Egotrip

Kissé frusztráló érzés, ha az embert különféle reklámok naponta többször tájékoztatják egy olyan szolgáltatás rendkívül előnyös tulajdonságairól, amit nem tud megvásárolni. No nem azért, mert túl drága - ami szintén frusztráló érzés, de mégis együtt lehet vele élni -, hanem azért, mert a szolgáltatás a lakhelyemen "nincs kiépítve".

A "zsargon"-nak valamiért nagyon rossz sajtója van: beteges nyelvi jelenségnek tartják, pedig zsargont használni szép és jó dolog. Az igazságosság érdekében ezért a zsargon belső értékéről fog szólni ez és a következő írásom.

Múltkor - az új magyar Ulysses kínálta alkalommal élve - a Joyce-el-nem-olvasás történeti előzményeire vetettem egy pillantást, Karl Radekkel a fókuszban. Ezúttal ennek a hagyománynak a két legnevesebb magyar képviselőjét, Szerb Antalt és Lukács Györgyöt venném szemügyre.

A dublini James Joyce Centre-ben június 16-án maga az Ír Köztársaság elnöke, Michael D. Higgins nyitotta meg az idei Bloomsday ünnepi eseményeinek a sorát. A Bloomsday ("Bloomnapja") egy irodalmi mű, James Joyce 1922-ben, azaz éppen kilencven éve megjelent Ulyssesének az emléknapja, s emléknapnak is szokatlan módon emléknap, mivel ekkor egy fiktív, azaz sosemvolt napnak az évfordulóját ünneplik, az Ulysses cselekményének dátumát, 1904. június 16-át: ezen a napon játszódik le a soha le nem játszódott történet, benne a sosemvolt szereplőkkel, Leopold Bloommal (őróla nevezték el az ünnepet), Molly Bloommal, Stephen Dedalusszal és a többiekkel.

Orbán Viktoron és hívein kívül mindenki rájött már, hogy két éve folytatott gazdaságpolitikája tévútra vitte az országot. Időnként mintha ők maguk is észlelnék a sűrűsödő homályt: egy pillanatra megtorpannak, mintha irányváltásra készülnének. De aztán összekapják magukat, s önmagukat bátorítva, fütyörészve mennek tovább a szakadékhoz vezető ösvényen.

"Először is egyáltalán nem volt bizonyos abban, hogy valóban 1984 van." (George Orwell: 1984) Volt egy titokzatos kifejezés gyerekkoromban, anyám használta néha, ha megkérdeztem tőle, mit jelent pontosabban, hogy X. vagy Y. megőrült, azt mondta: meghasonlott önmagával.

A Romániában fellángoló hatalmi harcokat a lakosság és az Európai Unió eddig döbbent visszafogottsággal szemlélte. Az unió magatartása tulajdonképpen érthető; mind a kormány, mind pedig Traian Basescu államfő - a két szemben álló erőcentrum - a legszebb arcát igyekezett mutatni eddig Brüsszel, de még Washington felé is, elébe mentek mindennemű együttműködésnek, egymásra licitálva álltak ki az európai értékek és a közös európai érdekek mellett.

Sztálin arra tanított minket, hogy a nyelv szerszám, eszköz, amelynek segítségével az emberek érintkeznek egymással, kicserélik gondolataikat és kölcsönösen megértik egymást. Joszif Visszarionovicsnak igaza volt, és persze Platónnak is, mert ő is valami hasonlóról beszélt (Kratülosz 388c).

Ellen MacArthur, a fiatal angol nő megvalósította gyerekkori álmát: 2001-ben rekordidő alatt vitorlázta körül a világot egyszemélyes hajójával. Amikor 94 napos hánykódás után hazaért, így nyilatkozott: "Remélem, a példám más fiatalokat is arra fog ösztönözni, hogy megvalósítsák az álmukat."

"Ha elfelejtelek, ó Jeruzsálem, száradjon el a jobbkezem!" (Zs 137:5). S lőn: David Rubinger híres fotóján leírhatatlan arckifejezéssel tekint valamerre Jichak Jifat, kezében a rohamsisak, mögötte fiatal bajtársai, mellettük pedig a századszorra is visszaszerzett Fal - a Város. Minden, ami attól távol van: Babilon vagy Egyiptom, a bálványok és a holtak hona.

Egy a jelszónk: a növekedés. Ez most Európa Szent Grálja, ezzel a szóval az ajakán vonul az újonnan megválasztott francia elnök Németországba, ez teheti a válság során megnőtt adósságterheket megint elviselhetővé, ez mentheti meg az eurót anélkül, hogy megint meg kellene változtatni az alig változtatható uniós intézményrendszert.

A magyar gazdaságpolitikai tündérmese valóra váltása nem csak az államadósság elleni küzdelmet kívánja meg. A kormányzatnak olyan részletekre is figyelni kell, mint az emberek trappistasajt-ellátása. A vonatkozó erőfeszítésekről tudósít a következő hír:

Tamás a KSI-ben kezdte, onnan a Bp. Volánba került. Fiatal volt, gyors, és szerette a focit. Eltöröm a lábad, ha futsz, mondták neki az öregek, meg is tették volna, ha utolérik. Itták edzésen a tálca söröket, Tamás, micsoda dolog, nem ivott velük.

Matolcsy György büszke arra, hogy új megközelítéssel a helyes útra terelte a magyar gazdaságot. A Heti Válaszban május közepén megjelent, a jobb agyféltekére alapozott kreatív gazdaságpolitikáját dicsőítő opusát akár humoreszknek is vélhetnénk, ha nem vágna egybe más, komorabb fórumokon tett nyilatkozataival.