chili&vanília

Kréta III. – Bugáca, galatopita

Gasztro

Gyűrt rétes vaníliakrémmel – galatopita

A réteslap használatának művészetét igazán mesteri fokon űzi a görög konyha, elengedhetetlen alaphozzávalója. Maga a réteslap szó (filo) is görög eredetű, jelentése: levél, és az ételek különböző levelekbe (pl. szőlő, káposzta) való csomagolására utal. Ahogy a búzafélék fejlődtek, és ahogy nőtt a sikértartalmuk, úgy tudtak a szakácsok egyre vékonyabb és vékonyabb tésztalapokat nyújtani. Szinte nincs település, amelynek ne lenne saját réteslapos specialitása – töltött, tekert, tűrt, gyűrt, sós, édes, zöldséges, húsos, minden akad.

A krétai Hanía egyik jellegzetes édessége a bugáca (bougatsa) – pudinggal vagy grízes krémmel töltött, frissen sütött réteslap, amelyet fahéjas porcukorral hintenek meg. A Bou­gatsa Iordanis – Hanía legrégebbi, családi bugácapéksége az idén százéves, és jelenleg a negyedik generáció viszi. A krétai, hagyományos bugácát könnyű, édes-sós, juh- és/vagy kecsketejből készült krémsajttal, ún. pichtogalóval töltik, és helyben nyújtott, házi rétestésztába hajtogatják. Frissen, langyosan tálalják, kis falatokra vágva. A helyiek reggelire vagy délelőtti snackként fogyasztják. Az apró pékség előtt szinte mindig kígyózó sor, javarészt turisták, a helyiek elvitelre veszik. A pékségben semmi mást nem készítenek, lehet azonban választani: a hagyományosat kéri az ember vagy a pudingosat (utóbbit néha grízes krémmel készítik).

A bugáca története a Krétán élő muszlimokig vezethető vissza. A mostani generáció, Jordanisz Akasziadisz dédnagypapája Konstantinápolyból érkezett Krétára, Hanía városkába, akkor vásárolta meg az üzletet, a recept­tel és az elkészítés tudományával egyetemben egy, a török–görög lakosságcsere keretében kitelepített krétai muszlim bugácamestertől. A frissen nyújtott és sütött, kívül ropogós, belül krémes „rétes” természetesen pazar, egyben kiváló példa arra, hogy a gasztronómián és egy-egy falaton keresztül hogyan jut az ember közelebb a kultúrához vagy a történelemhez.

Egy másik jellegzetes, réteslapból készülő desszert a galatopita – tejes pite, amelynek különlegessége a tűrt-gyűrt formája. A rózsába tekert lapokat először ropogósra sütik, majd leöntik vaníliakrémmel, amely a sütés második fázisában megdermed, a tészta kissé beszívja. Bátran lehet vele kísérletezni, a krémet lehet különböző fűszerekkel ízesíteni, vagy akár muffinformában is lehet kisebb méretű, egyszemélyes rózsákat sütni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A mesék előtt

  • - turcsányi -

Ha érte valaha is kultúrsokk Magyarországot, az 1975 februárjában esett, amikor a Filmmúzeum (ma Belvárosi Színház) – a megvásárlásához képest egy kerek esztendei erőgyűjtés után – bemutatta Pier Paolo Pasolini Dekameron című filmjét.

Tarkóig elmerülni

Reagan a gonosz birodalmának nevezi a Szovjetuniót; megindul az űrfegyverkezési program; az Egyesült Államok lerohanja Grenadát; megjelenik a Microsoft Word; a MASH fináléja máig megdönthetetlen nézettségi rekordot hoz a tévében; kijön a Thriller legendás videóklipje Michael Jacksontól; az Oscart pedig a Gandhi nyeri.

Mivel, uram, s ki nélkül?

Nagy vitát kavart, hogy miért nincs opera-előadás immár két éve a szegedi Dóm téren. A vezetés gazdasági szempontokkal érvelt: nincs rá támogatás, illetve a műfaj már nem tölti meg két-három estére a 4 ezres nézőteret. Talán erre is lett egyfajta válasz, hogy ismét az István… került színpadra, Novák Péter rendezésében, aki inkább egyfajta misztériumkoncertként tálalja a történetet, a nyitányt az 1983-as ősbemutató fényképeivel illusztrálva.

A láthatatlanok

„Van nevem, de nehezen kimondható. Ezért a magyar nevem Ildi.” „Amikor eljöttem, a feleségem terhes volt. Hat éve vagyok itt. Még soha nem találkoztam a gyerekemmel, csak okostelefonon keresztül.” „Lehet, hogy soha nem megyek haza.

Boldogtalanság, gyere haza

Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.

Russzkij karablj, igyi na huj!

A társadalom totális kontrolljára törekvő NER (azaz Orbán Viktor) az ún. Szuverenitásvédelmi Hatóság (SZH) létrehozásával a kormánytól független sajtót és civil szerveződéseket akarja szoros megfigyelés alá helyezni.

Élesített fegyver

Bohózatnak indult Elon Musk beszállása a Twitterbe, de az angliai zavargások jól mutatják, hogy a keze alatt a platform a profi valóságtorzítás mintapéldánya lett.

Koós Pál végleg megérkezett

  • Marinov Péter

Augusztus 1-jétől Koós Pál tölti be a modellváltáson átesett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektori pozícióját. Koóst az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma erősen vitatható eljárás nyomán juttatta a rektori székbe. Jogszerű volt-e ez a művelet, és ha nem, lehetséges-e jogorvoslat? Tettem egy próbát.

A rossz közérzet kultúrája

Pár hét híján tizenöt éve hangzott el Orbán hírhedt kötcsei beszéde, amely a készülő Fidesz-világ kulturális univerzumát vetítette előre. Honnan indult és hová jutott azóta az orbáni kultúrpolitika? Milyen víziók mozgatták és mozgatják a rendszer kulturális építkezését? Van-e egyáltalán építkezés és rendszer, és miért érzi majd’ mindenki rettenetesen magát benne? És maradt-e élet rajta kívül?

Megtaposták, megszerették

A legmagasabb kitüntetést adja az államalapítás ünnepén Makó fideszes vezetésű önkormányzata Buzás Péternek, a korábbi szocialista polgármesternek. Miután legyőzték, évekig célkeresztben volt, mert tartottak attól, hogy újraindul. Nem tette.