Alaposan átalakítaná a magyar kormányzat a még 2020-ban elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), az előzetes tervezetet még nyáron szét is küldték véleményezésre kormánytól független szervezeteknek. A NEKT átalakítása várható volt, ugyanis a számos oldalról megfogalmazott kritikák szerint az eredeti, módfelett visszafogott klímavállalásokkal Magyarország nagyon messze volt az EU szintjén ígért, 2050-ig elérendő klímasemlegességhez. (Hogy világos legyen: ez utóbbi célhoz, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának zéró mérlegéhez nem csupán a kibocsátás csökkentésére van szükség, de szén-dioxidot is ki kell vonni a légkörből, egyelőre nem ismert, nagy hatékonyságú szénelnyelő eljárásokkal.)
Az új NEKT-előzetes készítői kissé duzzogva további okokat is felsorolnak, amelyek alátámaszthatják a klímaterv aktualizálását: erősödő klímapolitikai ambíciói jegyében az EU növelte a vállalásait, az energiaárak robbanásszerűen nőttek, és persze átalakult a globális gazdasági környezet, amit a lassuló gazdasági növekedés és a magas infláció kombinációjával írnak le (más kérdés, hogy ez leginkább a NER-Magyarországon figyelhető meg).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
