Design Magyarországon: Áramvonalasítás

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2001/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Május 4-ig a Műcsarnok összes négyzetméterét a millenniumi tárlatok sorozatába illeszkedő Ipar-Művészet című kiállítás tölti meg. Ez három megközelítési irányból, design, alkalmazott és autonóm területre osztva ad átfogó képet az iparművészet minden ágáról: belsőépítészet, ipari formatervezés, ötvös-, textil-, üvegművészet, restaurálás, díszlet- és látványtervezés. A rendezők bevallott célja, hogy "a századvég-századelő társadalmi, gazdasági helyzetéből adódó objektív létet" vállalva, "a gazdasági ellehetetlenülés következtében ipar hiányában" mutassák be az iparművészet valós útjait, az iparművészek szellemi eredményeit. A kiállításhoz szakmai napok is kapcsolódnak.

Május 4-ig a Műcsarnok összes négyzetméterét a millenniumi tárlatok sorozatába illeszkedő Ipar-Művészet című kiállítás tölti meg. Ez három megközelítési irányból, design, alkalmazott és autonóm területre osztva ad átfogó képet az iparművészet minden ágáról: belsőépítészet, ipari formatervezés, ötvös-, textil-, üvegművészet, restaurálás, díszlet- és látványtervezés. A rendezők bevallott célja, hogy "a századvég-századelő társadalmi, gazdasági helyzetéből adódó objektív létet" vállalva, "a gazdasági ellehetetlenülés következtében ipar hiányában" mutassák be az iparművészet valós útjait, az iparművészek szellemi eredményeit. A kiállításhoz szakmai napok is kapcsolódnak.

Azt, hogy a száz évvel ezelőtti elődök miként képzelték el és valósították meg ugyanezt, a kor európai áramlataiba illeszkedő magyaros szecessziót bemutató kiállításán az Iparművészeti Múzeum mutatja be: A Gödöllői Művésztelep (1901-1920). A Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor szellemi-művészi vezetésével alakult csoport festészet, szobrászat és grafika mellett folytatott iparművészeti tevékenységét az a cél vezette, hogy a környezet és a tárgyak szépsége és igényessége által megnemesítse az emberek életét és gondolkodását.

Vissza a mába: a budapesti Campona bevásárlóközpont óriásplakátokon hirdeti: május 1-jéig DesignVáros van ott, lehet bámészkodni, pénzt költeni, és a fantáziát elengedve benevezni a 101 használhatatlan háztartási találmány kiagyalására meghirdetett pályázatra.

Előre a jövőbe: a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium a minap hirdette meg idei pályázatát az 1980 óta létező Ipari Formatervezési Nívódíj és a Miniszterelnöki Különdíj elnyerésére. "Sok esetben a formatervezés az a döntő tényező, amely meghatározza a termékek piaci sikerességét, s ezért azok az európai vállalkozások válnak különösen jövedelmezővé, amelyek számottevően beruháznak a formatervezésbe" - hivatkozik egy EU-bizottsági szövegre a pályázat meghirdetésére is alkalmat adó szakmai fórum meghívójában az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának Ipari Formatervezési és Ergonómiai Irodája. E kacifántos elnevezés a mostanáig érvényben volt szervezeti rendet tükrözi.

Ezentúl másképp lesz

Ahogy a forma maga a tartalom, úgy egy szervezeti átalakításban is normális esetben lényegi változás igénye és lehetősége rejlik. A kormány áprilisi 13-i határozata (1039/2001) az ipari formatervezési és az ergonómiai tevékenység állami támogatásának összehangolásáról és szervezetének korszerűsítéséről szóló 1991-es kormányhatározat módosításával változtat a felálláson: az említett irodát áthelyezi a Magyar Szabadalmi Hivatalba, hogy ott lássa el a Magyar Formatervezési (ne adj´ isten Dizájn) Tanács néven alakulgató testület működésével kapcsolatos feladatokat. E testület lép a pályaíve csúcsán túljutott, 1975-ben született Ipari Formatervezési Tanács helyébe, melyet a hajdani új gazdasági mechanizmus lassuló lendületében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz telepítettek, s amely az 1954-ben létrejött Iparművészeti Tanács szerepét vette át.

Azt, hogy értelmes irányba mozdulhat a dolog, a formatervezési minták oltalmáról szóló, T/4141 sz. törvényjavaslat is jelzi, mely e terület átfogó újraszabályozására irányul. A Dávid Ibolya igazságügy-miniszter előterjesztésében hamarosan parlament elé kerülő törvényt "a magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében" a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeinkkel és az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményével összhangban alkották meg. E törvényjavaslat egy nemzetközi fejleményhez kapcsolódik: Magyarország is aláírta az ipari (formatervezési) minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás új szövegét. Ennek értelmében egyetlen bejelentéssel egész országcsoportokban szerezhető oltalom ipari (formatervezési) mintákra.

Formatervezési mintának azt nevezi a törvényjavaslat, amit általában a design szó alatt értenek világszerte. Ha elfogadják, a Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó oltalom illeti majd meg a termék egészének vagy részének megjelenését, "amelyet magának a terméknek vagy díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek". Oltalmazhatóságának két lényeges alapfeltétele van: az újdonság és az egyedi jelleg.

"Ahhoz, hogy ezt a kultúrát megemeljük, a benne tevékeny alkotók szellemi eredményeinek hatékony jogvédelmet kell felkínálni a méltatlan kalózkodás, bitorlás ellen. Ezt garantálja a törvényjavaslat" - állítja Bendzsel Miklós, aki a Szabadalmi Hivatal elnökeként vett részt a kidolgozásában. Buckminster Fuller amerikai tervező, újító és filozófus elvét (doing the most with the least - a legtöbbet elérni a legkevesebbel) idézve mondja: olyan jogi megoldásokra törekedtek, hogy a lehető legkisebb etatista ránehézkedéssel rendezzék e szféra helyzetét.

Reflexek kiépítése

"Magyarországnak szüksége van középtávú designpolitikára, egy koherens cselekvési programra annak érdekében, hogy a fizetőképes, igényes gazdasági szereplőkben igény keltődjön fel a frissen képzett szakemberek, a pályakezdők, a delelőjükön lévő, de sokszor névtelenül dolgozó vagy dolgoztatott, netán külföldre távozott alkotók munkája iránt. Ezt az államnak költséghatékony intézkedéssorozattal stimulálnia kell" - mondja Bendzsel Miklós, a szeptember 30-ig megalakítandó Design Tanács szervezője, aki azt tartja célszerűnek, hogy a testület rotációs elv szerint változó tagságát, 12-18 főt legalább kétharmad részben az alkotók, a gazdasági élet és a felsőoktatás tekintélyes képviselői adják, a kormányzati funkcionáriusoknak elég a helyek harmada. Szenátusjelleggel képzeli el a tanácsot, úgy, hogy a tagság egyaránt jelentsen rangot és érdemi munkát. Aminek eredményeként a kiemelkedő termékek ellenére (mint például a 70-es évekből Finta László Ikarus autóbusza és Rubik Ernő bűvös kockája vagy újabban Sümegi László GlucoCare egyéni vércukormérője és Zügn Károly Yasec kerékpárja) sem kiemelkedő hírű magyar design hosszabb távon helyet találhat a nemzetközi színtéren.

"A reflexeket szeretnénk kiépíteni" - fogalmaz Bendzsel Miklós. Elképzelése szerint a Design Tanács folytathatná komoly súllyal azt az állami promóciós tevékenységet, melyet a Pohárnok Mihály vezette Design Center végzett látványosan és hatásosan a 80-as években, amíg belvárosi irodáját, bemutatótermét a háttérszervezet Kereskedelmi Kamara el nem adta egy banknak (a 80-as, 90-es évek fordulóján). A lényeg - akárcsak az Európa számos helyén, Skandináviában, Nagy-Britanniában, Németországban stb. hasonló céllal működő szervezeteknél - közhasznú: két oldalról építeni a hidat. Segíteni a gazdasági versenyzőknek abban, hogy innovációs tevékenységükbe minél korábbi fázisban, lehetőleg már egy-egy ötlet felmerülésekor kapcsolják be a formatervezést. Naprakész regisztert vezetni a formatervezőkről, informálni őket a szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdésekről. Rendszeres pályázatokkal megdolgoztatni a fejeket, kapcsolódni az érintett tárcák technológiafejlesztő kezdeményezéseihez. Igényes környezet iránti igényt gerjeszteni társadalmi méretekben. Tananyag-korszerűsítő iniciatívákkal élni a formatervezőket képző felsőoktatási intézmények felé - nem tévedés a többes szám: a formatervező szakkal 1951 óta rendelkező Magyar Iparművészeti (Főiskolából lett) Egyetem mellett immár a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemről is kikerülnek belsőépítészek, ipari formatervezők és csomagolási szakemberek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről pedig formatervező mérnökök. Kortárs irányú nyitást kezdeményezni a régi motorosnak számító Simon Károly személyében rövid ideje új igazgató vezette Iparművészeti Múzeumban, melynek kiállított, feldolgozott anyaga a 20. század elején jószerivel megáll. Tanulni az olyan külföldi példákból, mint a Finnországban tavaly elfogadott, Design 2005! című kormányprogram (lásd keretes anyagunkat - a szerk.).

Éles feladatok

A forma anyagi erővé válását illusztráló adatként forog közszájon, hogy a Philips utóbbi években tapasztalt piaci sikereiben 5-15 százalékra tehető az az arány, melyben az új termékek kifejlesztésére fordított összegekből a design részesedett. Az Iparművészeti Egyetemen büszkén emlegetik a nemrég végzett Herczeg Lászlót, aki tavaly októberben kezdte meg egyéves ösztöndíját a Philips Design eindhoveni központjában, miután megnyerte a cég magyar leányvállalata és az egyetem fiatal magyar formatervezők számára első ízben kiírt közös pályázatát (most zajlik a második). Az egyetem három jelenlegi hallgatója, Szöllősy Barbara, Pyka Zsolt és Obendorfer Bálint a Gaz de France pályázatán nyert díjat gázzal fűthető utcabútorok, illetve köztéri szobrokat védő, gázzal fűthető, kivilágítható, átlátszó búrák tervezésével.

"Az új szervezettől azt várom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben segítsen életben tartani az önmagában életképtelen designt. Legyen partner abban, hogy feladatot kaphassanak a jól képzett szakemberek" - mondja Droppa Judit, az Iparművészeti Egyetem rektora arra utalva, hogy a rendszerváltás táján szétesett, befuccsolt vállalatokból sok formatervező utcára került, a betelepülő multik pedig eleinte egyáltalán nem tartottak igényt itteni designerekre. Pohárnok Mihály szerint kedvező jel, hogy ma már kezdenek fejlesztési részlegeket is idetelepíteni a multik, a lábra kapó hazai vállalkozások kezdik felfedezni a formatervezés értelmét, és húzóerőt jelent a divatipar is. Ennek ellenére a hazánkban élő 2000-2500 formatervezőnek legfeljebb harmada foglalkozik formatervezéssel, többségüket a reklámgrafika és a lakberendezés, legújabban pedig a webdesign szívta fel. Az Iparművészeti Egyetemen törekszenek arra, hogy minél több éles feladatot adjanak a diákoknak, külföldi és hazai pályázatokat építenek be a tanrendbe. A korábbi vezetés ódzkodott a számítógépes kultúrától, most - a hagyományos, kézműves képzést semmiképpen nem háttérbe szorítva - több hangsúlyt helyeznek a korszerű technikára.

Hogy ebből valaha kinőhet-e valami, amit kimondottan magyar designként ismer fel a világ, arra kevés az esély. Kopek Gábor rektorhelyettes szerint a termékek mögött, amelyeket valamely nemzeti designnal azonosítunk, sok esetben nemzetközi csapat áll, s ha merítenek is egy-egy térség kultúrájából, igen nagy a keveredés. Droppa Judit szerint inkább némi Közép-Európa-íz jöhet le idővel egy-egy tárgyból. Reimholz Péter rektorhelyettes ironikusan hozzáfűzi: arról lehet megismerni, hogy valami Budapesten készült, hogy talán több szív van benne, de kicsit rosszabb, mint ami Bécsből való, és kicsit jobb, mint ami Bukarestből. "Ezek nem nemzeti sajátosságok, ez egy helyzet."

Szőnyei Tamás

Bezzeg a finnek

Az év elején kortárs finn designkiállítást rendeztek a Budapest Kiállítóteremben (Narancs, január 25.). Itt osztogatták a Design 2005!-t ismertető brosúrát. E program segítségével szeretnék elérni, hogy a kormány és az ipar együttműködése új fellendülést hozzon a finn design számára. A cél az, hogy olyan dinamikus rendszert hozzanak létre, amely Finnországot a design használatának élvonalába emeli, mert "a design növeli a finn áruk és szolgáltatások minőségét, versenyképességét és világpiaci keresletét, ily módon jólétet és foglalkoztatást teremt, továbbá innovációkat generál a termékek, a szolgáltatás és a gyártás terén". 2005-re szeretnék elérni, hogy a design lehetséges felhasználóinak 30 százaléka szakképzett tervezőt alkalmazzon, és hogy a finn vállalkozások fele stratégiai tervezésének részeként fogja fel a designt. Utóbbi számot 2010-re 80 százalékra kívánják feltornászni.

E cél érdekében a Design Kerekasztal koordinálja a rövid és hosszú távú lépéseket, együttműködésre késztetve az ipart, a kereskedelmet, a designszakmát, a médiát és a közszektort. A dolog megvalósulását az oktatási, illetve az ipari és kereskedelmi minisztérium figyelemmel kíséri, szükség esetén javaslatokat tesz további intézkedésekre, és beszáll a finn design nemzetközi marketingtevékenységébe. Az iparfejlesztésben eredményes "inkubátor"-koncepciót alkalmazzák a designra is. Ráerősítenek az oktatás és az Iparművészeti Múzeum támogatására, s ügyelnek az állami épületek finn termékekkel való bebútorozására. Finnország külföldi nagykövetségeit a finn építészet és design eleven mintapéldányaiként kezelik.

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2001/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kultúra

még több Kultúra...