Visszhang: könyv

Luiz Schwarcz: Légszomj

Visszhang

Brazília egyik nagy könyvkiadójának magyar felmenőkkel is rendelkező alapítója nem csak kiadóvezetőként vagy szerkesztőként sikeres hazájában – az elmúlt években több saját kötete is megjelent.

Magyarul egyelőre csak a 2021-es memoárja olvasható. A könyv a szerző életének és személyiségének érzékeny és összetett rétegét igyekszik feltárni, megrázó részletességgel. A rendkívül intim és olykor zavarba ejtően személyes jeleneteken keresztül megismerünk ugyan egy küzdelmekkel és nehézségekkel teli életet, de a siker mögött is folyton jelen lévő depresszió által eltakart ember valódi alakjához mégsem kerülünk közelebb.

Maga a családtörténet, mindenekelőtt a Magyarországról származó apai ág története önmagában is izgalmas. A szerző apjának (Andrénak, azaz Andrásnak) sikerült ugyan megszöknie a bergen-belseni koncentrációs táborba tartó vonatról, hogy egy budapesti kanyar után Brazíliába emigráljon, ám azt a traumát, hogy saját apját nem sikerült a náciktól megmentenie, nem tudja kiheverni. A depresszió tüneteinek és hosszas kezelésének naplószerű leírásai rendre elnyomják a történeti részleteket. A laza asszociációkból kiinduló gondolatmenetek és önanalízisek meg-megtörik a mű időszerkezetét, ami olykor egészen nehézkessé teszi az olvasó számára a novellaszerű tematikus fejezetek cselekményének, kronológiájának rekonstruálását.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.