Az első világháború elől Londonba menekülő belga detektív alapesetben pályázat nélkül lehetne a világirodalom legirritálóbb nyomozója. Tört angolságával és önnön egójába vetett hitével még csak-csak meglennénk, de járása, piperkőc mozdulatai, rendszer-, tisztaság- és szimmetriamániája, valamint a minden napszakban óvott és fényesre suvickolt bajsza végképp nevetségessé teszi, amit - a többnyire a Scotland Yardot kifigurázó - folytonos okoskodása alig is enyhít.