Gasztro

Európában jó ötszáz éve készítenek úgynevezett alsó erjesztésű, világos söröket - máig is ezek a legkedveltebbek. S ma már az eredetükről is sokat tudunk.

A tea jó dolog, szépen párolog, és illatos az illata, ahogy azt Laár András oly frappánsan megfogalmazta. De vajon mitől lesz még jobb a tea, mit tudunk jól, s mit rosszul vele kapcsolatban?

Ha egyszer számba veszi valaki, hogy melyik a magyar filmtörténet legtöbbet idézett jelenete, akkor majd felrikoltok (s velem sokan): így legyen ötösöm a lottón! De addig is fogadjunk, milyen hosszú a jelenet? Melyik jelenet? Hát az, amikor Latinovits Zoltán babrál a húslevessel, amiben azok a festői zsírszigetecskék úszkálnak, és jól kiveri a tányérjára csontjából a velőt - Huszárik Zoltán 1971-ben készült Szindbád című filmjének utóbb nagyjelenetté felstilizált éttermi részletében. Szóval, milyen hosszú? Kicsi híján tíz perc. Megismerjük belőle pincér és kuncsaftja egybefonódó szenvedéstörténetét az élénk természetű Patience személyén keresztül, akiért elzülleni sem nagy ár, s közben fácánok és csuszák kerülnek terítékre, sör és bor jön.

Hévízt afféle nyugdíjas-melegedőként tartják számon, különösen így télidőben. Az biztos, hogy az átlagéletkor jóval magasabb a szokásosnál, mint ahogy az is kétségtelen, hogy a hangulatos fürdőváros sohasem lesz riválisa Ibizának, azonban igazságtalanság lenne luxuselfekvőként tekinteni rá.

Bár a címe nem sokat árul el, mégis sokat ígér a Mezőgazdasági Múzeum új időszaki kiállítása; a múzeum honlapján Európa ízeinek megismerését, országok legjellegzetesebb ételeit, ezen élelmiszerek eredetének megismerését és felhasználásuk mikéntjének bemutatását ígérik - kilenc nagy európai társintézménnyel összefogva. A közreműködők névsora igen jól hangzik, az Észt Nemzeti Múzeumtól a svédországi Munkamúzeumon át mondjuk a skóciai Halászati Múzeumig, hogy a dán Munkások Múzeumát ki ne felejtsük. Kerekes-Kenyeres János

A piacon kapható, látszólag csokoládészerű édességek némelyike alig vagy csak nyomokban tartalmaz kakaószármazékokat. S vannak, akik kifejezetten erre buknak.

A mérgezett német csirkék és tojások néha csak vaklármaszerű feltűnése mind több országban kelt kisebb-nagyobb pánikot. A tettes sokadszorra is a kiterjedt dioxinfamília.

A liszt, pláne a búzából készült alfaja tán a legtöbbször használt konyhai nyersanyag. Sokféle készül belőle, s mindegyik másra jó.

Hazánk egyetlen működési engedéllyel rendelkező, a látogatók fogadásán kívül bérőrléssel is foglalkozó patakmalma Orfűn található.

A világon elfogyasztott évi több mint másfél milliárd hektoliter sör túlnyomó részét termelő gyárak négy multinacionális konszernhez tartoznak, és szép lassan ezek is lenyelik egymást. De itt vannak a függetlenek, és ha nem teszik őket tönkre, akár sikeresek is lehetnek - kispályán.

A sokszor gyanakvó borzongással emlegetett mák termése sok helyen népélelmezési cikk - máshol paráznak tőle, büntetik a fogyasztását - alkalmasint oktalanul.

Az ember egyik lenyűgöző tulajdonsága, hogy hihetetlen mennyiségű találékonyságot, ötletet és odafigyelést hajlandó beleölni élvezeti cikkei előállításába. Itt van például a kávé: hosszadalmas, időt, fáradságot nem kímélő erőfeszítéseket tettünk az évszázadok során, míg az abesszin fennsíkokon a cserjerágcsálástól felélénkült kecskék örömét megirigyelve eljutottunk a kávé számtalan sűrűségű fokon, különböző keverék italok formájában történő élvezetéig. Ráadásul ezt az örömet hangulatos környezetet biztosító intézményekben (vö. kávéház, presszó), szemet gyönyörködtető kellékekkel fokoztuk az évszázadok során. Kifinomodás és dekadencia kéz a kézben járt, miközben eljutottunk a kávéfőző ibriktől a kávéautomatáig.

Az ecet módjával és mértékkel adagolva valóságos áldás a konyhában. Sőt, akár mi magunk is gyárthatjuk háztartási méretekben.

A joghurt, a kefir sokak kedvence, s nem véletlenül - ilyen frappáns ételkémiai reakcióknak nem is lehet más eredményük.