Február 28-án, amikor már biztosra vehető volt, hogy a járvány Magyarországot sem kerüli el, Orbán Viktor közölte: a migráció nagyobb probléma a koronavírusnál. Két hét elteltével aztán a Fidesz kommunikációja sem futhatott el a tények elől. Számos korlátozó – és hasznos – intézkedést hoztak a járványügyi szakértők javaslatai alapján. A tavaszi iskolabezárásoknál a társadalmi nyomást is hajlandók voltak érzékelni, amiben persze sokat számított a saját életüket, családjukat féltő idősebb KDNP-képviselők sürgető fellépése.
Orbán akkor még élvezte tudós emberek társaságát. Majd' minden intézkedés bejelentésekor rájuk hivatkozott, állandó fordulata volt, hogy „a szakemberek azt mondták", vagy „a tudósok véleménye szerint". A miniszterelnök lelkesen magyarázta, hogy „laposítani kell a járványgörbét", mikor és hogyan érjük el a platót, ez miért fontos. Ezek a kifejezések azóta eltűntek a szótárából.
A főnök kirakatemberei
Az viszont kiderült, hogy nagyjából ennyi volt a tarsolyban. A szellemi kapacitás megvolt, a tárgyi korántsem. Noha Kína és Olaszország példájából tudható volt, mi vár ránk, kezdettől fogva nehéz volt elhinni, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre áll. A miniszterelnök a akkor ezt nem is állította, például bejelentette, hogy „fürkészeket és portyázókat" küldött szerte a világba lélegeztetőgépért, maszkért, egyéb védőfelszerelésért. Ezek után napról napra kaptuk a diadaljelentéseket – győzelemként beállítva a kapkodást – az újabb és újabb beszerzésekről. Az emberek vírustól való félelme miatt akkor kevesen törődtek azzal is, hogy milyen áron, s hogy milyen fura összefonódások mellett került sor ezekre az ügyletekre. Csak egy példa. Mint emlékezetes, Orbán Viktor – szakemberek becslésére alapozva – tavasszal nyolcezer lélegeztetőgép beszerzésének indokoltságáról beszélt. Ezzel szemben sokkal több érkezett az országba. Például a 444.hu nyári érdeklődésekor Menczer Tamás külügyi államtitkár elárulta, hogy csak a külügy 16 ezer darab lélegeztetőre szerződött több mint 300 milliárd forintért – holott ennek a felére, de tán negyedére sem volna szükség. A miniszterelnök most azzal dicsekszik, hogy „lélegeztetőgépek tekintetében világelsők vagyunk".
| ||
A jelenlegi kormányzati struktúrában nincs egészségügyi miniszter. Az egészségügyért is felelős Kásler Miklós „csúcsminiszternek" sincs jószerivel semmi befolyása nincs a szakmai kérdésekre. Az operatív törzs élére sem a szaktárca vezetője került, azt a belügyminiszter vezeti „az emberi erőforrások miniszterének bevonásával". Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília is sokkal inkább médiaszereplő, de a giccsbe hajló „ország nagymamája" szerep a maga nénikés „tanácsaival" sem feledtetheti, hogy az orvostársadalmon belüli tekintélye lényegében kimutathatatlan. Az országos tisztifőorvos, akinek széles körű jogosítványai alapján a miniszterrel karöltve parancsnokként kellene irányítania a védekezés egészségügyi, népegészségügyi teendőit, statisztaszerepet kapott. És el ne feledjük: a nagy intézményi „reform" keretében a megbízhatóan működő járványügyi rendszert korábban szétverték.
Az operatív törzs – amely közvetlenül a kormányfőhöz van bekötve, ha a miniszterelnök megjelenik annak ülésén, ő vezeti azt – a veszélyhelyzet kihirdetése óta Magyarország párhuzamos kormányaként működik. A formális államigazgatási rendszeren kívül helyezkedik el, de az államapparátus a kezük alá dolgozik. Pintér Sándor a háttérben marad, a hadvezér a kormányfő. Több mint jelképes, hogy az országot legjobban foglalkoztató ügyben nem a kormány, hanem az operatív törzs kommunikál, amelyet a nyilvánosságban két egyenruhás férfi közt egy súlytalan állami tisztviselő jelenít meg. A koronavírus-helyzetről tájékoztató hivatalos oldalt folyamatosan elárasztja a kormányzati sikerpropaganda – ezt kapja a lakosság részletes statisztikák, releváns (például régiókra, helységekre lebontott) adatok helyett.
| ||
Orbán Viktornak láthatóan imponál mindez. A tavasszal nagy csetepaté után elfogadott „felhatalmazási törvény" a vágyott országirányítási modellt tökéletesítette, ha csak ideiglenesen is. Meghozatalának procedúrája is politikai haszonszerzésre szolgált. A törvényt – maga a miniszterelnök ismerte el – sima feles többséggel is megszavazhatták volna, ám a kormánypártok úgy alakították a tartalmát (kétharmados többséget igénylő passzusokkal), hogy annak kivételes tárgyalásához négyötödös parlamenti engedély, ergo az ellenzék szavazatai is szükségeltessenek. Az ellenzék természetesen elutasította ezt, ami után ezerrel düböröghetett a propaganda a járványügyi „védekezést" akadályozó hazai brüsszelitákat támadva. Mindeközben az Orbán-kormánynak biztosított rendeleti kormányzás bizonyos elemein űrtávcsővel sem volt látható, hogy azokra a covid okozta problémák megoldása vagy mérséklése érdekében volt szükség. (A mostani, második veszélyhelyzet meghosszabbítását – mivel az három hónapra, és nem határozatlan időre szólt – erőteljes mértékben az ellenzék is megszavazta.)
A szakemberek egy része már a tavaszi veszélyhelyzet megszüntetésekor jelezte: vigyázat, nem múlt el a pandémia, csak alábbhagyott. Ám ekkor már a kormányzat nem hallgatott rájuk. Holott ebben az időszakban is keményen és céltudatosan kellett volna dolgozni. (Hogy mi mindent kellett volna megtenni, azt összefoglalta lapunkban az ismert egészségügyi menedzser, Lantos Gabriella.) Nyár végén végképp világos lett: visszatért a járvány Magyarországra. Augusztus 30-án 292 volt a 24 óra alatt regisztrált koronavírusos betegek száma. (Összehasonlításképp: amikor tavasszal eldöntötték az iskolák bezárását, 19 koronavírusos volt az országban.) Szeptember elején így indult el a tanév, olyan hasznos központi tanácsokkal, mint például hogy tolják ki a szekrényeket a folyosókra, mert akkor több hely lesz az osztályteremben a távolságtartásra.
A magyarok akarják
Aztán szeptember közepén látszólagos paradigmaváltás következett: Orbán, aki addig látványosan semmibe vette a maszkviselést, arcmaszkban jelent meg az operatív törzs ülésén, utána pedig azt nyilatkozta, hogy „itt az ideje hordani".
| ||
Legközelebb a parlamentben varázsütésre az egész kormányoldal – amelynek egyes tagjai korábban kiröhögték a túloldalon maszkot viselőket – piros-fehér-zöld álarcban volt. (Azt csak mellékesen jegyezzük meg, mennyire ízléstelen egy országos tragédiából – több mint ezer ember halálából – nemzeti propagandát fabrikálni.) És újult erővel kezdték támadni az ellenzéket, hogy járvány idején „érzéketlen kampányt" folytatnak. A járványhelyzet súlyosbodásával pedig – azzal párhuzamosan tehát, hogy a kormányzat elégtelen, szakszerűtlen avagy percek alatt egyéb érdekek miatt folyton változó (lásd: határzár) vagy elmaradt illetve elkésett (lásd: maszkhordás) intézkedései miatt a második hullám lényegében felkészületlenül érte az országot – a Fidesz kommunikációja is mind agresszívebbé vált. („Tegyék félre a pártos szemellenzőt, és ne szurkoljanak ilyen látványosan a vírusnak" – mondta például Dömötör Csaba államtitkár a parlamentben.)
Érdemes felidézni, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) már márciusban az arcmaszkviselést szorgalmazta. („A maszkok viselésére való hajlandóság növelése nem csak a jelenlegi járványellenes védekezésben lehet hasznos, hanem a későbbi hullámok, további járványok megjelenésekor egy lakossági reflexként lassíthatja a járvány terjedését és csökkentheti az elszenvedett eszmei és anyagi károkat.") A kommunikációban akkortájt viszont még az is felbukkant, hogy a maszk hordása akár ártalmas is lehet egy egészséges embernek. Hogy mekkora problémát okozott e téren Orbánék korábbi „példamutatása", azt jelzi, hogy igen széles körben elterjedt a védekezés e módjának negligálása.
A kormányzati kommunikációban a második fordulat akkor állt be, amikor nyár végétől hirtelen a „magyar emberek" véleménye és akarata lett a döntő szempont az intézkedések meghozatalában a nemzeti konzultációra hivatkozva. Akkortól vált uralkodóvá az az irányvonal, hogy ne laikusok döntsenek járványügyi kérdésekben. A kormányzati összevisszaság egyik jellemző esete volt, amikor Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, miniszterhelyettes, miután a virológus professzor, Jakab Ferenc a tesztelések számának növelését sürgette, az ATV-ben erre reagálva kijelentette, hogy ilyen riogatások tavasszal is voltak. De itt említhetjük azt is, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium által felajánlott szakértői csoportra sem tart igényt az operatív törzs.
| ||
Mindent bele
A koronavírus okozta lakosságarányos halálozások drasztikus növekedése alapján az utóbbi hetekben Európában csak két országban volt rosszabb a helyzet, mint nálunk, de itt nem láttuk jelét érdemi intézkedésnek a járvány tombolásának megfékezésére. Ennek okát csak találgathatjuk – de egyre inkább kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy Orbán – miközben december közepére még szerinte is telesítőképességük határára ér a kórházak kapacitása – a következő egy hónap focimeccsei miatt húzta az időt, ameddig csak lehetett. (Egy hazai klubcsapat hosszú évek után újra a Bajnokok Ligájában érdekelt, a válogatott pedig az Európa-bajnokságra való kijutásért játszik.)
Európa legtöbb országában amúgy már korlátozott számban sem mehetnek a nézők focimeccsre, Magyarországon viszont úgy zajlottak mind ez idáig bajnoki találkozók, hogy a vérmesebb drukkerek egymás hegyén-hátán, jórészt maszk nélkül szurkoltak. (Mint például az októberi Fradi-Újpesten, vagy az NBII rangadóján, a Nyíregyháza-Debrecen meccsen (képünkön).) A meccsnéző tömeg jelentékeny része azután a közösségi közlekedés tömött járművein hagyja el a stadionokat. Még akkor is, amikor már Szlávik János főorvos egyik nyilatkozatában elmondta, hogy a hozzájuk, .a Szent László Kórházba került covidosok java tömegrendezvényeken fertőződött meg.
| ||
De hát minden számítás kérdése: magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy Németországban több a halott, mint nálunk. A nyomában aztán többen is kifejtették a Fideszből és környékén, hogy nálunk „istenes" a helyzet, szemben Nyugat-Európával. És számokat is mondanak állításukat alátámasztandó. Az ócska trükk lényege, hogy egybeszámolják az őszi áldozatok számát a tavasziakéval. Szórakoznak az adatokkal. A fertőzöttek, a kórházba és a lélegeztetőgépekre kerültek, valamint az elhunytak száma közben folyamatosan emelkedik. Olyan meredeken, mint Európában csak kevés országban.
