KÖNYVMELLÉKLET – kritika

Hálásan köszöni

Darvasi László: Az év légiutas-kísérője

Kritika

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

Jóval árulkodóbb a Vojnich Erzsébet Két öreg című festményének felhasználásával készült szürkés borító, ahol a háttal ülő, hajlott korú, felemelt fejű férfi és nő mintha egyszerre révedne a múltba, és szembesülne a lehangoló jelennel, amiként a könyv jobbára idős(ödő) szereplői vagy azok hozzátartozói is teszik.

A 33 novella a (különféle) hasonlóságok és a motívumháló alapján négy ciklusra tagolódik. A házastárs elvesztésével, a le­épüléssel vagy az egyéb traumákkal folytatott egyszerre illúziótlan és heroikus küzdelem különösen az első három ciklusban meghatározó. Lehetetlen például az öregkori újrakezdés, mert minduntalan kísért a volt férj, az elmúlt negyven év emléke (Iván); vagy a gondozásra szoruló idős nénit látjuk, aki drága pénzért folytat semmitmondó telefonbeszélgetéseket a barátnőjével, de leginkább csak az izgatja, hogy hozzájusson az olcsó napi menüjéhez (A napi menü); az egykori besúgó sem könnyebbül meg lebukása után, mivel továbbra is hordozni kényszerül mások titkát.

A tematikusan egységes kötet műfaji, elbeszéléstechnikai szempontból kissé egysíkú. A két kerettörténet helyszíneit és alakjait leszámítva az összes makrotér (vagy figura) a jelenkori vagy közelmúltbeli Magyarországhoz köthető. Beszédes a fiktív mottóban megjelölt országnév, és még inkább a könyv végi ironikus-szarkasztikus köszönetnyilvánítás: „Az író hálásan köszöni hazájának és hazája állampolgárainak, hogy segítették és támogatták a könyv megírásában.” Gesztusa némileg csalóka, hiszen az egzisztenciális drámák, a kiszolgáltatottság, a mulandóság mintázatai egyetemesek, nézzen szembe bár az ember váratlanul súlyos betegséggel (Segíteni a borzon, Nem történik semmi), szenvedjen el családon belüli erőszakot (Karácsony otthon, Szülői értekezlet). A hithű muszlim menekültet ugyanúgy megviseli, ha váratlanul elhagyja a kedvese (Hafsa), mint az intenzív osztályon helytálló magyar doktornőt, aki aztán a járvány idején a viszonyukat megszakító korábbi élettársát kényszerül intubálni (Fehér).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.