"A nem fizetőképes betegek többsége remél és tűr"

Mit várhatunk 2019-ben a magyar egészségügytől?

  • Kökény Mihály
  • 2019. január 31.

Materia Medica

A tavalyi „eredmények” és törekvések fényében nem sok jót. Áttekintettük a magyar egészségügy 2018-as sarokköveit és azt, vajon mi várható idén.

Átlagos év lesz az idei: rosszabb, mint a tavalyi, de jobb, mint a jövő évi.

A szakállas vicc könnyen aktualizálható a magyar egészségügy helyzetére, már amennyiben a nemzetközi statisztikákra és a növekvő pénz- és szakemberhiányra hagyatkozunk.Egészségi állapotunk és az ellátórendszer romló pénzügyi mutatói változatlanul az utolsó helyek egyikére jogosítják hazánkat az uniós rangsorban. Gyalázatosan kevés közpénzt költünk egészségügyre, jóllehet a gazdaság helyzete jóval többet engedne.

Bezzeg Vietnamban, Nigériában vagy Szíriában épül vagy működik kórház a magyar adófizetők pénzén. Az egészségügyi dolgozók exodusa is megállíthatatlan, és bár csökken a külföldön munkát vállalók száma, egyre többen a magánszektorba távoznak.

false

 

A betegek mindennapi tapasztalataiban – az előzőektől nem függetlenül - szaporodnak az irritáló jelenségek. A fővárosi Bajcsy Kórházban nem tudnak időpontot adni hasi ultrahangra, vidéken még felvesznek előjegyzést augusztusra. A Honvéd Kórházban sem ült el a vihar, hiába cáfolja a vezetés: bizonytalan a koraszülött osztály működése, és továbbra is válsághelyzet van a sürgősségi centrumban.

A tavalyi fejlemények tükrében nem sok jó prognosztizálható 2019-re. Nézzük meg, mik történtek:

  • Tavasszal reménykeltőnek látszott Kásler Miklós az egészségügyért (is) felelős miniszteri kinevezése. Sokan bíztak abban, hogy a hosszú kórházvezetői múlttal rendelkező orvos miniszteri székbe kerülése előre lendítheti az egészségügyet.
false

 

Fotó: MTI/MTVA

 

A vele kapcsolatos illúziók azonban hamar szertefoszlottak. Koncepció, államigazgatási és politikai gyakorlat nélkül vállalta el a tisztséget.

  • Az elődje által megrendelt népegészségügyi stratégiát nem fogadta el, az öt legsúlyosabb betegségcsoportra sebtében összetákolt betegség-megelőzési és ellátási program szövege máig nem nyilvános. Nem tudjuk, hogy mire kapott felhatalmazást, illetve mozgásteret az őt reneszánsz embernek nevező miniszterelnöktől. Nehezen dekódolható, a lényeget kerülő körmondatai, a súlyosbodó ágazati bajok iránti érzéketlensége, gyakori és rögtönzött személyi döntései (államtitkárok, gyógyszerhatósági vezető, tisztifőorvos cseréje) gyorsan csökkentették a miniszter bizalmi tőkéjét.

Sokat mond, hogy a minisztérium nem kommentált alternatív egészségügyi víziókat. A Magyar Tudományos Akadémia vagy az Orvosi Kamara javaslatait napjaink ellenségkereső légkörében még lehet elfogultaknak minősíteni. Azonban a Magyar Nemzeti Bank Magyarország versenyképességéről szóló tanulmánya sem hozta lázba a kormányzatot, pedig nyíltan kimondta, hogy átfogó átalakításra és többletforrásokra szorul az egészségügy.

  • A terebélyesedő magánegészségügyre a kormány egyszerre tekint konkurensként és menedékként. Miközben dilettáns ötletelés zajlik privát működtetésű diagnosztikai laboroknak az állami intézményekből történő kiszorításáról (ahelyett, hogy körültekintően szabályoznák a köz és a magán együttélését), a kormányhoz közeli befektetők érdeklődése is nőtt a magánszolgáltatások iránt. Így a NER kedvezményezettjeinek feltehetően nem kell majd átélniük a közkórházak nyomorát.
  • A zömmel uniós forrásokra alapozott egészségügyi nagyberuházások aranykora lassan véget ér, és a hazai költségvetés terhére már nem vállalnak nagyvonalú elkötelezettséget. A székesfehérvári kórház új épületét drágállották és törölték a fejlesztési listáról. Átütemezték, 2018-ban visszafogták az Egészséges Budapestért Program finanszírozását.

Ugyanakkor a politika átgázolt a már-már szakmainak elfogadott programon: az érintett polgármesterek nyomásának engedve a Szent János Kórházat is centrumkórházzá minősítette. Nem meglepő, hiszen idén önkormányzati választások lesznek.

  • Az egészségügy érdekképviseletei (néhány kivételtől eltekintve) olyan mértékben váltak lojálissá a kormányzathoz, hogy tőlük jelenlegi felállásban nem várható komoly kritika és ellenállás. Igaz, hogy 2019-ben a kamarákban is választások lesznek, így itt még érhetik meglepetések a NER-t.
  • Megdöbbentő volt 2018-ban az Állami Számvevőszék színrelépése és a kórházak gazdálkodásáról szóló esetenként durva észrevételeik.
Parkoló a betegúton

Parkoló a betegúton

Fotó: Németh Dániel

 

Az ÁSZ elnöke ősbűnnek tekinti, hogy a kórházak többet költenek, mint amennyi rendelkezésükre áll. Arról viszont egyetlenegy jelentésük sem szól, hogy a beavatkozások jelentős részénél kevesebbet térít az egészségbiztosító, mint amennyi azok reális költsége.

Mi vár az egészségügyre egy olyan évben, amelyben két választás is lesz?

  • A migránsozás, mint örökzöld, egészségügyi vetületet is kaphat. Rétvári államtitkár szerint új kórokozók megjelenésével és régi, már visszaszorított betegségek (pl. szamárköhögés, bárányhimlő, sőt madárinfluenza!) felbukkanásával kell számolni és azzal, hogy a megbetegedett migránsok ellátásának plusz költsége sok esetben a többi beteg ellátásának rovására megy. A WHO friss jelentése (angolul itt elérhető el) ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza, de ki figyel a tényekre, amikor bülbül szavú politikus szól.
  • A költségvetés szemüvegén keresztül nem látható előrelépés, a 107 milliárdos plusz nem elég sem a kórházi eladósodás megállításához, sem a dolgozók jövedelmének érzékelhető növeléséhez. Az persze igaz, hogy ez sem jelent semmit, hiszen a kormányzat kénye-kedve szerint alakítja a büdzsét. Ha úgy látják, hogy egy-egy probléma befolyásolhatja az esélyeket, akkor lesz pénz a feszültségek enyhítésére. Ugyanakkor aggasztó, hogy a 2020-as és 2021-es költségvetés sarokszámait lefektető kormányhatározat szerint lényegében befagyasztják az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó kiadásokat. A betegeknek egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, gyógyszereiket egyre többen nem tudják kiváltani, a rabszolgatörvény áldozatai a végtelen túlórák után már orvoshoz sem jutnak el.
Az egészségügyi kormányzat csak a pofátlanság határát súrolja


Fotó: Németh Dániel

 

  • A gyenge és lojális miniszter is megőrzi pozícióját. A kancelláriaminiszter a minap jelentette ki, hogy a kormány elégedett a tárca munkájával, Kásler Miklós kiválóan végzi a munkáját. Szigorú a fegyelem, az egészségügyért felelős államtitkárról alig hallani. Az Emmi kulcsemberei nem járnak olyan rendezvényekre, ahol kellemetlen kérdések merülhetnek fel, és nem adnak interjút ellenzéki vagy annak vélt orgánumoknak.
  • A népegészségügyben sem várhatunk nagy áttörést, már csak azért sem, mert több program - így a lassan 15 éve halasztgatott vastagbél-rákszűrés – indítását látványosan kitolták. Az újabb másfél éves csúszás több száz honfitársunk életébe kerülhet.
false

 

Fotó: Kórhazi Koszt Facebook-oldal

 

  • Az alapellátás átalakításában lázas munkára lenne szükség, miután erre egy meglepően részletes kormányhatározat március 1-i határidőt szabott a miniszternek. Meghirdették a praxisközösségek létrehozását segítő pályázatot, de ezzel az új, ígéretes ellátási formával egyelőre a háziorvosok töredékét érik el. 334 körzetben továbbra is tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis, 231 körzetben nincs fogorvosi ellátás, a védőnői szolgálatot pedig 400 körzetben csak helyettesítéssel tudják megoldani.

Az alapellátó fogászatok ismét tiltakozó akcióra készülnek, mert nem növelték finanszírozásukat. Ugyanakkor nem nyugtatja meg az alapellátásban dolgozókat a központosítás meglebegtetése, járási egészségházakba szervezésük, bár erre a lépésre az őszi önkormányzati választások előtt aligha kerül sor.

  • Reform biztosan nem indul. A kormány tartózkodni fog minden olyan intézkedéstől, amely túlzottan borzolná a gyógyítás világát, de nem is tesz semmit a szétporladóban levő állami egészségügy jobbításáért. Alamizsna és tűzoltás persze lesz, amit a lakájmédia történelmi sikerként tálal majd, miközben szokás szerint hallgat a bajokról. A nem fizetőképes betegek többsége remél, és tűri a megpróbáltatásokat az ellátórendszer labirintusában. Így a hatalom politikailag nem kockáztat.
  • Amit biztosan állíthatunk: a 2019-es esztendőben megnő a kereslet az alapkövek iránt. Lezárult az Egészséges Budapestért Program kórházainak tervezési szakasza és mindenki megtekintheti a tervezők álmait mutató látványterveket.
false

 

Azt azért érdemes végig gondolni, hogy ezekből a tervekből 5-6 év múlva lehet működő kórház, már ha lesz hozzá elegendő orvos és nővér.

Magyarra fordítva: a budapestiek egészségügyi ellátása idén még nem valószínű, hogy nagy javulást mutat majd. A fentiek alapján pedig úgy tűnik, ez az egész ország ellátására is igaz lesz.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a Narancs.hu-n.

Magyar Narancs

Hogyan jutottunk el a patkány évétől a szétcsúszásig, avagy mit köszönhetünk a mindenkori egészségügyi vezetésnek, a tízparancsolatnak vagy az orvosi kamarának? Gyorselemzés és lesújtó állapotok az egészségügyben.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.