vaklárma

A vérbőség zavara

Film

Hihetetlen, hogy milyen gyorsan „regenerálódik” a társadalom teste még a nagyobb megpróbáltatások után is.

Két éve még nem hittük volna például, hogy az élet lehet ugyanolyan, mint előtte. Most meg (bizonyos szempontból) ugyanolyanabb, mint valaha. Hogy reziliencia ez vagy épp csak becsípődött izommemória, azt majd az idő megmondja, de érdemes egy pillantást vetni arra, hogyan kritizálja egyre harsányabban a média és a művészet korunk meghatározó mozgalmait. Itt van mindjárt Johnny Depp sokat emlegetett felszabadítása, ami alapjaiban rengette meg a cancel culture abszolutizmusát, de most már bátran lehet diákmolesztálási ügyről is olyan filmet csinálni, ahol a gimnazista lányt állítják be fő gonosznak.

A közhangulatba mártott lakmuszpapír pedig meglehetős kárörvendést és cinizmust mutat, amikor egy feminista Barbie film kapcsán az akadémia a maga isteni humorával sem a rendezőnőnek, sem a színésznőnek nem szavaz Oscar-díj-jelölést, csakis Kennek. Talán a (több ezer éves egyeduralomra válaszul érkező) elmúlt 15–17 évnyi szörnyű háttérbe szorulásainak és elnémításainak lassan vége, és a férfi név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Ezzel kecsegtet a következő hetek mozi- és streamingkínálata is, amely megérezvén a tavaszt, tesztoszteront pumpáló tartalmak buja szelekcióját tárja elénk. Észveszejtő robbantások, autóversenyek, lövöldözések, izzasztó édes hármas, önmagukkal viaskodó rendőrök és egymást halomra ölő plüssállatok. A vérbőség zavara ez, csak győzzük kiválogatni a legjobbakat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.