Bár már hónapok óta szó van róla, hétfőn hivatalosan is elindult az ellenzéki előválasztás folyamatának első köre, az ajánlásgyűjtés.
A miniszterelnök-jelöltek számára 20 000, az egyéni képviselőjelölteknek 400 érvényes aláírás összegyűjtése a feladat, ezeket szeptember 6-án délelőtt 10 óráig kell leadniuk – az állampolgárok az országszerte kihelyezett standokon támogathatják aláírásukkal a jelölteket.
Maga a szavazás az előválasztáson szeptember 18-án kezdődik és szeptember 26-ig tart – ennek során az elég ajánlást szerzett egyéni országgyűlési képviselőjelöltekre illetve miniszterelnök-jelöltekre lehet majd szavazni, ha pedig egyik minisztrelnök-jelölt sem szerez 50 százalékot, akkor lesz második forduló is, október 4. és 10. között.
Mindeddig heten jelentkeztek be miniszterelnök-jelöltnek:
- Dobrev Klára (DK),
- Fekete-Győr András (Momentum),
- Jakab Péter (Jobbik),
- Karácsony Gergely (MSZP és Párbeszéd),
- Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom),
- Pálinkás József (Új Világ Néppárt),
- valamint a korábban a lezárások idején a tömeges üzletnyitásért tüntető Ecsenyi Áron (Le az Adók 75%-ával Párt), aki kimondottan azért akart elindulni, hogy megmutassa, szerinte nem demokratikus az előválasztási folyamat.
A jelöltek bele is vetették magukat a kampányba. Márki-Zay már éjfél után elkezdte az aláírásgyűjtést Hódmezővásárhelyen, és kora délután bejelentette, hogy meg is van az első ezer aláírása, majd Budapesten folytatta a kampányolást.
Dobrev Klára a Széll Kálmán téren mutatta be a DK budai jelöltjeit, majd Szabolcsba indult kampányolni. Karácsony reggeli Facebook-videójában történelminek nevezte az előválasztást, és szavazásra buzdított, majd Budapesten több ponton is felbukkant a helyi jelölteket támogatni.
A Momentum "Új arcok, új Magyarország" jelszóval kezdett kampányolni, posztjaiban azt hangsúlyozta, hogy az előválasztáson kell eldönteni azt is, milyen legyen az ország 2022 után, Fekete-Győr András pedig Hadházy Ákos zuglói jelölt mellett kezdte meg a kampányát az Örs vezér terén.
Jakab Péter Miskolcon arról beszélt, hogy nem fogják elkövetni a 2018-as hibákat, pártja csak ott indít jelölteket, ahol meggyőződésük, hogy ők a legalkalmasabbak, ezért 59 választókörzetben jórészt más pártok jelöltjeit támogatják, de 47 körzetben szerintük ők a befutók.
Dobrev azt is elárulta, az előválasztási folyamat során két miniszterelnök-jelölti vitát is rendeznek majd:
- Az első az ajánlásgyűjtés vége után, amikor kiderül, hogy kinek sikerült összeszednie az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást. Mivel az ajánlásgyűjtés szeptember 6-ig tart, és utána két napba telik, mire ellenőrzik az íveket, így ez a vita szeptember 8-a után várható.
- A másik vita pedig akkor lesz, amikor kiderül, hogy az előválasztás első fordulója (szeptember 18-26.) után ki a három legtámogatottabb jelölt, ezen már csak ők vesznek majd részt.
Lesznek ugyanakkor viták a helyi jelöltek között is, bár a visszalépések és keresztbetámogatások miatt nem mindenhol várható különösebb verseny: van, ahol nagyjából egy-egy jelölt maradt csak állva; van, ahol egyszerűen csak egyértelmű, hogy ki számít a legesélyesebbnek; de egyes körzetekben komoly egy egy elleni párharcok is várhatóak; és olyan körzetek is akadnak, ahol előre különösen nehéz lenne megmondani, a több induló közül ki jöhet ki győztesként.
A helyi jelölteknek csak 400 aláírást kell összeszednie, ami nem túl sok, többeknek már az első nap sikerült: a Békés megyében induló jobbikos Stummer János a Facebookon azzal büszkélkedett, hogy az országban elsőként adja le az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, Tóth Csaba MSZP-s zuglói jelölt arról írt, két óra alatt összejött a 400 aláírás, Keresztes László Lóránt LMP-frakcióvezető pedig Pécsett, Komlón és a környéken gyűjtötte be már az első nap a szükséges mennyiséget.
(UPDATE: Hétfő este Karácsony Gergely is bejelentette, hogy egy nap alatt összegyűjtötte a miniszterelnök-jelölti induláshoz szükséges 20 ezer aláírást.)
Az előválasztás fő tétje az a sokat hangoztatott érv, hogy meg kell találni a legalkalmasabb jelölteket a Fidesz leváltására, miután 2018-ban az úgynevezett "koordinált indulás" stratégiája (vagyis az egymás javára való helyi visszalépegetés) ellenére a fővároson kívül nem igazán sikerült egyéni jelölteket a parlamentbe juttatni, sőt, az egymásra induló ellenzéki jelöltek sokszor épp a Fidesz malmára hajtották a vizet.
Ezúttal sikerült az előválasztásba beterelni majdnem az összes ellenzéki pártot: a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd a fő szervező/résztvevő, de nyilvántartásba vették résztvevőként az Új Világ Néppártot, a Magyar Liberális Párt - Liberálisokat is, a volt LMP-s Hohn Krisztina-féle Új Kezdet Pártot, illetve tíz civil szervezetet is (köztük van helyi szervezetek mellett a Mindenki Magyarországa Mozgalom, vagy a Szikra Mozgalom is).
Az ellenzéki pártok közül jószerivel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) maradt csak ki. Kovács Gergő, a párt elnöke tavaly decemberben lapunknak úgy fogalmazott, azért maradtak ki, mert a töredékszavazatok maximalizálása miatt egy esetleges nyertes jelöltjük végül a választáson a szervező pártoknak a jelöltje lenne, de az övék nem. "Én az együttműködést is abban látom, hogy ahol szimpatikus az ellenzéki jelölt az eddigi munkája alapján, akkor ott kisebb eséllyel indulnánk el" – mondta akkor. A párt ugyanakkor már most jelezte, hogy Zuglóban például Hadházy Ákos mellé állnak.
A miniszterelnök-jelöltek versenyében a Závecz Research és az IDEA Intézet kutatása augusztus elején azt hozta ki, hogy a kistelepüléseken Jakab, míg a fővárosban Dobrev és Karácsony a legnépszerűbb, egy friss kutatás viszont a DK-s politikus előnyét mutatta.
Az előválasztás másik tétje ugyanakkor az is, hogy a 2022-es választás után megalakuló parlamentben az egyes pártoknak mekkora frakciót sikerül majd alakítaniuk – feltéve, hogy az előválasztáson győztes jelölteknek tényleg sikerül bejutniuk a parlamentbe.
A pártonkívüli jelölteknek ugyanis úgynevezett frakció befogadási nyilatkozatot kellett bemutatniuk, tehát egy országos listát állító párttól szükségük volt befogadó nyilatkozatra. Ez főleg a Mindenki Magyarországa Mozgalom esetében volt kérdés, itt ugyanis nem egy párt jelöltjeiről volt szó.
Márki-Zay a maga részéről augusztus elején ismertette döntését: győzelme esetén a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt frakciójába, ha pedig az Új Világnak nem jönne össze a frakcióalakítás, akkor a Párbeszéd képviselőcsoportjába ülne be. Márki-Zay ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez egyéni döntés; az MMM legtöbb tagja vele ellentétben nem a Párbeszéd, hanem a Jobbik frakcióját választotta, ahogy sok más pártonkívüli induló is.
További cikkeinket az előválasztásról, jelöltekről itt találják!
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
