Egotrip

Argó és társai

Az idei és talán még a jövő évünk is a gazdasági helyreállításról fog szólni. A kormányok bevetik a teljes keynesi repertoárt: a költségvetés és a monetáris politika is lazít annak érdekében, hogy a GDP minél előbb visszatérjen lehetőségei közelébe.

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Ameddig lehetett (amikor már nem lehetett volna, akkor is), mehettek szurkolók a meccsekre, Magyarországon, hol is másutt.

Nem Pesten történt, amit hallotok. / Ott ily regényes dolgok nem történnek. (Petőfi Sándor)

Hol az ördögben kódorog már megint az öreg ebben a hidegben? – mondom magamban, aztán meggyőzöm magam, hogy ne viselkedjek úgy, mint ennek a 2500 éves fura öregúrnak a mamája. 

Mozinéző talán soha nem látott még annyi menstruációs vért filmvásznon, mint Alex Thompson tavalyi Bridget naplója című filmjében. 

Elektronikus formában jelent meg néhány napja a már-már elveszettnek hitt Akadémiai Kiadó gondozásában Nádasdy Ádám Kalauz a nyelvészi gondolkodáshoz című munkája (mersz.hu), amelyet az alábbiakban ismertetek – méltatva a mű és a szerző múlhatatlan érdemeit.

A dolog nem kezdődött éppen ártatlanul. Az egyik újságíró megírta a másikról, hogy férfiakat zaklat, és azzal kente el a dolgot, hogy ez talán nem is igaz. Mindenesetre kiírta a nevét. Mire a sértett újságíró nyilvános helyen vonult fel családtagjaival, hogy elégtételt vegyen.

Hol az ördögben kódorog az öreg? Mindjárt nyolc óra. Tudja-e egyáltalán, hogy kijárási tilalom van? Nem tudom soha, mit ért és mit nem ért. Magyarul ugyebár nem tud, én pedig nem vizsgáltam meg, mit kommunikál az „operatív törzs” angolul is. Ha egyáltalán…

Nemrég olvastam egy Facebook-posztban a magyar szleng csóró és a sóher szavairól. Az jutott az eszembe erről, hogy a nyelvészek voltaképpen csupán két dolgot nem tudnak a kölcsönzésről: miért történik és hogyan. Az alábbi írás tehát csupán kísérleti jellegű lehet.