Milyen adatokat érdemes a lakosság elé tárni a vírus terjedéséről? A kérdés legutóbb akkor merült fel, amikor a kormány koronavírus-tájékoztatási központja az oltás hatásait egy olyan, millióknak kiküldött tendenciózus táblázattal illusztrálta, amelyből éppen csak a kulcsinformációk hiányoztak (az érintettek életkora, az oltás és a megbetegedés időpontjának viszonya stb.).
Bizony Király I Mátyás uralkodása korántsem volt fenékig Kánaán és népmesébe illőn kacagtatóan mulatságos, mint ahogyan azt a – Király I Mátyás rendelésére írt, s utóbb a nép ajkára mosolyintott – történetek, anekdoták, tréfás mesék (trufák) ábrázolatja mutatja. Hanem éppen fordítva, ellenkezőleg, sőt.
Menjünk újra kocsmába, amíg másképp nem lehet. Rég volt, de igaz, nem virtuális valóság, mint ez itt. K. Dezső emlékeiből él.
Első világháborús filmekben láthatunk gyomorforgató jeleneteket, amikor a csatatér túlélői megfosztják a harcban elesett társaikat ruházatuktól, felszerelésüktől.
Az idei és talán még a jövő évünk is a gazdasági helyreállításról fog szólni. A kormányok bevetik a teljes keynesi repertoárt: a költségvetés és a monetáris politika is lazít annak érdekében, hogy a GDP minél előbb visszatérjen lehetőségei közelébe.
Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.
Ameddig lehetett (amikor már nem lehetett volna, akkor is), mehettek szurkolók a meccsekre, Magyarországon, hol is másutt.
Nem Pesten történt, amit hallotok. / Ott ily regényes dolgok nem történnek. (Petőfi Sándor)
Hol az ördögben kódorog már megint az öreg ebben a hidegben? – mondom magamban, aztán meggyőzöm magam, hogy ne viselkedjek úgy, mint ennek a 2500 éves fura öregúrnak a mamája.
