Egyébként is részeg
Mit gondol, érdemes az embernek írásra adni a fejét? címmel jelent meg 1974-ben a Nagyvilágban Charles Bukowski első novellája hazánkban.
Könyv
Mi lenne, ha a mesterséges intelligencia írná a Légy jó mindhaláligot?
A mesterséges intelligencia regényt írni még nem fog helyettünk, de ötletei már vannak hozzá. Szövegalkotó tehetségét lektorok, fordítók és írók is igénybe vehetik, de ez a kritikus gondolkodásunk kárára válthat.
Mai szemmel
„Mintha lekéstem volna a saját temetésemről, minimum három héttel. (…) Önkritikai kiadás.”
Szinte átélhetjük az I. világháborút ennek a különleges könyvnek a segítségével
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi első embere bejárta az I. világháború valamennyi hadszínterét, felvette a kapcsolatot helyi hagyományőrző társaságokkal, velük együtt újra lejátszotta a több mint száz évvel ezelőtt történteket, majd mindezt két vaskos kötetben jelentette meg, szöveggel és képekkel.
Molnár Krisztina Rita: Ilyen kék virágok
Mindig meglep, milyen sokan vesznek részt a kreatívírás-kurzusokon, azaz hogy mennyien szeretnének íróvá válni még ma is, amikor az olvasók száma látványosan fogy.
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Alíz és a dédnagymamája a jelenben él, de a jelen olyan, mint a fakéreg: bevonja a múltat.
Angol nyelvű verseskötettel jelentkezett Tóth Krisztina
A My Secret Life válogatott költemények könyve, George Szirtes fordította.
„Jókai mintha ciki lenne”
Interjúnk Szécsi Noémivel, aki az olykor mostohán kezelt írófejedelmünk életrajzát írta meg. Úgy, ahogyan azt már régen meg kellett volna: nem kifelejtve belőle, sőt középpontba emelve a körülötte lévő nők hatását.
„A világon a legjobb dolog írni, és elfáradni benne” – beszélgetés Bakos Gyöngyi íróval
Második kötete, a Nixon nem tud lépcsőzni napjainkban, zömmel Budapesten játszódó történeteket gyűjt össze, és nem áll tőle távol a fanyar irónia. Interjúnkban egészen praktikus témákat is érintettünk: például azért van sok kutya az országban, mert magányosak vagyunk?
A szépségkultuszra reflektál Kiss Judit Ágnes Villont parafrazáló új verseskötete
Kiss Judit Ágnes versei a szépségipar és a triviális irodalom terjesztette szépségkultuszra, illetve annak a visszképét megteremtő ironikus, groteszk testhorror-irodalomra reflektálnak, és a kötet egészében nyilvánvaló a Villon-parafrázis.
Az „emberi jogok bibliájaként” emlegetik a Karsai Dániel küzdelméről szóló könyvet
Az Egy tökéletes nap című kötetnek – amely a jogász sorsát feldolgozó színdarabból és egyéb kapcsolódó írásokból, fotókból áll – rövid időn belül a második kiadása került a boltokba.