László Róbert: "A DK kizárólagosságra törekszik az ellenzéki oldalon"

Belpol

Néhány kivételtől eltekintve azt is nehéz megmagyarázniuk az ellenzék szereplőinek, hogy mi a létjogosultságuk. László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével arról is beszélgettünk, hogyan próbál igazodási pont lenni a Demokratikus Koalíció, illetve mi az oka annak, hogy ennek ellenére nem tudtak új szavazókat szerezni.

magyarnarancs.hu: Történt-e bármiféle érdemi előrelépés az ellenzék pártjainál a tavalyi bődületes választási vereség óta?

László Róbert: A 2018-as országgyűlési választási eredmény nagyon világos leckét adott az ellenzéknek, sőt kettőt is, a 2022-es pedig csak tanácstalanságot eredményezett. Először is a 2018-as választás megtanította, hogy szétaprózódva nem tudnak szembeszállni a Fidesszel, tehát mindenképp meg kell valósítani az együttműködés valamilyen formáját. Vagyis 106 közös egyéni jelöltre és egy közös miniszterelnök-jelöltre van szükség. Ez legkésőbb a 2019-es önkormányzati választásra mindenki számára nyilvánvalóvá vált.

A másik 2018-as tanulság: a tízezer szavazókörben ott kell lenni húszezer szavazatszámlálónak. Emlékszünk, öt éve, a választás napján pár órán át akadozott a Nemzeti Választási Iroda adatközlése. Emiatt mindmáig sok százezer ember hisz a nyilvánvaló képtelenségben, miszerint akkor belenyúltak az eredménybe. Emiatt voltak akkor azonnal nagy tömegeket megmozgató tüntetések, és ez a percepció hozta el azt az állampolgári aktivizmust, ami először az előválasztást, majd a húszezer szavazatszámláló kiállítását megvalósította. A 2018-as választás után tehát rögtön megvoltak a célok. A 2022-es, minden korábbinál nagyobb vereség épp azért volt olyan sokkoló, amilyen, mert az ellenzéki oldalon mindenki úgy érezhette, hogy sikeresen megoldották az összes házi feladatot, sőt az előválasztással még túl is teljesítették.

A tavalyi választásnak nincs olyan leckéje, mint az előzőnek; maradt a kölcsönös hibáztatás és a bizalomvesztés.

magyarnarancs.hu: Milyen állapotban vannak ezek a pártok jó tíz hónappal a 2022-es vereség után?

LR: Az ellenzék egésze nyilvánvalóan rosszabb állapotban van ma, mint tavaly tavasszal volt. Két, talán három párt kivételével nehéz megmagyarázniuk a létjogosultságukat. Az elmúlt időszakban a DK tette a legtöbbet azért, hogy az ellenzéki térfél legerősebb szereplője legyen, de új szavazókat nem tudtak szerezni.

magyarnarancs.hu: Az ellenzéknek nem lett volna lehetősége arra, hogy aktivizálja magát, ezzel együtt pedig sokkal inkább látható legyen a választók számára, és alternatívát mutasson a kormánnyal szemben? Történt annyi minden az utóbbi fél évben – a kata eltörlése, rezsiemelkedés, infláció, folyamatos áremelkedések, pedagógustüntetések –, ami alkalmat adott volna minderre.

LR: Az azért nem igaz, hogy semmit nem csináltak. Van miért bírálni a különböző ellenzéki pártokat, de ne felejtsük el, hogy a Fidesz által uralt térben élünk, amelynek egész pici szegmensében van lehetősége az ellenzéknek az érvényesülésre. Olyan erőforrásbeli különbség van köztük és a kormányoldal között, hogy nem is lehet azonos mércével mérni őket. Kritizálja az ellenzék a kormányt, olykor még kezdeményezésekkel is előállnak (ársapkák kivezetése, népszavazás), de alig vannak csatornáik, amelyeken keresztül eljuttathatnák az üzeneteiket a törzstáboron túlra.

magyarnarancs.hu: Visszatérve az ellenzék bénultságára: felmerült a parlamenten kívüli politizálás mint alternatíva, konkrétan Hadházy Ákos részéről. Nemigen állt mellé senki.

LR: Az, hogy van-e értelme a parlamentben üldögélni, nem újkeletű vita. Régóta része az ellenzéki értelmiségi diskurzusnak. Nem látok esélyt arra, hogy az összes nem fideszes képviselő felállna és visszaadná a mandátumát.

 
László Róbert
Forrás: Policy Solutions Facebook

magyarnarancs.hu: Van most ennek a tanácstalan ellenzéknek vezető pártja?

LR: Vezető szerepet nem érzékelek, de a DK-nak az ellenzéki oldalon relatív előnye van, és szemmel láthatóan arra törekszik, hogy hozzájuk igazodjon mindenki. 2018 után egyértelműen az együttműködés felé indultak el a pártok, a 2019-es önkormányzati választás után pedig mindez magasabb fokozatba kapcsolt. Ehhez képest most az látszik, hogy mindenki a saját pozícióit próbálja erősíteni: ez még természetesnek is mondható, hiszen ezúttal két év telik el az országgyűlési (2022), illetve az európai parlamenti és az önkormányzati választás (2024) között. Ami a pozíciók elosztását illeti:

a DK-nak vannak sikerei, hiszen látjuk, hogy viszonylag sok politikust sikerült maguk mellé állítaniuk. Az viszont nem látszik, hogy ez választók tömegeit vonzotta volna hozzájuk.

A Fidesz népszerűsége lényegesen csökkent az utóbbi tíz hónapban, és mégsem profitáltak ebből az ellenzéki pártok.

magyarnarancs.hu: Mi az oka ennek a tehetetlenségnek?

LR: Az ellenzéki együttműködés szétesett, így még annyira sem tudnak kormányképes alternatívát mutatni, mint tavaly ilyenkor. A Fidesz úgynevezett peremszavazói nincsenek elájulva Orbán Viktortól, de a Márki-Zay Péter vezette és a Jobbiktól a DK-ig terjedő ellenzéki együttműködés sem győzte meg őket arról, hogy érdemes lenne rájuk szavazni, végül ilyen-olyan okokból a Fideszhez csapódtak. De nem elkötelezett fideszesek. Az azóta eltelt időszak bőséges alapot adott arra, hogy csalódjanak Orbán Viktor kormányában, de ez nem lökte őket egyik ellenzéki párthoz sem. Kivárnak, vagy leginkább nem is foglalkoznak politikával.

magyarnarancs.hu: Az ellenzéki pártok közül a DK rukkolt elő egyfajta innovációval, ha ezt annak lehet nevezni: árnyékkormányt alakított. Hogy kell tekinteni erre?

LR: A DK nemcsak vezető szerepre, hanem kizárólagosságra törekszik az ellenzéki oldalon, ennek eszköze a árnyékkormány. Abban a tekintetben sikeresnek mondható, hogy nem felejtettük el a létezését. Amikor megalakult, azt lehetett mondani, a legfőbb tesztje az lesz, hogy fél év múlva emlékszik-e majd rá bárki is, képes lesz-e a DK napirenden tartani. A párt igyekszik is szerepeltetni az árnyékminisztereit, de a politika iránt aktívan érdeklődők körében sem valószínű, hogy sokan meg tudnák nevezni a DK árnyékkormányának legalább öt tagját. Abban pedig, hogy Gyurcsány Ferenc pártja a relatív legerősebb az ellenzéki oldalon, aligha van döntő szerepe az árnyékkormánynak; a pártnélküli szavazók szemében ettől még nem váltak kormányképes erővé.

magyarnarancs.hu: Szó volt arról, hogy a DK sikeresen szipkáz el politikusokat más ellenzéki pártokból. Nem kockázatos ez a magatartás – különösen a választók számára –, mert azt a benyomást keltheti, hogy a Demokratikus Koalíció elég agresszíven megpróbálja leszalámizni az ellenzék pártjait?

LR: Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a legtöbb választónak fogalma sincs erről a folyamatról. A politikával foglalkozók számára viszont az üzeni, hogy a DK tűnik a legtudatosabban építkező pártnak. Ezt persze lehet szimpátiával és ellenszenvvel is figyelni, de mindenképpen az az üzenete, hogy ott történik valami.

magyarnarancs.hu: Jászberényben is történt valami nemrég, ám az a DK szempontjából nem volt túl kedvező. Az időközi önkormányzati választáson úgy nyert az ellenzék, méghozzá kiütéssel a Fidesz ellen, hogy a DK nem volt részese az együttműködésnek. Arról nem is beszélve, hogy a képviselő-testület feloszlatását, ami szükségessé tette az időközi helyi választást, a párt színeiben politizáló alpolgármester dobta be. Ezek szerint kudarcot vallott a DK Jászberényben?

LR: Alaposan eltaktikázták magukat. Nem arra számítottak, hogy az ellenzéki polgármestert, Budai Lórántot ilyen többséggel újraválasztják.

magyarnarancs.hu: A Fidesz is nagyon sokat tett a képviselő-testület feloszlatásáért és az időközi választásért. Éppen ezért úgy is tűnhetett, hogy a DK a Fidesz szekerét tolja.

LR: Nem hiszem, hogy ez lenne az uralkodó narratíva. Egyszerűen elkalkulálták magukat a képviselő-testület feloszlatásával. A jászberényi időközit persze sokan úgy vetítették az országos szintre, hogy lám, Gyurcsány nélkül sikerülhet.Valójában Jászberény esete eléggé különleges: Budai Lórántnak megvan a helyi ismertsége, elismertsége, beágyazottsága, itt és most nem sokat számítottak a pártlogók.

Egy országos választás, főleg, ha országgyűlési, egész más logika mentén működik. Sokszor hirdettek már egyébként csodareceptet. Kész Zoltán civil jelöltként nyert 2015-ben egy időközi parlamenti választáson, amire többen azt mondták, működik az a modell, hogy függetlenként kell indulni a Fidesz ellen. Hasonló volt Márki-Zay Péter polgármesterré választása a 2018-as időközin. Most a jászberényi polgármester tűnik aduásznak.

Valójában nem a jelöltállítás mikéntjét kell ellesni, hanem a munkát. A felsoroltak mindannyian elvégezték, és egyikük sem csak néhány hetet szánt rá.

magyarnarancs.hu: Van-e értelme az ellenzéki pártoknak valamelyest eltávolodniuk a jelöltek mögül a 2024-es önkormányzati választáson, és úgy indítani közös képviselő- és polgármesterjelölteket?

LR: Településenként nagyon eltérő, hogy hol zavaró a pártlogó, és hol nem. Vannak pártjelöltként nyert népszerű polgármesterek most is. Persze olyanok szintén, akik jobban járnak, ha pártlogók nélkül, vagy valamely civil szervezet támogatásával indulnak.

magyarnarancs.hu: Gondolom, az ellenzéki tanácstalanság ellenére azért arra csak rájöttek a pártok, hogy ha külön indulnak az önkormányzati választáson, az totális kudarc lesz számukra.

LR: Igen, aki azt gondolja, hogy 2022 leckéje az, hogy „nem jött be az együttműködés, tehát mindenki induljon külön”, súlyos tévedésben van. Pontosabban az európai parlamenti választáson ez még működhet is, legalábbis az 5 százalék fölött teljesítő pártok esetében. De polgármesterei, egyéni kerületi képviselői csak úgy lehetnek az ellenzéki szereplőknek, ha koordinálják a jelöltjeiket. Ezzel minden ellenzéki szereplő tisztában is van, de hogy képesek lesznek-e ezt a gyakorlatba újra átültetni 2024-ben, vagy akár 2026-ban, egyelőre kérdéses. Pedig ez, ha távolról sem elégséges, de szükséges feltétele annak, hogy egyáltalán versenyben maradjanak. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.