Képzőművészet

Lengedező zacskók, suhanó fóliák, komoly megfigyelések és állítások alakítják a Ploubuter Parkot. A művész alkotta saját világ első pillantásra csak fóliák és zacskók összevisszaságának tűnhet, ám közelebb lépve költői lélekjelenségekkel szembesülünk. A műtárgyak transzformációjáról és a tájban betöltött szerepükről is beszélgettünk.

"Nehéz időkben különösen oda kell figyelni a testi és lelki egészségünk megóvására..."

E kiállítás egyszerre foglalja össze Koronczi Endre évek óta folyó Ploubuter Park projektjét, illetve tágítja tovább új elemek bevonásával. Kezdetben azokat a „széllel bélelt” nejlonzacskókat vizsgálta, melyek leszakadva a gazdatestről (az emberről) a saját útjukat járják.

Három kislány áll egy budapesti ház gangján egymást átölelve, és vidáman néznek a fotós felé.

"A feleségem gyűlöli, amikor otthonról dolgozom" – kommentálta a helyzetet a titokzatos művész.

A Capa Központ friss kiállítása látszólag egy Pillangó nevű freakről szól, aki a börtönéletben ragadta meg a lehetőséget arra, hogy kiteljesítse személyiségét.

A Schmidt Szűz Mária és kisdede Ungár Péter a NER templomában alkotójától.

Nem valószínű, hogy a Liget Galéria az idei kiállításain csupa olyan művészt mutat be, aki majd’ tíz éve kimaradt a művészeti élet körforgásából, azaz nem volt egyéni kiállítása, és nem szerepelt csoportos tárlaton sem. (Bár ha mégis ez a koncepció, akkor érdeklődve várjuk.) A januárban megrendezett Uglár Csaba-kiállítás után ugyanis most megint olyan művészt láthatunk, aki évekre teljesen eltűnt a színről.

Ujházi hetvenes évek elején induló, közel ötvenéves pályafutása során mit sem vesztett frissességéből és humorából, és jellegzetes képi világa is megmaradt, pár nem tipikus műcsoportot (lombképek, New York-i tájképek) leszámítva.

Groteszk politikusfestményei nagy népszerűségnek örvendenek, de vannak, akik ebbéli munkásságában a dörgölőzést látják. A művész nem pihen, most épp Borkai Zsolt történetét festi, nemrégiben pedig a Tudósokkal tartott lemezbemutatót. A műtermében, festményei között beszélgettünk.

Szálldogáló fóliák, repkedő zacskók, egy kísérlet, mely tanulmányozása során költői lélekjelenségekkel szembesülhetünk. A művész alkotta saját világ épp a kihalás stációjában van, ahogy eltűnik az egyszer használatos műanyag a közhasználatból. A Ploubuter Park radikális transzformáción esik át.

A galéria földszintjén egy csoportos kiállítás – Hazaúttalan –, míg az emeleten Szász Lilla egyéni tárlata látható, a kurátorok Erőss Nikolett, illetve Szegedy-Maszák Zsuzsanna. S bár a kiállítások koncepciója eltérő, mégis összeköti a kettőt, hogy problémafelvetéseik és kérdéseik hasonlók. Továbbá az is, hogy bár a néző bőven talál a kurátori szövegekben értelmezési kulcsokat, mégis sokszor támadhat hiányérzete.