Egészen kicsi gyerekként Hanna kifejezetten élvezte, amikor apukája a kocsmából hazaérve „viccesen” viselkedett. Jókedvű volt, megengedte, hogy a földön ülve vacsorázzanak, mókás játékokat játszott vele. Azt persze már akkor is érezte, hogy anyukája furcsán feszült a helyzettől, de benne csak jóval később született meg ugyanaz a szorongás: amikor már megértette, hogy apja nem pusztán jókedvűen, hanem részegen érkezik ilyenkor haza. „Később gyakran csak hallottam, ahogy fordul a kulcs a zárban, és már tudtam, hogy jön az esti cirkusz. Apám elkezdett kötekedni anyukámmal, egy idő után fizikailag is bántalmazta őt. Bár engem sosem ütött meg, anyukámat rendszeresen megverte” – emlékezik vissza felnőtt nőként.
Hanna 13–14 évesen gyakorlatilag állandó stresszben élt az apja alkoholfüggősége miatt. Bár anyja időről időre elküldte otthonról az apját, a férfi mindig visszatért – ez Hanna szerint az anyja társfüggősége miatt történt így. Kamasz lányként Hanna úgy érezte, az ő felelőssége megvédeni anyját részeg apja bántalmazásától, emiatt gyakran szó szerint a szülei közé vetette magát.
Ma már két gyereket nevel, de apja „örökségét” máig cipeli. Még mindig folyamatos stresszben él, a kisebb problémákra is könnyen rágörcsöl, kétségbeesetten próbálja élete minden aspektusát kontrollálni. „Gyerekként azt éreztem, hogy bármennyire is szeretném, nem tudom irányítani apám alkoholizmusát, így felnőttként megpróbálok mindent kontroll alatt tartani. Ez részben abból is fakad, hogy nem vagyok képes megbízni másokban.”
A Hintalovon Alapítvány tavaly publikált jelentése szerint körülbelül 400 ezer magyar gyerek élhet alkoholista szülővel – ez csupán becslés, a témát övező tabuk miatt a szám sok szakember szerint jóval magasabb lehet. Az alkoholfüggőség az egyik leggyakoribb mentális zavar a felnőttek körében (kiváltképp Magyarországon), ezért az alkoholista szülővel való együttélés miatti stressz a gyerekek legégetőbb problémái közé tartozik. Mert bár az alkoholizmust és annak kezelését is többnyire egyéni problémának tekintjük, ahol a szülő iszik, ott a gyerekek is szenvednek a következményektől.
Gyakori klinikai tapasztalat, hogy az alkoholizmus generációkon át végigkíséri egy család életét: kutatások szerint az alkoholista szülők gyermekei négyszer nagyobb valószínűséggel válnak maguk is alkoholistává más gyerekekhez képest. Gyakran felmerül az alkoholizmus genetikai meghatározottsága – ezzel kapcsolatban ellentmondásosak az eredmények, de a kutatások találtak bizonyos mértékű genetikai hátteret az alkoholhasználati zavar mögött. A környezeti hatások jelentősége mellett érvelnek azonban azok a vizsgálatok, amelyek azt találták, hogy az alkoholista szülők örökbe fogadott gyerekeinél ugyanúgy négyszeresére emelkedik a későbbi alkoholizmus kockázata.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
