Már nincs is befejezési határideje a geszti Tisza-kastély felújításának

Kis-Magyarország

Sajátos trükkel próbálja leplezni az állam nevében a Beruházási Ügynökség BSMK Zrt., hogy a vállalt 2023 februárja helyett mikorra készül el a geszti Tisza-kastély felújítása: kiretusálták a befejezés dátumát az épületnél látható molinóról. A költségek közben az egekbe emelkedtek.

A helyszínen járva a turpisság hamar és egyszerűen leleplezhető. Egy korábban a beruházásról a helyszínen tájékoztató tábla egyértelműen jelezte, hogy a projekt kezdési időpontja 2021 nyara volt, a befejezés pedig 2023 februárja lesz. Ez utóbbi most már hiányzik. Az akkor 7 milliárdos beruházás valamivel több mint másfél éves időtartama akár komolyan is vehető lett volna. Ami némi kételyt ébreszthetett, amint erről többször beszámoltunk, hogy a geszti Tisza-kastély felújításával, annak kezdésével és befejezésével kapcsolatos összes időpont korábban többször csúszott. Ez aztán mára sem változott.

A projekt kormánybiztosa korábban az a Lázár János volt, aki az ötödik Orbán-kormányban ismét miniszteri tárcát kapott. Korábban kormánybiztosként felügyelte a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram train (villamosvasút) megépítését, amely nem csupán elhúzódott és technikai problémák sokaságával volt terhelt, hanem az eredeti ár majd’ négyszeresére, összességében 80 milliárd forint fölé kúszott a bekerülési költsége.

Hasonló a helyzet a geszti Tisza-kastély esetében is. Lázár többször posztolt közösségi oldalára erről: egy évekkel korábbi bejegyzése szerint akkora kellett volna elkészülnie a beruházásnak, amikor még hozzá sem fogtak.

A geszti kastéllyal kapcsolatban azzal is meglepte a közvéleményt Lázár, hogy még bőven a projekt elindítása előtt, 2017-ben törvényt alkotott arról a fideszes kormánytöbbség, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja”. Az nem derült ki, miért kapják meg majd a reformátusok az épületet. Ugyanakkor legalábbis kérdéseket vet fel, hogy adófizetői pénzből – akkor úgy tűnt, ez 7 milliárd forintot jelent – megépült projektet miért kell átadni egy egyháznak. Erre ugyanis nem tűnik túl erős magyarázatnak, hogy annak idején a Tiszák, élén Tisza Kálmán és Tisza István miniszterelnökkel, sokat tettek a hazai reformátusokért.

 
2023. augusztus elején a geszti Tisza-kastélynál
Fotó: A szerző felvétele

Aztán jött az újabb meglepetés. A költségvetési megszorítások közepette, 2022 őszén a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással 4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami most már 11 milliárd forint. A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építési és beruházási (azóta építési és közlekedési), valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba. A projekttel és a durva költségemelkedéssel összefüggésben felmerül a kérdés, mit nem vettek figyelembe a szakemberek, amikor a költségeket kalkulálták. Mint ahogy az is felvetődik: amikor az önkormányzatokat és intézményeiket, iskolákat, egyetemeket, szociális otthonokat, állami intézményeket szigorú takarékosságra szorítja a kormány a megemelkedett energiaárak és a megszorítások miatt, honnan van a geszti kastély munkáira az eredetileg tervezetten felül még 4 milliárd forint? A költségemelkedésre a kérdések ellenére sem adott választ a Lázár vezette minisztérium, valamint a projektet felügyelő Beruházási Ügynökség BSMK Zrt.

Majd jött az újabb csavar a történetben. A beruházó a közbeszerzési kiírásban szereplő befejezési időpontot módosította. Ahogy már írtuk, a 2021 nyarán elkezdett beruházásnak 2023 februárjára kellett volna elkészülni. Ám az már 2022 decemberében látszott, s ezt meg is írtuk, hogy ebből nem lesz semmi. 

 
Ilyen volt...
Fotó: A szerző felvétele

 
...ilyen lett. Eltűnt a befejezés időpontja
Fotó: A szerző felvétele

A befejezés kitűzött határideje után két hónappal, az idén áprilisban Lázár a Facebook-oldalán újabb dátumot lebegtetett meg: „Brandt Krisztián polgármesterrel és Kovács József országgyűlési képviselővel meghallgattuk a beruházót, aki megerősítette: 2024 nyaráig a látogatók birtokba vehetik a térség legújabb turisztikai attrakcióját és a csodaszép kastélykertet.” Arról viszont egy árva szót sem írt, hogy a befejezés hivatalos határideje másfél évvel korábbra, 2023 év elején lett volna esedékes.

A múlt hét elején a helyszínen járva láttuk, hogy a beruházást jelző tábla alkalmazkodott „az új idők, új dalaihoz” – pontosabban a változó időpontokhoz. Korábban ugyanis szerepelt rajta a projekt véghatáridejeként a 2023. februári dátum. Immár csak a kezdés dátumát látjuk ott a 2021. júniusi dátummal, azonban a befejezés után „stílusosan” nem írtak semmit. A különböző időpontokban készült fotókon jól látható ez a módosítás. A felújítás, építkezés folyik, s azt is látni, messze még a vége.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.