Külpol

Dél-Amerikában továbbra is keresik a receptet a demokrácia, a társadalmi és politikai stabilitás, a gazdasági fejlődés és a szociális igazságosság összeegyeztetésére. Peruban az USA- és szabadpiac-barát Alejandro Toledo nemzetgazdasági szempontból sikeres négy elnöki éve után most nagyot lendült balra a politikai inga, és a szavazók többsége végül a mérsékeltebbnek tűnő jelölt mellett voksolt.

"Nem az lenne a normális, ha rendes bíróság mondaná ki, hogy ki bűnös és ki ártatlan?" - vágott vissza Shafiq Rasul a Narancs ama kérdésére, hogy miért nem tágít attól, hogy Guantánamón valamennyi fogva tartott ártatlan. A paradox helyzet miatt viszont normális bíróság már soha, egyetlen guantánamói foglyot sem ítélhet el.

Két hete megalakult Romano Prodi balközép kormánya. Ám roppant óvatlanság volna azt állítani, hogy a Forza Italia áprilisi választási vereségével búcsút inthetünk Silvio Berlusconinak. Pedig pofátlanabb és veszélyesebb figurát nem sokat hordott a hátán az Európai Unió.

A tavaly őszi választások óta kisebbségben kormányzó jobboldali párt, a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwosc, PiS) az elmúlt két hétben koalíciós megállapodást kötött a széljobb két kisebb pártjával, az agrárradikális Önvédelemmel és a klerikálelborult Lengyel Családok Ligájával (Liga Polskich Rodzin, LPR). Több mint fél év után legalább a parlamenti többsége megvan a lengyel jobboldal főerejének: kérdés, mire mennek szalonképtelen partnereikkel.

Marija Stevanovic szemetet éget a háza kertjében, Kosovo Poljéban (albánul Fush‘ Kosov‘). A kerítés előtt két kissrác bringázik el, valamit az asszony felé rikkantanak albánul, és átköpnek a kerítésen. Az idős asszony nem szól vissza. Égeti tovább a szemetet - amit albán szomszédai raknak le a kertjében, rendszeresen, évek óta.

Nagy levegőt veszünk, és elindulunk az Üzbegisztánt Afganisztántól elválasztó Béke és Barátság hídján. Az egykor a tálibok uralta országról a háború vége óta sem hallani sok jót: robbantások, öngyilkos merényletek és az al-Káida növekvő aktivitása.

Huszonötezer szavazat a negyvenhétmillióból - ennyin múlt a baloldal győzelme Olaszországban. A képviselőházi szavazati arány 49,8-49,73 volt, a szenátusinak lapzártánkkor még nem volt végeredménye. Mindebből újraszámlálás és politikai káosz is következhet, de tényleges, bár izzadságos baloldali kormányzás is, miután a mandátumelosztás szabályai a 630-ból legalább 340 képviselői helyet biztosítanak a többség számára.

Az Európai Néppártban a Fidesz a közepesen fontos pártok közé tartozik. Egyedül az új tagállamok közül ad egy-egy alelnököt a pártnak és az európai parlamenti frakciónak.

Lapunk megjelenésekor szavaz a madridi parlament Katalónia önállóságának megnöveléséről. Ha az autonómia kiterjesztését elfogadja a központi parlament, júniusban a tartományban népszavazást tartanak róla. Barcelona kifelé igyekezne Spanyolországból, ám sokan marasztalják. Van-e emberarcú nacionalizmus a XXI. században?

Afrika legnépesebb országának 130 millió lakosa van. Vagy 150 millió. A mostani népszámlálás majd kideríti. Vagy nem deríti ki: már a számlálókörzetek kijelölését is véres zavargások kísérték. A békesség kedvéért az emberek nemzetiségi és vallási hovatartozását nem firtatják. Ez azonban édeskevés a békességhez.

Dicsőséget, új tartományokat, nemzeti egységet és virágzást ígért, de nem hagyott mást, csak romba dőlt gazdaságot, széthullott államot. Százezernyi halottat.

Az áprilisi magyarországi és júniusi csehországi voksolások mellé váratlanul Szlovákia is felsorakozott: június 17-én idő előtti parlamenti választásokat tartanak (amúgy szeptemberre tervezték).

A hétvégén Berlinben 35 ezren tiltakoztak ellene, de hőbörögtek Franciaországban és Görögországban is. Az Európai Parlament lapunk megjelenésének napján, csütörtökön szavaz a rém unalmas nevű "szolgáltatási direktíváról". A tét nemcsak az utóbbi évek legfontosabb gazdasági reformja, de az európai nyitás gondolata is.

Bekövetkezett az, amire Izraelben még gondolni sem mertek. Hatalmas fölénnyel győzött a Hamász. Jeruzsálemben, Ramallában és Gázában döbbenet és harcias retorika uralkodik. Mindegyik fél bejelentette, hogy nem tárgyal a másikkal: Izrael nem kér a Hamászból és viszont, a Fatah nem lép koalícióra a Hamásszal, Bush pedig leállítja a palesztinoknak folyósított segélyeket.