Interaktív

Hiába tartozik nagyjából egy szubkultúra alá, képregényből videojátékot faragni nehéz feladat - de sokan próbálkoznak. Jobb alapanyagot keresve sem lehetne találni a Darknessnél, amiben ott van az árulás, az erőszak és a tökéletes vendetta egy, a szerelmét gyászoló, a bosszú érdekében magával a Sötétséggel is lepaktáló maffiózóval.

Nem egyszerű dolog a nemzeti összehülyülésről szőtt előfeltevéseinket félretolva nekikezdeni egy olyan kulturális műsor hallgatásának, aminek Tarsoly a címe, logója pedig egy szépen kidolgozott tarsolylemez. A szombat délelőtti kétórás adás ráadásul akár egy hullámvasút: néha egészen jól érzi magát közben az ember, aztán hirtelen mégis felkavarodik a gyomra.

A magyar kultúra napjának láthatóan éppen ahhoz nincs köze, amit ünnepelni volna hivatott: a létező magyar kultúrához. Csupa komolykodó gesztus az egész, csupa múltba révedés, üres szólam.

A kultúra még diktatúrában is fontos, egyedül az átmeneti időszakra berendezkedő önkényuralom tekinti feleslegesnek - hangzott el a Minerva Egyesület konferenciáján, ahol a leghevesebb viták az állami és piaci finanszírozás lehetőségei körül bontakoztak ki.

A Múzeum+ sorozat idei nyitóeseményén borítékolható volt a nagy érdeklődés. Témája, a divat már tavaly elkezdte hódító útját múzeumainkban, gondoljunk csak vissza például a PIM nyári tárlatára, Zoób Kati Textúra című kiállítására, vagy az Iparművészeti Múzeum hasonló kezdeményezéseire.

Egy honlap, ami elsüllyed a múlt mélységes mély kútjának vizében, és felszínre hoz mindent, amit csak talál.

"Ezen a napon 95 ország 700 helyszínén, a világ legnagyobb költészeti eseményén költők ezrei állnak ki a költészetért, a békéért."

A VII. kerület Körúton belüli része ősztől tavaszig amolyan fékezett habzású bohémnegyeddé változik, borsos árú romkocsmákkal és kulturális befogadóhelyekkel.

Időívek: klasszikus és kortárs zene, az emlékezés körül forgó táncosok, furcsa egyiptomi filmek és egy csónak két tonna sóban. Kérlelhetetlenül progresszív kortárs művészet az időtlen dombon, szeles időben.

Kreatívak, kedvesek, aktívak - megnéztük, hogyan dolgoznak, és mi a hasznunk belőlük.

Noha többször is felléptem a Szigeten - egyszer énekesnőként, lóálarcban -, ekkora állat még sohasem voltam. A "Hogyan viselkednek a majmok? Wahorn András képet fest" című előadáson (a Műcsarnok rendezésében) ugyanis az a megtisztelő feladat ért, hogy nem emberként, hanem intelligens gorillaként kellett megjelennem és viselkednem.