Rádió

Nagyon, nagyon

Elindult a Nemzeti Sportrádió

Kritika

Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Vagy mindkettő sír. Esetleg mindkettő nevet, sőt, hahotázik, nyerít, röhög. Pedig semmi ok nincs rá.

Annyi történt csupán, hogy az állami rádiókínálatból eltűnt egy csatorna, és a helyén (vagy majdnem ott) létrejött egy másik (igaz, ez meg már előbb is létezett, de nem így). Mi is történt valójában?

Nézzük a megszűnést. Ennek az interpretálását jócskán nehezíti, hogy egyébként is alig létezett ez a dolog, nevezett Duna World Rádió. Mármint az kétségtelen, hogy volt egy ilyen csatorna az MTVA portfóliójában, csak hát mintha soha nem vették volna komolyan, épp csak ellebegett a radar alatt egy bő évtizedet. Mi megemlékeztünk róla jó kilenc évvel ezelőtt (lásd: A szülőföld hangja, Magyar Narancs, 2015. január 22.), egy egész műsornapot végigkövettünk, és nagyra értékeltük, hogy három különböző időzónához igazítva is igyekezett a csatorna tájékoztatni a világ magyarságát Sydney-től San Diegóig olyan fontos dolgokról, mint az „országvédelmi akcióterv, rágalmazó Goodfriend és ingyenélő bevándorlók”. Sőt, még ennél is jobban élveztük, ahogy a zenei blokkban Beregszászi Olga eldanolta a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországot meg az Édes Erdélyt. Ugyan már akkor sem értettük, hogy ez a katyvasz kinek és miért szól.

Az MTVA csatornáinak hivatalos oldalán, a MédiaKlikken a szomorú hír rögtön egy vidám ajánlattal társult: te, kedves hallgató, kapsz helyette mást, ugyanis elindul a Nemzeti Sportrádió. De jó! Kiáltottunk fel azonnal, bár azóta sem világos, hogy mi az átkötés a két produkció között. Szerintünk semmi közük egymáshoz, de kétségtelen, hogy egyik is rádió, meg a másik is az (volt).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.