Rádió

Nagyon, nagyon

Elindult a Nemzeti Sportrádió

Kritika

Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Vagy mindkettő sír. Esetleg mindkettő nevet, sőt, hahotázik, nyerít, röhög. Pedig semmi ok nincs rá.

Annyi történt csupán, hogy az állami rádiókínálatból eltűnt egy csatorna, és a helyén (vagy majdnem ott) létrejött egy másik (igaz, ez meg már előbb is létezett, de nem így). Mi is történt valójában?

Nézzük a megszűnést. Ennek az interpretálását jócskán nehezíti, hogy egyébként is alig létezett ez a dolog, nevezett Duna World Rádió. Mármint az kétségtelen, hogy volt egy ilyen csatorna az MTVA portfóliójában, csak hát mintha soha nem vették volna komolyan, épp csak ellebegett a radar alatt egy bő évtizedet. Mi megemlékeztünk róla jó kilenc évvel ezelőtt (lásd: A szülőföld hangja, Magyar Narancs, 2015. január 22.), egy egész műsornapot végigkövettünk, és nagyra értékeltük, hogy három különböző időzónához igazítva is igyekezett a csatorna tájékoztatni a világ magyarságát Sydney-től San Diegóig olyan fontos dolgokról, mint az „országvédelmi akcióterv, rágalmazó Goodfriend és ingyenélő bevándorlók”. Sőt, még ennél is jobban élveztük, ahogy a zenei blokkban Beregszászi Olga eldanolta a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarországot meg az Édes Erdélyt. Ugyan már akkor sem értettük, hogy ez a katyvasz kinek és miért szól.

Az MTVA csatornáinak hivatalos oldalán, a MédiaKlikken a szomorú hír rögtön egy vidám ajánlattal társult: te, kedves hallgató, kapsz helyette mást, ugyanis elindul a Nemzeti Sportrádió. De jó! Kiáltottunk fel azonnal, bár azóta sem világos, hogy mi az átkötés a két produkció között. Szerintünk semmi közük egymáshoz, de kétségtelen, hogy egyik is rádió, meg a másik is az (volt).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.