Film

Apa ég!

Film

Ha Han Solo Bergernek hívnak valakit, az két dolgot titkol el: a nevét és az apját, akitől kapta. Ha ez az apa Adam Sandler, nyilván kétszeres a csapás.

Itt pont ez a szitu, tehát az altesti humortól az eszement ökörködésig sorra is kerül minden, amit Sandler filmjeitől elvárhatunk. A szokásoshoz most társul némi családi drámázás, hogy legalább látszatra legyen tétje a történetnek. Han ugyanis a mesebeli tinédzserfiú-szexi tanárnő idill szerelemgyereke, aki hamar magára marad a liliomtiprásért börtönbe kerülő anyja és a tévéshow-k röpke kedvencévé avanzsáló, gyerekkorú apja mellett. Ilyen múltat titkolva távolról sem meglepő, hogy az esküvő idején adódnak problémák, ilyenkor ugyanis a bevált hollywoodi vígjátékséma szerint elő kell kerülniük a titkolt és őrült családtagoknak, hogy mindent a feje tetejére állítsanak. S elő is kerülnek. Amikor Donny (Adam Sandler) megtudja, hogy rég látott fiacskája egy dúsgazdag leányzót készül elvenni, beindul, hogy egy füst alatt lerendezze a családi békét és a felhalmozott adósságait. Berobban a sznob álomba, ahol szakadt stílusával és eszméletlen taplóságával... nos, távolról sem a legőrültebb figura. Inkább kispályás a nimfomán nagyi, az álmacsó katonanövendék és a többiek - magyarul a tucatfilmek szokvány karakterei - mellett. S a megjelentek - bár következetlenül, de teljesen kiszámíthatóan - őrültségre őrültséggel reagálnak, így egyedül szegény Han nézi fejét fogva a történteket. Legalábbis a vásznon, hisz' e végtelen hosszadalmas két óra alatt semmi sem ellenpontozza a komikusnak szánt idiotizmust.

Forgalmazza az InterCom


Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.