Visszhang: film

Szerencse lánya

Visszhang

Ani FaNelli gyönyörű, dúsgazdag, sőt még okos is.

Mégsem lehet zsigerből utálni, mert bár vőlegényének köszönhetően felveti a pénz, hányatott gyerekkorából fakadó hátrányai miatt papíron egy közülünk, és random engedetlenségeivel belülről bomlasztja a kiváltságosok köreit. A két világ közt súrlódva, mindkettőt némileg megtagadva próbál érvényesülni. Pont úgy, ahogyan a róla készült film is: bár a legtöbb energiát a látványra és ízléstelen reakciókeltésre költi, vitriolos belső riposztokkal igyekszik felülemelkedni önmagán. Majd azzal próbál berántani, hogy – mint Marilyn Manson a névválasztáskor – kora két legfontosabb kulcsszavát választja alapkonfliktusként: nemi erőszak és iskolai lövöldözés. Persze nem szép így beszélni, főleg mivel az adaptált regény szerzője utólag bevallotta, könyve nemi erőszak szálát valós események ihlették, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az iskolai mészárlást csak azért írta bele, hogy a helyzetet „rosszabbá tegye”.

Nem is a film művészkedős megnyilvánulásai jelentik a problémát (ivós játék tipp: ahányszor Mila Kunis a tükörben/tükröződve látszik, inni kell), vagy az, hogy egy egészséges alkatú tini lányt állítanak be túlsúlyosként, sőt a girl boss példázatokkal sincs baj. De hogy ehhez tinédzserek tragédiáján kelljen áttaposnia a tűsarkújával, az teljességgel indokolatlan.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.