chili&vanília

Kréta III. – Bugáca, galatopita

Gasztro

Gyűrt rétes vaníliakrémmel – galatopita

A réteslap használatának művészetét igazán mesteri fokon űzi a görög konyha, elengedhetetlen alaphozzávalója. Maga a réteslap szó (filo) is görög eredetű, jelentése: levél, és az ételek különböző levelekbe (pl. szőlő, káposzta) való csomagolására utal. Ahogy a búzafélék fejlődtek, és ahogy nőtt a sikértartalmuk, úgy tudtak a szakácsok egyre vékonyabb és vékonyabb tésztalapokat nyújtani. Szinte nincs település, amelynek ne lenne saját réteslapos specialitása – töltött, tekert, tűrt, gyűrt, sós, édes, zöldséges, húsos, minden akad.

A krétai Hanía egyik jellegzetes édessége a bugáca (bougatsa) – pudinggal vagy grízes krémmel töltött, frissen sütött réteslap, amelyet fahéjas porcukorral hintenek meg. A Bou­gatsa Iordanis – Hanía legrégebbi, családi bugácapéksége az idén százéves, és jelenleg a negyedik generáció viszi. A krétai, hagyományos bugácát könnyű, édes-sós, juh- és/vagy kecsketejből készült krémsajttal, ún. pichtogalóval töltik, és helyben nyújtott, házi rétestésztába hajtogatják. Frissen, langyosan tálalják, kis falatokra vágva. A helyiek reggelire vagy délelőtti snackként fogyasztják. Az apró pékség előtt szinte mindig kígyózó sor, javarészt turisták, a helyiek elvitelre veszik. A pékségben semmi mást nem készítenek, lehet azonban választani: a hagyományosat kéri az ember vagy a pudingosat (utóbbit néha grízes krémmel készítik).

A bugáca története a Krétán élő muszlimokig vezethető vissza. A mostani generáció, Jordanisz Akasziadisz dédnagypapája Konstantinápolyból érkezett Krétára, Hanía városkába, akkor vásárolta meg az üzletet, a recept­tel és az elkészítés tudományával egyetemben egy, a török–görög lakosságcsere keretében kitelepített krétai muszlim bugácamestertől. A frissen nyújtott és sütött, kívül ropogós, belül krémes „rétes” természetesen pazar, egyben kiváló példa arra, hogy a gasztronómián és egy-egy falaton keresztül hogyan jut az ember közelebb a kultúrához vagy a történelemhez.

Egy másik jellegzetes, réteslapból készülő desszert a galatopita – tejes pite, amelynek különlegessége a tűrt-gyűrt formája. A rózsába tekert lapokat először ropogósra sütik, majd leöntik vaníliakrémmel, amely a sütés második fázisában megdermed, a tészta kissé beszívja. Bátran lehet vele kísérletezni, a krémet lehet különböző fűszerekkel ízesíteni, vagy akár muffinformában is lehet kisebb méretű, egyszemélyes rózsákat sütni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.