Egotrip

Egy angol humorkutató írta egyszer, hogy a nyelvi humorról való tudományos értekezés olyan, mint a béka élveboncolása: az ember gyomra kifordul tőle, a béka meg belehal.

A hetvenes évek elején láttam először közelről karfiolfülű embert. Hatéves lehettem, nagyapám kertjében valamiért ott tébláboltam egy összejövetelen, harsányan nevető bácsik körében. Nagyapám nyilván észrevette, mit nézek folyton, mert kézen fogott és odavitt a fülhöz, bemutatott: az unokám.

Bulgakov Iván, a rettentő című komédiájának egy régi, még jóval a rendszerváltás előtti előadásában Bunsa, a házmester, aki berúgva maga Iván cár, valahogy így őrjöngött: "Felnégyellek! Olajban főzlek meg! És... és beírlak a lakókönyvbe!"

Gyermekkori emlékeim között kapirgálva sejlik fel előttem (vagy bennem), valamikor az ötvenes évek derekáról, egy moziplakát.

Ha hinni lehet a magyar társadalom forradalmi átalakulását hirdető kormányzati kommunikációnak, akkor közel három éve ezt építjük. Önök észrevettek vagy éreznek ebből már valamit? Egyáltalán, mi is az, amit éreznünk kellene, mit jelent pontosan a munkaalapú gazdaság?

Józan okoskodással is belátható, s a politikatudomány sem mond mást, mint hogy a szavazók tömegének viselkedésére adott egytényezős magyarázatok csak korlátozott érvényűek. Amikor döntünk egy kormány, egy párt vagy pártvezér mellett vagy ellen, a rezsitől a tandíjig, a zászlótól a világnézetig, a nagypapa háborús élményeitől a személyes részvételből kinövő lojalitásig rengeteg indítóokot veszünk figyelembe, persze nem föltétlenül apránként mérlegelve.

A Kremlnek mindig is egyértelmű véleménye volt Orbán Viktorról és a Fideszről: nem vette annyira komolyan, mint a lengyel Kaczynski fivéreket és pártjukat, a PiS-t vagy a román elnököt, Traian Basescut. Inkább ignorálta a magyar politikai jobboldalt, s ezzel Magyarország lekerült az orosz politika térképéről.

A lelátó egyes részeit kell javítgatni ahhoz, hogy a repedezett betont ne tudják felszedni a rosszindulatú szurkolók, s azt bedobálva nehogy kárt tehessenek valakiben. (Domonyai László, az MTK ügyvezető igazgatója) Ki az a hülye, aki erre kimegy? (bejegyzés egy szurkolói fórumon, a decemberben, mínusz nyolc fokban rendezett MTK-Debrecen-kupameccs után) Én. (én) Újmeccsekalja (Szakács János szíves szóbelije)

A kontúrok már alakulnak: kinek öröm, kinek bú, de a következő négy év parlamenti többségét befolyásolni igyekvő polgár 2014-ben is a Fidesz-KDNP és valamiféle, szocialistákat is tartalmazó formáció között kényszerül majd választani.

"You didn't know of Bendigo! Well, that knocks me out!" (Arthur Conan Doyle: Bendy's Sermon)

Tudós barátom, a francia nyelv professzora mesélte, hogy élete egyik legnagyobb sikerét akkor aratta, amikor egyszer egy francia társaságban a beszédébe belefűzte a "fából vaskarika" kifejezés szó szerinti francia fordítását.

Közel hetven év telt el 1945 óta, Timothy Garton Ash pedig nemrég a Foreign Affairs-ben arra figyelmeztetett, hogy az utánunk jövő nemzedékek, amelyek már teljesen megfeledkeznek a legújabb kor harmincéves háborújának (1914-1945) okairól, könnyen arra ítéltethetnek, hogy ismét újraéljék a következményeit (The Crisis of Europe). 'szintén szólva nehéz megértenem azokat, akik ma nem érzik indokoltnak, hogy itt az ideje aggódniuk; azokat, akik még úgy hiszik, a demokratikus jogok érvénye és az európai körülmények elégséges garanciák.

"Élet a tőkekivonások árnyékában" címmel adott hírt osztrák anyabankja jelentéséről a magyar Erste. A kutatók azt vizsgálták, hogy a banki kihelyezések válság miatt elkerülhetetlen leépítése mennyire rontotta a kelet-közép-európai régió (Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) bankrendszereinek forráshelyzetét.