"Ez már Észak-Korea" - szülők és tanárok háborognak, amiért kivezényelték a gyerekeket Novák Katalin gyulai látogatására

Kis-Magyarország

Diákok, tanárok, szülők és nagyszülők cáfolták a gyulai tankerület lapunknak adott tájékoztatását, miszerint csupán lehetőséget biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének ott lenni a köztársasági elnök programján, a gyulai várnál szerdán tartott őrségváltáson és zászlófelvonáson. Volt olyan iskola, ahonnan valamennyi diákot kivitték az eseményre.

„Dr. Görgényi Ernő Polgármester Úr minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin köztársasági elnök asszony látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények a Pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított. Alkalmat teremtve arra, hogy diákjaink részt vegyenek városunk történelmi jelentőségű kulturális rendezvényén” – áll abban a helyi lapban megjelent közleményben, amelyet hét, a gyulai tankerülethez tartozó oktatási intézmény vezetője írt alá. Aligha önként és dalolva jegyezték ezt a kommünikét, amely elfelejti közölni, hogy mire is reagál.

Ha azt mondjuk, hogy kedden közölt cikkünk, miszerint Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester visszautasíthatatlan kérésére a helyi iskolák kivezényelték tanulóik java részét Novák Katalin köztársasági elnök egy merőben protokolláris rendezvényére, felbolygatta a 28 ezres város közvéleményét, akkor aligha rugaszkodtunk el a valóságtól. Pedig cikkünk mindössze azt a kérdést járta körül, szabad-e politikai és kampányeseményekbe bevonni és ennek révén felhasználni diákokat. A Gyulai Tankerületi Központ lapunk érdeklődésére küldött válasza szerint az iskolák visszajelzése alapján 800 diák és 82 kísérő megy el az eseményre – közölték még kedden.

A rövid pórázra fogott gyulai intézményvezetők nyilvánvalóan nem is írhattak mást a cikkben megjelentekkel kapcsolatosan. Ám azt diákok, tanárok, szülők egymástól függetlenül jelezték lapunknak, hamis az a narratíva, miszerint „a meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított”. Ahogy idéztük, a közlemény szerint a szerda reggel a gyulai várnál, Novák Katalin jelenlétében megtartott őrségváltás és zászlófelvonás lehetőséget teremtett a diákoknak, hogy részt vegyenek „városunk történelmi jelentőségű kulturális eseményén”.

Ha már ilyen fogalmakat használ a közlemény, érdemes felidézni, Gyula életében milyen történelmi események zajlottak az évszázadok folyamán, és összevetni a jelentőségüket Novák Katalin látogatásáéval. Hunyadi Mátyás 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta a gyulai uradalmat és várat. Az erődítményt a törökök 1566-ban foglalták el, amit Kerecsényi László várkapitány hősies ellenállás után és a teljes kilátástalanság miatt végül feladott a túlerővel szemben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornokból tízet Gyuláról vittek Aradra az osztrákok.

„Igenis ki lettek vezényelve a gyerekek. (…) először önkéntes volt, hogy melyik pedagógus viszi ki az osztályt, de mivel senki nem akart menni, ezért pár nap múlva kötelező lett a három évfolyamnak. (…) De totál nagypolitika az egész, és igenis, hogy én fel vagyok háborodva ezen” – írta egy tanár. Egy másik pedagógus egyértelművé tette, a rendezvénnyel kapcsolatos „önkéntes” hozzáállást „bizonyítja”, hogy iskolájában minden évfolyam minden osztályának minden tanulója ott volt a gyulai várnál. „Amúgy meg már nem azért, de nekünk szülőknek fel sem ajánlották a választás lehetőségét!!!! Akkor meg ne hazudják azt, hogy ezek a gyerekek nem lettek kivezényelve, hanem minden gyerek önszántából és szabad akaratból élhetett a lehetőséggel, hogy tanulási időben kimenjenek és fagyoskodva várjanak rá (Novák Katalinra – B. T.) – háborgott egy szülő. (Cikkünkben közöltük egy gyulai iskola pedagógusának a szülőknek küldött tájékoztatását, de abban semmi sem utalt arra, hogy a szülőkkel egyeztettek volna, s arra sem, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem akarnak menni.)

Egy tanár portálunknak elmondta, az esemény előtt, kedd délután megbeszélést tartottak az iskolájukban, ahol szóba került a Narancs.hu cikke is.

Amikor az intézményvezető a hosszú vita végén idegesen megkérdezte, hogy mégis mi a baj, akkor valaki azt válaszolt, hogy „ez már Észak-Korea”.

A helyi közösségi platformokon is sűrűn előkerült a távol-keleti kommunista diktatúrával kapcsolatos párhuzam, míg mások a Rákosi-korszakot látták feltámadni. Egy békéscsabai politikai aktivista az eset kapcsán „politikai pedofíliáról beszélt” és arról, hogy „ilyen csak diktatúrában lehetséges”.

 
Novák Katalin és Czene Ferenc helyi solymász a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Egy nyugdíjas tanár ugyancsak a legnagyobb közösségi oldalon fejtette ki a véleményét. Meglátása szerint mindez hasonlatos a rendszerváltás előtt május elsejékhez. „Az sem volt kötelező, csak muszáj” – jegyezte meg ironikusan. Mások azt kérdezték, Görgényi Ernő miért nem a város teljes lakosságához címezte meghívását, miért az oktatási intézmények vezetőihez fordult visszautasíthatatlan felajánlásával. Egy pedagógus pedig megosztotta velünk, hogy intézményének vezetői úgy fogták fel a polgármesteri „meghívást”, ahogy más esetekben „invitálják” őket március 15-én és október 23-án a helyi ünnepségre. „Ezzel kapcsolatban csak két megjegyzés: miért ér fel egy alkalmi zászlófelvonás egy nemzeti ünneppel, másrészt ebből is világos, ott tartunk, hogy nemzeti ünnepeinkre is ki kell vezényelni a tanulókat” – mondta. „Minden fájdalmasan ismerős...! Kormányok (rendszerek) jönnek-mennek, de a mentalitás, a szolgalelkűség, az imádott hős-áldozat szerep (plusz szenvedélyes bűnbakkeresés!), a gondolkodás tunyasága meg a személyes felelősségtől való irtózás - marad!” – írta a történtekkel összefüggésben szerzőnknek egy országosan ismert értelmiségi, kérve, neve ne szerepeljen sehol.

Majdnem másfél órát állt a tanulók többsége a mínusz 2 fokos hideg, ködös és nyirkos időben a gyulai várnál.

A helyszínen általunk megkérdezett tanulók egyértelművé tették, nem maguktól jöttek ide. Novák Katalin kísértével késett. Aztán a Békés megyei és gyulai városvezetőkkel megálltak a kivezényelt közel ezer gyerekkel szemben, fogadták a díszőrséget, amely ünnepélyes keretek között felvonta az ideglenesen elhelyezett zászlórúdra zászlót. Ezt követően síri csendben – és végig taps nélkül – előbb egy helyi solymász rövid bemutatóját nézte meg az államfő, majd elvonult a vár falai közé, anélkül, hogy az odaállított általános és középiskolai tanulóknak megköszönte volna, hogy eljöttek. A távirati iroda fotója szerint azonban még szelfizett a gyerekek egy részével.

 
A köztársasági elnök szelfit készít iskolásokkal a gyulai vár előtti téren
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin Békés megyei látogatását úgy harangozták be, hogy három napra a gyulai vár lesz a köztársasági elnök rezidenciája – jelentsen ez bármit is. Közben felkeresi Gyula más nevezetességeit, szerda este elnöki díszvacsorát ad az Almásy-kastélyban, és egyebek között ellátogat Békéscsabára és Mezőhegyesre. Úgy értesültünk, mindenütt gondosan megválogatott közönséggel találkozik. Így kap „valós” képet országjárása aktuális állomásán, a Viharsarokban, Novák Katalin.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?