Egotrip

Minden valamirevaló diktatúra a politika színterein messze túlterjedő nyelvet alakít ki, nyelvileg is asszimilálva a mindennapi élet egészét. Ennek a "totalitárius zsargonnak" a változata a náci Németország, az NDK, a Szovjetunió, a népi Kína vagy akár a mai Észak-Korea sajátos nyelvezete.

1948 szeptemberét írják. S-o Paulo meszticek, négerek, indiánok lakta poros külvárosában kupameccset tartanak. Renéto Pascobal, a félvér jobbösszekötő egy szöglet után leveszi a labdát, bemutat egy leheletfinom testcselt, majd krisztusi harminchárom méterről olyan gólt rúg a kapu jobb felső sarkába, hogy az egész pálya elnémul az áhítattól.

Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. Ahol szakpolitikai változtatásokat hajtanak végre, ott robbantás, sitthordás, mélyfúrás, zaj és forgalomelterelés lesz, szembántó, ideiglenes palánkok akár hónapokig, évekig.

Évek óta tart Európában a gazdasági válság. Az államadósság szintje különösen a déli államokban kritikus, de a pénzügyi piacok más, korábban stabilnak tekintett országok helyzetét is bizalmatlanul szemlélik, az adósság leépítése az elmúlt években a kormányzatok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai céljává vált.

Most, hogy a legújabb külpolitikai fiaskó első lángjai ellobbantak, bár a parázs még vastagon izzik, van talán idő egy röpke eszmefuttatás erejéig egy többször feszegetett, de eléggé végig nem gondolt kérdést tisztázni. A kérdés röviden úgy szól, hogy választanunk kell-e morális, elvszerű és realista, érdekszerű külpolitika között?

Mérsékelte kamatát a jegybank

Mohamed Murszi egyiptomi elnök beváltotta ígéretét, amiben csak legelszántabb iszlamista hívei reménykedtek: alig pár nap alatt leszámolt legádázabb ellenfelével, a hadsereggel, menesztve annak főtisztjeit.

Tolna megyében mind ez ideig teljesen tudománytalan módon oldották meg a rendőrségi hullaszállítás kérdését.

Hogyér' adja, kedveském? 100-ér'?! De hisz' a mi államunk kötvénye csak 98-ba' kóstál! Ja, hogy a magyar papír több kamatot ígér, mint a török? De mi van, ha mégsem fizet? Azt mondja, hogy eddig a magyar állam mindig korrekten fizetett? Egye fene, adja ide, elviszem 99-ért! De csak mert az az ember, akinek a képét rárajzolták, emlékeztet az öcsémre, éppolyan szép, félázsiai pónemje van, mint neki...

A nap persze továbbra is keleten kel, s vele a fény is onnan jő, de ezek mint metaforák szembeötlően kimentek a divatból. Helyettük, ha kelet, akkor az erőre asszociálunk, amely nagy falat épít, folyókat fordít vissza, rengetegen van, s legfőképpen termel, rogyásig.

A talaja. Ez a legfontosabb, persze. Fű, természetesen. Természetes fű. Ha foci, akkor fű. Műfű, műfoci. Ám a fű kiég, kopik, sártenger nyeli el. Locsolni, nyírni, óvni kell. Nem is engednek rá, ha esett.