Tévé

Vidám vasárnap

Híradó, A lényeg

Interaktív

„Máma itt, holnap ott…” – idézhetik ezekben a napokban a drasztikus átalakítás előtt álló M1 műsorkésztői a Cirkuszhercegnő híres áriáját, s a tévénéző közönség erre maga is bemondhatja Mister X. belépőjének következő fordulatát: „…oly mindegy”.

Persze a közszolgálati médiamunkások egy része megússza a hurcolkodást, hiszen a formálódó ellen-Hír Tv a hírműsorok eddigi készítőivel lódul majd neki a nonstop üzemmódnak. Azt, hogy milyen is lesz a tájékoztatás „Akkor. Amikor.”, azért már most is megsejthetjük, elég hozzá megnézni, mi is történik vasárnap este az M1-en, a nőnapi Elvált nők klubja előtt és után.

Nos, ha a győzelmi jelentések dominanciájához hozzá is szokhattunk az elmúlt pár esztendő közszolgálati hírműsorait nézve, azon azért picit meglepődhetünk, hogy a vasárnap esti Híradó vezető híre egy klasszikus „nem hír”: nagy körítésű visszautalás a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújára, s benne a nemzeti érdekek megvédésének törhetetlen álláspontjára, most épp az EU–USA szabad kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Azután persze jönnek szép rendben a megszokott és elvárt sikerbeszámolók és más jó hírek a rokonszenvesen szürke Borsa Miklós felvezetésében: „megkapták a gyorssegélyt”, „egyre több nőnek van munkája” (nőnapi aktualitás!), s egy nosztalgikus húrokat megpendítő fordulat: „a Szabó családhoz hasonlókon segít most a kormány”.

Jut azért némi hely a bűnügyi szakasznak is, elvégre a „szocialista brókerbotrány” kellős közepén járunk, ráadásul „a Híradó megta­lálta Antali Károlyt” (a Buda-Cash felügyelő­bizottságának egykori elnökét). Látjuk is a házából kicsengetett Bajnai-kádert, akinek a Fidesz-sajtótájékoztatók részleteiből összerakott híradós anyagban végül alig kétmondatnyi megszólalásra nyílik módja. De hát többre nincs idő, hiszen már nyakunkon a másik brókerbotrány (ez vajon melyik ellenzéki párté lesz?), s annak bilincses, vezetőszáras beszámolója után azon melegében kapcsolják is a Markó utcát, hogy megtudjuk: „Mi vár most a három úriemberre?” A kiküldött tudósító tapintatosan korrigál: az őrizetbe vett három vezető közül kettő nő. Afféle spontán nőnapi adalék: nemcsak egyre több nő dolgozik, de még az üvegplafon is megszűnőben…

Kétszer másfél percben azért az ellenzéki pártok meg a civilek létezéséről is értesülünk, de a főfogás mégis az M1 önpromója: a díszletről elmesélik, hogy csodás lett, s mi el is hisszük bemondásra, épp csak az kelt kis csalódást, hogy a „nehéz, de érdekes projekt” megvalósításához még mindig nyugati agyakra és alapanyagokra volt szükség.

Pedig mindeközben csapataink váltig harcban állnak, erről már A lényeg című hírháttér-műsor ad bizonyságot – a megunhatatlan rezsibiztossal. Igaz, őt az adás végére tartogatja a napfényes mosolyú Gulyás István, addig még itt is sorjáznak a derült hírek: „megvalósulhat a teljes foglalkoztatottság”, „újabb siker”, „merész vízió” – természetesen a miniszterelnöké. S aztán jön végre Németh Szilárd, hogy egy EU-s eljárás kapcsán, amely még a felvezető szerint is csupán csak „érintheti” a rezsiharcot, üdvösen leegyszerűsítse közönségének a képletet: „a magyar családokat támadja Brüsszel”. Nos, hát március 15-étől ez vár ránk a nap mind a 24 órájában, adásszünet nélkül.

M1, március 8.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.