"A nem fizetőképes betegek többsége remél és tűr"

Mit várhatunk 2019-ben a magyar egészségügytől?

A tavalyi „eredmények” és törekvések fényében nem sok jót. Áttekintettük a magyar egészségügy 2018-as sarokköveit és azt, vajon mi várható idén.

Átlagos év lesz az idei: rosszabb, mint a tavalyi, de jobb, mint a jövő évi.

A szakállas vicc könnyen aktualizálható a magyar egészségügy helyzetére, már amennyiben a nemzetközi statisztikákra és a növekvő pénz- és szakemberhiányra hagyatkozunk.Egészségi állapotunk és az ellátórendszer romló pénzügyi mutatói változatlanul az utolsó helyek egyikére jogosítják hazánkat az uniós rangsorban. Gyalázatosan kevés közpénzt költünk egészségügyre, jóllehet a gazdaság helyzete jóval többet engedne.

Bezzeg Vietnamban, Nigériában vagy Szíriában épül vagy működik kórház a magyar adófizetők pénzén. Az egészségügyi dolgozók exodusa is megállíthatatlan, és bár csökken a külföldön munkát vállalók száma, egyre többen a magánszektorba távoznak.

 

A betegek mindennapi tapasztalataiban – az előzőektől nem függetlenül - szaporodnak az irritáló jelenségek. A fővárosi Bajcsy Kórházban nem tudnak időpontot adni hasi ultrahangra, vidéken még felvesznek előjegyzést augusztusra. A Honvéd Kórházban sem ült el a vihar, hiába cáfolja a vezetés: bizonytalan a koraszülött osztály működése, és továbbra is válsághelyzet van a sürgősségi centrumban.

A tavalyi fejlemények tükrében nem sok jó prognosztizálható 2019-re. Nézzük meg, mik történtek:

• Tavasszal reménykeltőnek látszott Kásler Miklós az egészségügyért (is) felelős miniszteri kinevezése. Sokan bíztak abban, hogy a hosszú kórházvezetői múlttal rendelkező orvos miniszteri székbe kerülése előre lendítheti az egészségügyet.

 

Fotó: MTI/MTVA

 

A vele kapcsolatos illúziók azonban hamar szertefoszlottak. Koncepció, államigazgatási és politikai gyakorlat nélkül vállalta el a tisztséget.

• Az elődje által megrendelt népegészségügyi stratégiát nem fogadta el, az öt legsúlyosabb betegségcsoportra sebtében összetákolt betegség-megelőzési és ellátási program szövege máig nem nyilvános. Nem tudjuk, hogy mire kapott felhatalmazást, illetve mozgásteret az őt reneszánsz embernek nevező miniszterelnöktől. Nehezen dekódolható, a lényeget kerülő körmondatai, a súlyosbodó ágazati bajok iránti érzéketlensége, gyakori és rögtönzött személyi döntései (államtitkárok, gyógyszerhatósági vezető, tisztifőorvos cseréje) gyorsan csökkentették a miniszter bizalmi tőkéjét.

Sokat mond, hogy a minisztérium nem kommentált alternatív egészségügyi víziókat. A Magyar Tudományos Akadémia vagy az Orvosi Kamara javaslatait napjaink ellenségkereső légkörében még lehet elfogultaknak minősíteni. Azonban a Magyar Nemzeti Bank Magyarország versenyképességéről szóló tanulmánya sem hozta lázba a kormányzatot, pedig nyíltan kimondta, hogy átfogó átalakításra és többletforrásokra szorul az egészségügy.

• A terebélyesedő magánegészségügyre a kormány egyszerre tekint konkurensként és menedékként. Miközben dilettáns ötletelés zajlik privát működtetésű diagnosztikai laboroknak az állami intézményekből történő kiszorításáról (ahelyett, hogy körültekintően szabályoznák a köz és a magán együttélését), a kormányhoz közeli befektetők érdeklődése is nőtt a magánszolgáltatások iránt. Így a NER kedvezményezettjeinek feltehetően nem kell majd átélniük a közkórházak nyomorát.
• A zömmel uniós forrásokra alapozott egészségügyi nagyberuházások aranykora lassan véget ér, és a hazai költségvetés terhére már nem vállalnak nagyvonalú elkötelezettséget. A székesfehérvári kórház új épületét drágállották és törölték a fejlesztési listáról. Átütemezték, 2018-ban visszafogták az Egészséges Budapestért Program finanszírozását.

Ugyanakkor a politika átgázolt a már-már szakmainak elfogadott programon: az érintett polgármesterek nyomásának engedve a Szent János Kórházat is centrumkórházzá minősítette. Nem meglepő, hiszen idén önkormányzati választások lesznek.

• Az egészségügy érdekképviseletei (néhány kivételtől eltekintve) olyan mértékben váltak lojálissá a kormányzathoz, hogy tőlük jelenlegi felállásban nem várható komoly kritika és ellenállás. Igaz, hogy 2019-ben a kamarákban is választások lesznek, így itt még érhetik meglepetések a NER-t.
• Megdöbbentő volt 2018-ban az Állami Számvevőszék színrelépése és a kórházak gazdálkodásáról szóló esetenként durva észrevételeik.

Parkoló a betegúton

Fotó: Németh Dániel

 

Az ÁSZ elnöke ősbűnnek tekinti, hogy a kórházak többet költenek, mint amennyi rendelkezésükre áll. Arról viszont egyetlenegy jelentésük sem szól, hogy a beavatkozások jelentős részénél kevesebbet térít az egészségbiztosító, mint amennyi azok reális költsége.

Mi vár az egészségügyre egy olyan évben, amelyben két választás is lesz?

• A migránsozás, mint örökzöld, egészségügyi vetületet is kaphat. Rétvári államtitkár szerint új kórokozók megjelenésével és régi, már visszaszorított betegségek (pl. szamárköhögés, bárányhimlő, sőt madárinfluenza!) felbukkanásával kell számolni és azzal, hogy a megbetegedett migránsok ellátásának plusz költsége sok esetben a többi beteg ellátásának rovására megy. A WHO friss jelentése (angolul itt elérhető el) ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza, de ki figyel a tényekre, amikor bülbül szavú politikus szól.
• A költségvetés szemüvegén keresztül nem látható előrelépés, a 107 milliárdos plusz nem elég sem a kórházi eladósodás megállításához, sem a dolgozók jövedelmének érzékelhető növeléséhez. Az persze igaz, hogy ez sem jelent semmit, hiszen a kormányzat kénye-kedve szerint alakítja a büdzsét. Ha úgy látják, hogy egy-egy probléma befolyásolhatja az esélyeket, akkor lesz pénz a feszültségek enyhítésére. Ugyanakkor aggasztó, hogy a 2020-as és 2021-es költségvetés sarokszámait lefektető kormányhatározat szerint lényegében befagyasztják az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó kiadásokat. A betegeknek egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, gyógyszereiket egyre többen nem tudják kiváltani, a rabszolgatörvény áldozatai a végtelen túlórák után már orvoshoz sem jutnak el.

Fotó: Németh Dániel

 

• A gyenge és lojális miniszter is megőrzi pozícióját. A kancelláriaminiszter a minap jelentette ki, hogy a kormány elégedett a tárca munkájával, Kásler Miklós kiválóan végzi a munkáját. Szigorú a fegyelem, az egészségügyért felelős államtitkárról alig hallani. Az Emmi kulcsemberei nem járnak olyan rendezvényekre, ahol kellemetlen kérdések merülhetnek fel, és nem adnak interjút ellenzéki vagy annak vélt orgánumoknak.
• A népegészségügyben sem várhatunk nagy áttörést, már csak azért sem, mert több program - így a lassan 15 éve halasztgatott vastagbél-rákszűrés – indítását látványosan kitolták. Az újabb másfél éves csúszás több száz honfitársunk életébe kerülhet.

 

Fotó: Kórhazi Koszt Facebook-oldal

 

• Az alapellátás átalakításában lázas munkára lenne szükség, miután erre egy meglepően részletes kormányhatározat március 1-i határidőt szabott a miniszternek. Meghirdették a praxisközösségek létrehozását segítő pályázatot, de ezzel az új, ígéretes ellátási formával egyelőre a háziorvosok töredékét érik el. 334 körzetben továbbra is tartósan betöltetlen a háziorvosi praxis, 231 körzetben nincs fogorvosi ellátás, a védőnői szolgálatot pedig 400 körzetben csak helyettesítéssel tudják megoldani.

Az alapellátó fogászatok ismét tiltakozó akcióra készülnek, mert nem növelték finanszírozásukat. Ugyanakkor nem nyugtatja meg az alapellátásban dolgozókat a központosítás meglebegtetése, járási egészségházakba szervezésük, bár erre a lépésre az őszi önkormányzati választások előtt aligha kerül sor.

• Reform biztosan nem indul. A kormány tartózkodni fog minden olyan intézkedéstől, amely túlzottan borzolná a gyógyítás világát, de nem is tesz semmit a szétporladóban levő állami egészségügy jobbításáért. Alamizsna és tűzoltás persze lesz, amit a lakájmédia történelmi sikerként tálal majd, miközben szokás szerint hallgat a bajokról. A nem fizetőképes betegek többsége remél, és tűri a megpróbáltatásokat az ellátórendszer labirintusában. Így a hatalom politikailag nem kockáztat.
• Amit biztosan állíthatunk: a 2019-es esztendőben megnő a kereslet az alapkövek iránt. Lezárult az Egészséges Budapestért Program kórházainak tervezési szakasza és mindenki megtekintheti a tervezők álmait mutató látványterveket.

 

Azt azért érdemes végig gondolni, hogy ezekből a tervekből 5-6 év múlva lehet működő kórház, már ha lesz hozzá elegendő orvos és nővér.

Magyarra fordítva: a budapestiek egészségügyi ellátása idén még nem valószínű, hogy nagy javulást mutat majd. A fentiek alapján pedig úgy tűnik, ez az egész ország ellátására is igaz lesz.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica a Narancs.hu-n.

Magyar Narancs

Hogyan jutottunk el a patkány évétől a szétcsúszásig, avagy mit köszönhetünk a mindenkori egészségügyi vezetésnek, a tízparancsolatnak vagy az orvosi kamarának? Gyorselemzés és lesújtó állapotok az egészségügyben.