Interaktív

Nehéz napok jártak mostanában a magyar rádióhallgatókra, legalábbis ami a közszolgálati adókat illeti. Persze a Bartók vagy a Petőfi ezúttal is jelenthetett némi menedéket (hogy a kereskedelmi adókról ne is szóljunk), de annak, aki szöveges, és nem zenei adásokra vágyott az elmúlt héten, váratlan (vagy ki tudja, talán már nem is annyira váratlan) nehézségekkel kellett szembenéznie.

A literatúra világában lelhetünk néhány kitüntetetten nehéz műfajt: ilyen például a hőseposz, az alexandrinusokban írott szonett vagy éppenséggel a zenés irodalmi beszélgetés.

Macerás dolog egy nemzeti ünnep. Nem elég, hogy kötelező borzasztóan meghatottnak és ünnepélyesnek lenni, könnybe lábadt szemmel visszarévedni a múltba, de egy csomó elkoptatott frázis hallatán ismét okosan kellene bólogatni, miközben a politikai hülyeség napi átlaga éppen ilyenkor a legmagasabb - a pártszónokoknak olyan lehet ez a nap, mint a kereskedőknek az aranyvasárnap, egész évben erre várnak.

Hiába tartozik nagyjából egy szubkultúra alá, képregényből videojátékot faragni nehéz feladat - de sokan próbálkoznak. Jobb alapanyagot keresve sem lehetne találni a Darknessnél, amiben ott van az árulás, az erőszak és a tökéletes vendetta egy, a szerelmét gyászoló, a bosszú érdekében magával a Sötétséggel is lepaktáló maffiózóval.

Nem egyszerű dolog a nemzeti összehülyülésről szőtt előfeltevéseinket félretolva nekikezdeni egy olyan kulturális műsor hallgatásának, aminek Tarsoly a címe, logója pedig egy szépen kidolgozott tarsolylemez. A szombat délelőtti kétórás adás ráadásul akár egy hullámvasút: néha egészen jól érzi magát közben az ember, aztán hirtelen mégis felkavarodik a gyomra.

A magyar kultúra napjának láthatóan éppen ahhoz nincs köze, amit ünnepelni volna hivatott: a létező magyar kultúrához. Csupa komolykodó gesztus az egész, csupa múltba révedés, üres szólam.

A kultúra még diktatúrában is fontos, egyedül az átmeneti időszakra berendezkedő önkényuralom tekinti feleslegesnek - hangzott el a Minerva Egyesület konferenciáján, ahol a leghevesebb viták az állami és piaci finanszírozás lehetőségei körül bontakoztak ki.

A Múzeum+ sorozat idei nyitóeseményén borítékolható volt a nagy érdeklődés. Témája, a divat már tavaly elkezdte hódító útját múzeumainkban, gondoljunk csak vissza például a PIM nyári tárlatára, Zoób Kati Textúra című kiállítására, vagy az Iparművészeti Múzeum hasonló kezdeményezéseire.