Visszhang: könyv

Szálasi minisztere voltam – Rajniss Ferenc naplója

Visszhang

Csődszag – regisztrálta 1945 áprilisában a bukás aromás légkörét a Szálasi-féle bagázs lemondott és már nagyban menekülő minisztere, akinek önigazoló és fontoskodó feljegyzései szintúgy ezt az átható ájert árasztják magukból mindmáig.

Rajniss Ferenc akárha a Tanár úr kérem két írását, A vésztanácsot és a Magyarázom a bizonyítványomat vette volna mintául: naplójában előadja pályafutásának és politikai manővereinek lehető legszalonképesebb verzióját, amely persze még így is bőven hétpróbás senkiházinak és hazaárulónak mutatja. Igaz, Szálasival valóban fölöttébb rövid ideig tartott a politikai cimborasága, s alkalmasint éppen a nyilasokkal szemben táplált masszív megvetés e feljegyzések legérdekesebb vezérmotívuma.

Rajniss saját múltjának kozmetikázott elbeszéléséhez okvetlenül hasznos hozzáolvasni Sipos Péter kötetindító tanulmányát, amely nemcsak a háborús bűnös életútjának kacskaringóit rajzolja ki pontosan, hanem arról a részint nemzedéki, részint szociális alapú békétlenségről is fontos dolgokat árul el, amely a szélsőjobbos radikalizmus egyik meghatározó hajtóereje volt a Horthy-korszakban. A Rajniss-cikkekből és -beszédekből meg egyéb dokumentumokból összeállított gazdag válogatás pedig saját szövegekkel illusztrálja az újságíró villámgyors pálfordulását és számítóan csahos németpártiságát csakúgy, mint a politikus mély­ütésekben bővelkedő versengését, majd kényszeredett együttműködését Szálasi nyilasaival.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.