helyrajzi szám

Mozdony a Bécsi úton

Lokál

A hetvenes években jött divatba a hazai vasútállomásokon, hogy egy használaton kívüli öreg mozdonyt úgy helyezzenek el, mint valami köztéri szobrot.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1969. március 4-én, tör­vény­erejű rendelettel alapította meg a Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskolát. (Jelenleg Óbudai Egyetem – Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar.) A névadó nyomán elsősorban a vasútra gondolnánk, de az új felsőfokú intézményben gyengeáramú és erősáramú karok is működtek, meglehetősen mostoha körülmények között. E főiskolai karok ugyanott voltak, ahol a középfokú szakképzés is zajlott, ezért már az alapítás idején felmerült az önálló épületbe költözés. Elsőként kollégiumot építettek a Bécsi út Nagyszombat utcához közeli részén, majd 1977-ben, annak közvetlen szomszédságában adták át az erősáramú kar ötszintes épületét, ahol nyolc elektrotechnikai laboratóriumot alakítottak ki úgy, hogy a földszintiben a vasúti járművek is elfértek. „Az épület három egymás mellett elcsúsztatott épülettömegből áll, a középső traktus két végén nyert elhelyezést a szintenkénti 2 laboratórium. (…) A két szélső traktusban kapott helyet egyik oldalon a tanszéki rész, másik oldalon a tanszéki helyiségek csoportja. Ez az elrendezés viszonylag centrális elhelyezést biztosít, és az épület fő célját meghatározó laboratóriumok számára a kétoldali bevilágítást nyújtja, így minden mérőasztal egyformán kap természetes megvilágítást” – írták büszkén a Magyar Építőipar 1978/1–2. számában a Bécsi úti új létesítményről, amely a kezdeti években valóságos búcsújáró hely volt, ha a pártvezetők külföldi delegációk előtt akartak büszkélkedni. Kívülről azonban nem keltett különösebb feltűnést az Erdőss Annamária és Zobay Katalin terve alapján készült főiskolai épület. Nem volt annyira ronda, hogy botrányt keltsen, de annyira eredeti sem, hogy bárki emlékezzen rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.