A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1969. március 4-én, törvényerejű rendelettel alapította meg a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát. (Jelenleg Óbudai Egyetem – Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar.) A névadó nyomán elsősorban a vasútra gondolnánk, de az új felsőfokú intézményben gyengeáramú és erősáramú karok is működtek, meglehetősen mostoha körülmények között. E főiskolai karok ugyanott voltak, ahol a középfokú szakképzés is zajlott, ezért már az alapítás idején felmerült az önálló épületbe költözés. Elsőként kollégiumot építettek a Bécsi út Nagyszombat utcához közeli részén, majd 1977-ben, annak közvetlen szomszédságában adták át az erősáramú kar ötszintes épületét, ahol nyolc elektrotechnikai laboratóriumot alakítottak ki úgy, hogy a földszintiben a vasúti járművek is elfértek. „Az épület három egymás mellett elcsúsztatott épülettömegből áll, a középső traktus két végén nyert elhelyezést a szintenkénti 2 laboratórium. (…) A két szélső traktusban kapott helyet egyik oldalon a tanszéki rész, másik oldalon a tanszéki helyiségek csoportja. Ez az elrendezés viszonylag centrális elhelyezést biztosít, és az épület fő célját meghatározó laboratóriumok számára a kétoldali bevilágítást nyújtja, így minden mérőasztal egyformán kap természetes megvilágítást” – írták büszkén a Magyar Építőipar 1978/1–2. számában a Bécsi úti új létesítményről, amely a kezdeti években valóságos búcsújáró hely volt, ha a pártvezetők külföldi delegációk előtt akartak büszkélkedni. Kívülről azonban nem keltett különösebb feltűnést az Erdőss Annamária és Zobay Katalin terve alapján készült főiskolai épület. Nem volt annyira ronda, hogy botrányt keltsen, de annyira eredeti sem, hogy bárki emlékezzen rá.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
