Ismét egy exhumáció a szovjet irodalom roppant tömegsírjából. Ahogy az Amerikába emigrált fiú utószavából kiderül: "Apám három hétig volt író, abban az értelemben, hogy meg is jelent, amit írt." Ez 1982. március 13-án történt, ekkor jelent meg Nyár Badenben című regényének pár oldala egy New York-i orosz lapban. Március végén az 1926-ban született szerző halott volt. Moszkvában.
Amikor Vázsonyi Vilmos (az ifjabb) 73 évesen véget vetett az életének, a nekrológok tanácstalanságukban, hogy az elhunytat érdem szerint elhelyezzék, először a híres Vázsonyiakról (nagypapa: Magyarország első zsidó származású minisztere, papa úgyszintén politikus) ejtettek szót, s csak ezután tértek rá az elhunyt érdemeire.
A szerző egy régebbi interjúban arról beszélt, hogy szociálpszichológusként nagy szerencse megélni olyan horderejű társadalmi változást, mint amilyen a nyolcvanas évek óta Magyarországon zajlik. Nem is tétlenkedett: 1990 óta tudós krónikása a rendszerváltás utáni időszaknak, kötetek sorában elemzi, értelmezi a velünk történteket.
Mit nem szeret az EU-ban, és mit nem szeret a franciákban? Mindenre fény derül a franciák leghíresebb kortárs írójával, az Elemi részecskék és A csúcson szerzőjével a Könyvfesztiválon készített villáminterjúnkból.
A Magyar Narancs friss lapszámának főszereplője a jeles író, Krasznahorkai László. Ennek örömére előástuk a Narancs történetének egyik legviccesebb interjúját, amelyben két Krasznahorkai Lászlót terrorizáltak az álnok riporterek.
A szép és a groteszk közelségének jellemzően kelet-európai hagyományát ünnepelte a The Times, mikor A kilencedik című regénye megjelent angolul. Új könyve kapcsán a személyességről, a személyiségről és az öngyilkosságról kérdeztük a rendkívül ritkán nyilatkozó írót.
A könyvfesztiválra jelenik meg Háy János új regénye, A mélygarázs. Az író ennek apropóján elmondta, hogy ha döntenie kéne, a Háború és békét, de talán még inkább az anyukája kakaós csigáját választaná. De hogy kerül egy mondatba a fiatalkori Orbán Viktor és a nudizmus?
Beperelte az Apáczai kiadót és ügyvezetőjét volt szerzője, mivel szerinte az ő korábbi művét felhasználva jelentették meg az általános iskolák második osztályosainak szóló matematika-tankönyvüket. A szakértői vélemények ellentmondóak.
Hogyan változhat át az Éj Királynője aggódó anyából gyilkos bosszút forraló, őrjöngő fúriává? Miként vetemedhet lányrablásra a bölcs papkirály, Sarastro, és hogyan bízhatja a Királynő lányát, Paminát Monostatos őrizetére, akinek a "lelke éppolyan fekete, mint az arca"?