Kiállítás

Egy macska, egy lótusz

Tűzben született lótuszvirágok – Egyiptizáló alkotások a Zsolnay-gyárban

Kritika

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Az egyiptománia esetében tényleg igaz, hogy már a rómaiak is… A szuvenírként hazavitt obeliszkek a Római Birodalom bukása után a középkoriak érdeklődését is felkeltették. A reneszánsz pápák több ilyen régi emléket restauráltattak, és ők is folytatták az Egyiptom-imádatot. Ez hullámokban végigvonult az egész európai kultúrán és történelmen.

Mindez különösen nagy lendületet kapott Napóleon egyiptomi hadjáratának hatására, ahonnan a császár jó néhány műtárgyat magával hozott. „Emellett az expedícióra művészeket, természettudósokat vitt magával, hogy lerajzolják Egyiptom tájait, műemlékeit, látványosságait. A tapasztalataikat összegyűjtő Description de l’Égypte című munka sok olyan alkotó számára is forrásként szolgált, akik maguk nem jutottak el az országba” – világít rá Napóleon kulturális hatására Feró Eszter, a tárlat egyik kurátora. „A hieroglifák írásmódja, jelentéstartalma azonban elveszett, folyamatosan kutatták, hogyan lehet őket olvasni.” A művészetben tendenciaként jelenik meg, hogy az egyiptomi motívumok mindent sejtelmesebbé, misztikussá tesznek. Az egzotikus Kelet számos formában felbukkan a francia kultúrában a hölgyek ruhájától a szfinxlábú bútorokig. A misztikus vonalat képviseli a szabadkőművesség, ahol a szertartások, a ceremoniális tárgyak, illetve jellemzően az építészet kapcsolódik össze az egyiptomániával.

Az 1920-as években Tutanhamon sírjának felfedezése pörgette fel az egyiptomi témák iránti keresletet. Ez azonban csak egy volt az újra és újra fellángoló egyiptomán divathullámok közül. A Zsolnay-gyárban mindez kerámia macskaszoborként, illetve lótuszvirág formájú készletben jelent meg. Ez a két elem keltette fel a szakemberek gyanúját, hogy a „Tutanhamon-sorozat” – amelyet a testvére árnyékában maradó Zsolnay Teréz és fia, Mattyasovszky Zsolnay László tervezett –, nem ötletszerűen, pusztán divatból használta ezeket a mintákat. Hogy valójában mi a kapcsolat Tutanhamon sírja és a Zsolnay-gyár között, annak két egyiptológus, Feró Eszter és Fullér Andrea, az egyiptománia első hazai kutatói jártak utána.

A titokzatos egyiptomi szál

A két kutató azonban más-más szálon jutott el a Zsolnayakhoz. Feró Eszter a gyár virágmotívumot formázó készleteinek egyik leghíresebbike, a Lótusz-sorozat ókori egyiptomi forrásaival, illetve Zsolnay Miklós még kiadatlan egyiptomi útinaplójával foglalkozott, Fullér Andrea pedig a kutatásai során akadt rá egy Zsolnay-macskaszobrocskára, amelyen első pillantásra látszott, hogy a Szépművészeti Múzeum egyik high-lightja, az egyiptomi szaiszi kori macska alapján készült. A kérdés az volt: ki, mikor, hogyan készíthette el ennek az ókori egyiptomi macskaszobornak a Zsolnay-másolatát. A szobor formaszáma alapján ráadásul a terv a gyár korai időszakából származik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.