Novák Katalin: Ha nem is mindig értenek minket, figyelnek ránk

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 1.

Belpol

A köztársasági elnök újévi beszédében túrázni, úszni, bringázni, focizni, kondizni hívott minden magyart.

Várakozással, reménységgel telve állunk 2024 küszöbén, bízva abban, hogy megújult energiával, életerővel, lendülettel láthatunk feladatainkhoz – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a közmédia által közvetített újévi köszöntőjében, a Himnusz elhangzása után hétfőn.

„Bízunk a tehetségben, a szorgalomban, a kegyelemben” – emelte ki a köztársasági elnök, aki 2024-ben futni, túrázni, úszni, bringázni, focizni, kondizni hív életkortól függetlenül minden magyart. „Mozogjunk együtt, legyen 2024 a mozgás éve is!” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: vegyünk példát a profi sportolókról, és ne csak szurkoljunk, hanem mozduljunk is.

A köztársasági elnök beszédében felidézte a 2023-as év emlékezetes eseményeit, „amikor volt okunk örülni, büszkének lenni”, így egyebek mellett Ferenc pápa budapesti látogatását, Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díját, az atlétikai világbajnokságot, a futball-válogatott csoportelsőként való kijutását az Európa-bajnokságra.

Novák Katalin elmondta: jó volt megtapasztalni mind a harminc országban, ahol idén hivatalosan járt, hogy tisztelettel fogadják a magyarok elnökét. „Tudják, hogy tehetséges, erős öntudattal rendelkező, sajátos észjárású, talpraesett nemzet a miénk” – mutatott rá, hozzáfűzve: ha nem is mindig értenek minket, figyelnek ránk. „Személyesen azért is dolgozom, hogy ebből a figyelemből megértés és együttműködés legyen” – hangsúlyozta.

A köztársasági elnök emlékeztetett: háború van Ukrajnában és Izraelben is, tömeges tüntetések, gazdasági, politikai bizonytalanság a világban. Itthon aggodalom, küzdelem a hétköznapokért, de békében élhetünk – hangsúlyozta.

A 2023-as évet Novák Katalin a találkozások évének jellemezte és köszönetet mondott az embereknek, hogy segítenek nyitott szemmel, füllel és szívvel járni. Köszönetet mondott az orvosoknak és ápolóknak, hogy az 520 grammal született Panni és ikertestvére reménykedhetnek a teljes életben. Megköszönte a segítőknek, hogy kimentették a törökországi földrengés romjai alól a kis Ahmetet és társait.

Köszönetét fejezte ki mások mellett a balassagyarmati gyermekotthon dolgozóinak, a Tiszabőn, Tiszaalpáron, Sárkeresztúron, Sóshartyánban dolgozóknak, a fonyódi kishuszároknak, a rimóciaknak, terényieknek, hollókőieknek a hagyományőrzésért, a kecskeméti, móri, csurgói, pannonhalmi oktatóknak, a somogyvári, nyírbátori és Mexikói úti pedagógusoknak, a lajoskomáromi szeretetotthonnak, az Egyszülős Központoknak és a hajléktalanokat ellátóknak.

 

 A köztársasági elnök felidézte 2003 decemberét, amikor az új esztendőt abban a tudatban vártuk, hogy Magyarország hamarosan az Európai Unió tagja lesz. „Mára látjuk az előnyöket, a nehézségeket, és egy pillanatra sem felejtettük el: teljes jogú tagságot ígértek” – mutatott rá, hozzátéve: ezen a héten a brüsszeli postás a felszólító levelek között valamennyit meghozott a pénzünkből is.

A köztársasági elnök arra is emlékeztetett: az újszülött, a gyermek, az unoka jelenti a reményt és a derűt, ők adnak értelmet a pénzkeresetnek, az országépítésnek, a tanításnak, nekik szeretnénk kiszámíthatóbb, békésebb, boldogabb jövőt teremteni.

Novák Katalin beszéde végén reményt hozó új évet kívánt minden magyarnak.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.