helyrajzi szám

Mozdony a Bécsi úton

Lokál

A hetvenes években jött divatba a hazai vasútállomásokon, hogy egy használaton kívüli öreg mozdonyt úgy helyezzenek el, mint valami köztéri szobrot.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1969. március 4-én, tör­vény­erejű rendelettel alapította meg a Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskolát. (Jelenleg Óbudai Egyetem – Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar.) A névadó nyomán elsősorban a vasútra gondolnánk, de az új felsőfokú intézményben gyengeáramú és erősáramú karok is működtek, meglehetősen mostoha körülmények között. E főiskolai karok ugyanott voltak, ahol a középfokú szakképzés is zajlott, ezért már az alapítás idején felmerült az önálló épületbe költözés. Elsőként kollégiumot építettek a Bécsi út Nagyszombat utcához közeli részén, majd 1977-ben, annak közvetlen szomszédságában adták át az erősáramú kar ötszintes épületét, ahol nyolc elektrotechnikai laboratóriumot alakítottak ki úgy, hogy a földszintiben a vasúti járművek is elfértek. „Az épület három egymás mellett elcsúsztatott épülettömegből áll, a középső traktus két végén nyert elhelyezést a szintenkénti 2 laboratórium. (…) A két szélső traktusban kapott helyet egyik oldalon a tanszéki rész, másik oldalon a tanszéki helyiségek csoportja. Ez az elrendezés viszonylag centrális elhelyezést biztosít, és az épület fő célját meghatározó laboratóriumok számára a kétoldali bevilágítást nyújtja, így minden mérőasztal egyformán kap természetes megvilágítást” – írták büszkén a Magyar Építőipar 1978/1–2. számában a Bécsi úti új létesítményről, amely a kezdeti években valóságos búcsújáró hely volt, ha a pártvezetők külföldi delegációk előtt akartak büszkélkedni. Kívülről azonban nem keltett különösebb feltűnést az Erdőss Annamária és Zobay Katalin terve alapján készült főiskolai épület. Nem volt annyira ronda, hogy botrányt keltsen, de annyira eredeti sem, hogy bárki emlékezzen rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.