályázati források egy része gyanúsan olyan roma érdekvédelmi szervezetekhez került a választásokat megelőzően, melyek személyi összetételükön keresztül kapcsolatba vannak a CiKöSz-szel (magyarul: ezen szervezetek képviselői, vagy az ő hozzátartozóik a CiKöSz-nek is tagjai). Arra utaló jelek is voltak, hogy a szervezetek kampányoltak a CiKöSz és a Fidesz mellett: elég csak megnézni a támogatásban részesülő Nyírcsászári Hátrányos Helyzetűekért Egyesület Facebook-oldalát. A szervezet képviselője egy bizonyos Varga Gyula: ugyanezzel a névvel indult egy jelölt a Fidesz színeiben a tavalyi önkormányzati választáson, ám nem jutott be a testületbe. A roma kisebbségi önkormányzatba pedig csak Varga vezetéknevű emberek – köztük Varga Gyuláné – jutottak be. Az önkormányzat Facebook-oldalán visszaköszön a CiKöSz és a Fidesz logója: egy rendezvényen például feltűntek olyan személyek, akik narancsszárga, fideszes polóban tüsténkedtek.
Arról az év elején írtunk részletesen, hogy hogyan lett a Fidesz legfontosabb roma stratégiai partnere a CiKöSz, amely az előző év végén már a közös kampányolásról egyeztetett a kormánypárttal egy kiszivárgott levél szerint. Sztojka Attila kezében példátlan hatalom összpontosul, hiszen államtitkárként nem csak a TEF, hanem immáron a CiKöSz által irányított MROÖ is a befolyása alá tartozik. Márciusban Lőcsei Lajos, a Momentum roma származású országgyűlési képviselője arról írt, hogy az MROÖ elnökét, Aba-Horváth Istvánt költségvetési csalással gyanúsítják.
Többször kértünk tőle interjút, ezidáig sikertelenül: legutóbb például azért szerettünk volna beszélni, hogy megtudjuk, mi az álláspontja a Mi Hazánk cigányok elleni hergelésével, illetve a kormány által hirdetett kábítószer-terjesztők elleni hajtóvadászatával, amely a hátrányos helyzetűeket, így a roma lakosságot is érinti. A BM sajtóosztálya azt válaszolta, hogy az államtitkár nem kíván élni az interjú lehetőségével.
A roma képviselőknek jutott támogatások témájában megkerestük a CiKöSz elnökét, Szűcs Csabát, valamint a BM sajtóosztályát: ha érkezik tőlük reakció, közöljük.
A Belügyminisztérium és a CiKöSz reakciója
„A program és komponensei politikamentesek, az egyetlen cél a hátrányos helyzetű csoportok - köztük a romák - digitális kompetenciájának fejlesztése, annak érdekében, hogy a program hátrányos helyzetű résztvevői a digitális szolgáltatási pontokon (azaz a nyertes pályázóknál) e-learning képzés elvégzésével képessé váljanak a digitális online szolgáltatások igénybevételére (pl. Ügyfélkapu, Kréta, EESZT stb). A pályázati felhívás a lehető legszélesebb pályázói kört szólította meg. A befogadási és a formai ellenőrzést követően a pályázatok mindegyikét két - az értékelői listából az adott pályázathoz véletlenszerűen hozzárendelt - független értékelő pontozta. Ahol a két értékelő adott pontszámai közötti eltérés meghaladta a magasabb pontszám 30%-át, harmadik értékelőt vontak be az eljárásba. Az Értékelő Bizottság és a Program Operátor az értékelői pontszámok alapján kialakult sorrenden nem módosított. A pályázati folyamat megfelelőségét Tanácsadó Bizottság vizsgálta. A pályázati felhívást társadalmi egyeztetésre bocsátották” - írta cikkünk megjelenése után a Belügyminisztérium (BM). A tárca szerint az nem volt kizáró feltétel, hogy olyanok szervezetek nem pályázhatnak, melyeknek képviselői választott politikusok.
Mint közölte a BM, a program megvalósításának kereteit - ideértve a megvalósítás során végzendő monitoring, ellenőrzési, szabálytalanságkezelési tevékenységeket - részletesen szabályozza a 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. időszak végrehajtási rendjéről (Vhr.), a Szabályzat az európai unión belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az európai unió kiválasztott tagállamainak nyújtott második svájci hozzájárulás végrehajtásához, illetve a kapcsolódó útmutatók. A Program Operátora - vagyis a BM - a megvalósítás során ezekkel összhangban fogja végezni a tevékenységét. Az adminisztratív, dokumentum alapú ellenőrzéseken túl a tárca helyszíni monitoring látogatások, a közreműködő szervezet pedig helyszíni ellenőrzések keretében is vizsgálja a megvalósítást. Az esetleges szabálytalanságok kezelése szabályozott eljárásrendek mentén történik.
„A támogatást szigorúan ellenőrzött, dokumentált keretek között lehet felhasználni rendszeres szakmai és pénzügyi ellenőrzések mellett” - szögezte le a BM.
Cikkünk megjelenése előtt megkerestük Szűcs Csabát, a CiKöSz elnökét, akitől azt kérdeztük: mi a magyarázat arra, hogy ennyi CiKöSz-ös képviselő, köztük MROÖ testületi tagok egyszerre pályáztak; illetve mi a garancia arra, hogy a képviselők politikai célokra nem fordítják a megkapott összeget? „A nyilvánosság előtt ismert döntési lista alapján, a nyílt pályázaton 117 szervezetből 94 nyert Ez alapján az Ön által feltett kérdés irreleváns” – reagálta az elnök.
(Címlapképünkön: Sztojka Attila)
