Külpol

Meghalt Hugo Chávez, Venezuela elnöke. A személyi kultuszát 14 éven át önfeledten építő, leleményes Hugóról és rendszeréről tavaly ősszel, az elnökválasztás idején festettünk ma is érvényes képet.

Jó néhány népcsoport van a világon, amelynek tagjai etnikai hovatartozásuk miatt otthontalanok a saját hazájukban - bár kétségkívül más típusú hétköznapi élmény a szegregáció, mint az állandó rettegés és életveszély.

Abdelmalek Szellal algériai miniszterelnök hétfő esti bejelentése szerint 37 külföldi túsz és 29 támadó halt meg a január 16-ai dél-algériai iszlamista támadás és a 20-áig elhúzódó felmentő katonai akció során. Riasztóan nagy számok, ráadásul nem is véglegesek, hiszen a tigantourine-i földgázfeldolgozó üzem lerohanását követően még mindig számon tartanak eltűnteket - köztük külföldieket is -, egyébként pedig már voltak rosszabb eredményei is a halottszámlálásnak.

Az elmúlt napok eseményei némileg átértelmezik Párizs afrikai szerepvállalással kapcsolatos álláspontját, Francois Hollande profiljáról nem is beszélve.

Tényleg a népakarat ellenében történt? Kik ambicionálták inkább, a csehek vagy a szlovákok? S ki jutott többre általa? A pozsonyi közélet kiemelkedő figuráját, Václav Havel egykori tanácsadóját, volt szlovák elnökjelöltet a cseh-szlovák szétválás 20. évfordulója alkalmából kérdeztük.

Mi késztethet arra egy fiatalt, hogy halomra lőjön egy rakás gyereket? Miért nem szúr senkinek szemet a sokszor hónapokig tartó előkészítés? Ki a felelős? A szülők, az iskola, a gyilkosokból sztárt csináló tömegmédia? Vagy az, hogy az Egyesült Államokban még egy pszichiátriai kezelés alatt álló kiskorú is könnyedén lőfegyverhez juthat legálisan?

Decemberben kezdtek sűrűsödni a hírek a Közép-afrikai Köztársaság északi területeiről déli irányba, a főváros, Bangui felé előrenyomuló felkelők sikereiről. Hogy mióta tart a lázadás, azt azért nehéz meghatározni, mert az 1960-ban függetlenné vált francia gyarmat története lényegében kisebb-nagyobb szünetekkel egymást követő felkelések, sikertelen és sikeres puccsok sorozatából áll.

G1000 néven több mint ezer véletlenszerűen kiválasztott polgár részvételével indított vitafórumot 2010-ben harminc belga értelmiségi. A projekt végső célja a képviseleti demokrácia megújítása, vezetője a kortárs nyugat-európai politikai gondolkodás fenegyereke. (Két könyve, A járvány és A populizmus védelmében magyarul is megjelent.) A vállalkozás tanulságairól beszélgettünk.

Miután a nagyvárosokban zajló tüntetések hatására Hoszni Mubarak tavaly februárban lemondásra kényszerült, a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa (FELT) vette át a hatalmat.

Egy Jeruzsálemben élő magyar lánnyal beszélgettünk arról, hogy milyen az élet a rakéták fenyegetettségében.

Románia az "európai, nyugatosodási projektnek" köszönheti gyors fölzárkózását: a projekt és a gazdasági fejlődés közötti egybeesés legalábbis elegendő arra, hogy a projekt maga megkérdőjelezhetetlenné váljon. Igaz ez még akkor is, ha a csatlakozási tárgyalásokat sikerrel lezáró Adrian Nastase volt kormányfő épp kétéves börtönbüntetést tölt vesztegetés miatt, és ha a korrupció mindent elönt Romániában. (Igaz, messze nem éri el a magyarországi state capture szintjét.)

Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után Teng Hsziao-ping üzemelte be az ország stabilitását kifejező rendszert, amelynek keretében kiszámítható módon ötévente megrendezik a "vezető erő", a kommunista párt kongresszusát, mely meghatározza, illetve megerősíti a párt, vagyis az ország politikai preferenciáit, továbbá végrehajt bizonyos személycseréket.

A jog lehetőségeit minden rendszerben, még a diktatúrában is ki lehet használni az állampolgárok védelmére - csak lelemény és bátorság kell hozzá. A lengyel közjogi intézményrendszer egyik legeredetibb figurája nemrég a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadást.