„Ha olyan volna a szeretet, mint az influenza”, kezdődik a kötet, ami egy világjárvány harmadik és negyedik hulláma között finoman szólva is elkapja a figyelmünket. A vers végül úgy zárul, hogy „Az influenza csak abban olyan, mint a szeretet, / hogy arra ragasztom, sajnos, akit szeretek.”
Az izlandi szerző mesét és ismeretterjesztő irodalmat ír, dokumentumfilmeket forgat, és indult az elnökválasztáson is. A Föld gleccsereinek és vizeinek megmentéséről szóló Időről és vízről című könyvének magyarországi megjelenése apropóján beszélgettünk vele.
Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról című könyvének történetei hétköznapi helyszíneken, hétköznapi emberekkel játszódnak, mégis rendkívüli és sajátos prózát olvashatunk.
A szerző új könyvében 19 kisebb fesztávú, változatos narrációjú szöveget találunk.
Három női sorsot, három idősíkot fon össze mesterien a regény.
A szerző válogatott drámáinak címadó darabja egy gyógyíthatatlan betegség stációin vezet végig, Pass Andrea egy zavarba ejtően személyes témát, édesapja jó húsz évvel ezelőtti elvesztését a kamasz lány szemszögéből dolgozta fel.
Nényei Pál: A nagy beszélgetés című novelláskötete az Esti Kornél-köteteket idézi, de nem izgalmas, ráadásul idegesítő könyv.
Az önéletrajzi regényfolyam hatodik (záró) kötetét a magyar közönség szinte pontosan tíz évvel az eredeti megjelenése után veheti kézbe. A könyv egy olyan rendkívüli vállalkozás lenyomata, összegzése, amelynek a hatása azóta is érzékelhető az irodalomban, holott a regények megjelenése idején több kritikai jóslat utalt arra, hogy a Knausgård-jelenség tiszavirág-életű lesz.
1747-ben egy 18 éves lánynak, aki egy ismeretlen férfitól esik teherbe egy sötét londoni sikátorban, nem sok esélye van megmutatni, hogy milyen anya is lenne valójában.
