Megérkeztek a 2023-as Oscar-díj jelöltjei, adtunk hírt róla keddi cikkünkben. Ezúttal elmondjuk mindazt, amit az idei jelöltlistáról tudni érdemes.
Minden idők legnagyobb bevételű jelöltlistája
Az Akadémia hagyományosan beválogat egy-egy, a kritikusoknál is jól szereplő kasszasikert a legjobb filmek közé. Egyrészt reménykednek, hogy legalább ezeket a jelölteket mindenki ismeri, így az átlagnézőnek is lesz kinek szurkolni, másrészt abban bíznak, hogy épp ezért emelkedik majd a díjátadó gála nézettsége. Az adatok mindezt eddig nem támasztották alá. Azt sem szabad azonban elfelednünk, hogy a közel 10 ezer tagot számláló Akadémia is végső soron filmszerető, moziba járó emberekből áll, akik ha lehetőségük van rá, jelölik azt a filmet, amin a legjobban szórakoztak. Szinte minden évben akad tehát egy közönségsiker: Dűne, Joker, Bohém rapszódia, Dunkirk, vagy épp az Érkezés. Az idei év azonban rendhagyónak számít: soha nem fordult még elő, hogy a legjobb film-listán szereplő mozik ilyen magas bevételt értek volna el. Csak az amerikai jegyeladásokat számítva a Top Gun: Maverick 718 millió, az Avatar: A víz útja 598 millió, az Elvis pedig 151 millió dollárt fialt. Még a függetlenfilmnek tekinthető Minden, mindenhol, mindenkor is 70 milliót ért el. A kategória tengerentúli összbevétele 1,57 milliárd dollár, ami ha kevéssel is, de felülmúlja a 2010-es év 1,51 milliárdját.
A folytatások éve
Az Oscar történelme során mindössze kétszer fordult elő, hogy folytatás vitte el a fődíjat: 1975-ben A keresztapa 2, majd 2003-ban A Gyűrűk Ura: A király visszatér. Jelölésig ezekkel együtt is mindössze kilenc folytatás jutott, ebből kettő pedig idén, ami rekordnak számít: a Top Gun: Mavericknek és az Avatar: A víz útjának is esélye van megnyerni az Oscart. Míg előbbi első része, a Top Gun négy jelöléséből egyet váltott díjra (legjobb betétdal), addig az Avatar első felvonása kilenc kategóriában is indult, ebből háromban nyert is.
Szintén ott van a jelöltek között a Tőrbe ejtve – Az üveghagyma a legjobb adaptált forgatókönyvek között, valamint a Fekete párduc 2. öt kategóriában, közte a legjobb női mellékszereplőknél.
Egy kis stúdió mind fölött
Megszokhattuk már, hogy a bevételek tekintetében a minden idők legnagyobb stúdiójává váló Disney uralkodik. Rendszerint a díjszezonban is jól szerepelnek, már csak méretük és súlyuk miatt is: idén is ők gyűjtötték a legtöbb jelölést, szám szerint 22-t.
Ha csak az önálló stúdióként elért jelöléseket nézzük, meglepő győztest kell avatnunk: a független A24 a legtöbbször nominált stúdió a hat filmjükkel megszerzett 18 jelöléssel. A legtöbbet persze a Minden, mindenhol, mindenkor érte el 11 nominációval, de hozzájuk tartozik a hármat összegyűjtő A bálna; valamint az egy-egyet bezsebelő Volt egyszer egy nyár, Közel, A kiút és a Marcel the Shell With Shoes On című animáció is. Az A24 persze nem most csöppent bele az Oscar-játékba. Korábban olyan filmekkel aratott sikert, mint A szoba, az Ex Machina, az Amy, a Holdfény, a Lady Bird, vagy épp a Minari: A családom története. A csodastúdiót ebben a cikkünkben mutattuk be részletesebben.
Az ázsiaiak diadala, a feketék és a női rendezők visszaszorulása
Soha annyi ázsiai származású színész nem szerzett még jelölést, mint idén: nemcsak a Minden, mindenhol, mindenkor női főszereplőjét, valamint női és férfi mellékszereplőjét jelölték (Michelle Yeoh, Stephanie Hsu, Ke Huy Quan), de Hong Chau-t is, A bálna női mellékszereplőjét. Mindezzel az idei év felülmúlta 2004-et, amikor három ázsiai származású színésznek is esélye volt a díjra: az indiai származású Ben Kingsley-t és az iráni Shohreh Aghdashloo-t a Ház a ködbenért, míg a japán Ken Watanabe-t Az utolsó szamurájért jelölték.
A Minden, mindenhol, mindenkor rendezőpárosának egyik tagja, Daniel Kwan szintén ázsiai származású; társával, Daniel Scheinerttel a rendezők és az eredeti forgatókönyvek között is jelölték. Szintén ázsiai az animációs filmek között versenyző Pirula panda rendezője, Doee Shi, ahogy az adaptált forgatóköynvek között jelölt Living írója, Kazuo Ishiguro.
Az OscarSoWhite-mozgalom indulása óta rengetek kritika éri az Akadémiát, amiért többségében ignorálják nemcsak a fekete színészeket, de a fekete rendezőket és a feketék által készített filmeket is. Az elmúlt években a jelöltlistától függően hol erősödtek, hol elcsöndesedtek ezek a hangok. Idén ismét előbbi történik. Egyetlen jelölést sem szereztek olyan, az afroamerikai történelem jellegzetes alakjait és eseményeit megjelenítő filmek, mint a Till – Igazságot a fiamnak (mely Emmett Till, egy 14 éves fekete fiú 1955-ben történt brutális, rasszista meggyilkolásáról szól), vagy a The Woman King – A harcos (amely a 18-19. századi Afrika egyik legerősebb államának, a Dahomey Királyságnak női harcosait mutatja be). Előbbiből főleg a főszereplő Danielle Deadwylert, utóbbiból pedig a főszereplő Viola Davis mellett akár rendező Gina Prince-Bythewoodot is a jelöltek közé várták. Ugyancsak egyetlen jelölésre sem méltatták a múlt év egyik legjobb filmjét, a Nemet, melynek rendező-forgatókönyvírója (Jordan Peele) és főszereplői (Daniel Kaluuya, Keke Palmer) is afroamerikaiak. A kevés, nominált fekete színész közé tartozik a női mellékszereplők között Angela Bassett (Fekete párduc 2.), a férfi mellékszereplőknél Brian Tyree Henry (A kiút), valamint meg kell említenünk a kubai származású Ana de Armast (Szöszi) aki mindössze az ötödik latino származású jelölt a legjobb női főszereplők között.
Ami a rendezőket illeti, nemcsak a feketéket hagyta figyelmen kívül az Akadémia. Jane Campion (A kutya karmai között) tavalyi diadala után ismét
egyetlen női direktort sem jelöltek,
így újra beindult az #OscarSoMale hashtag. A már emlegetett Prince-Bythewood mellett versenyben volt még a jelölésért Charlotte Wells (Volt egyszer egy nyár), Maria Schrader (Azt mondta) és Sarah Polley is. Utóbbi filmjét, a Women talkingot viszont legalább jelölték a főkategóriában, és Polley is jelölést szerzett az adaptált forgatókönyvek között; ezzel ő az egyetlen idei női forgatókönyvíró-jelölt.
Nagy visszatérések
Az idei Oscar egyik leghollywoodibb sztorija Brandon Fraseré: a 90-es és a 2000-es évek egyik legnagyobb sztárja hosszú időkre eltűnt a reflektorfényből, többek között egészségügyi és lelki problémák miatt. Az elmúlt években viszont visszatért: előbb tévésorozatokban szerepelt, majd feltűnt Steven Soderbergh remek krimi-komédiájában, a Semmi hirtelen mozdulatban. Reneszánszát pedig Darren Aronofsky A bálna című filmje koronázta meg, amiért most jelölést kapott a férfi főszereplők között. Fraser a hírek szerint az egyik legjószívűbb és legközkedveltebb színész, aki könnyekkel küszködve fogadta filmje sikerét is.
Hasonló nagy visszatérés, amit Ke Huy Quan hajtott végre: őt Harrison Ford oldalán, még gyerekként ismerte meg a világ az Indiana Jones és a végzet templomában, majd a Kincsvadászokban. 2002 és 2021 között egyáltalán nem szerepelt filmekben, aztán feltűnt az ’Ohana: Az igazi kincs nyomában című kalandfilmben, majd most a Minden, mindenhol, mindenkorban. Azt, hogy alakításáért elnyeri a legjobb férfi mellékszereplő díját, már most borítékolni lehet.
A legnagyobb hiányzók
Egyetlen jelölésre sem méltatták az Apollo-10 ½ - Űrkorszaki gyerekkort, a Pearlt, az egyedi hangulatú sci-fi-drámát, a Búcsú Yangrólt, vagy a Vengeance-t sem. Az esélyesnek tartottak közül a színészek közül lemaradt Eddie Redmayne (A másik nővér), Paul Dano (A Fabelman család), Tom Cruise (Top Gun: Maverick), Danielle Deadwyler (Till – Igazságot a fiamnak), Viola Davis (The Woman King – A harcos) és Adam Sandler (Mindent egy lapra) is. Többen reménykedtek, hogy a tavalyi indiai csodafilmnek, az RRR-nek (amit mi is szerettünk) is osztanak lapot a legjobb film vagy a legjobb rendező kategóriában, de nem így lett. Rendezők között ugyancsak lemaradt a két legnagyobb siker, a Top Gun: Maverick (Joseph Kosinski) és az Avatar: A víz útja rendezője (James Cameron).
A legnagyobb meglepetések
Hagyományosan a színészi kategóriákban várhatjuk a meglepetéseket. Brian Tyree Henryt például a legjobb férfi mellékszereplők között legfeljebb a futottak még kategóriába sorolták: filmjét, A kiutat inkább Jennifer Lawrence visszatérése miatt tartották számon, de a díjszezonban lapot sem osztottak neki. Ugyancsak meglepetésnek számít Paul Mezcal jelölése. A színész a 2020-as Normális emberek című sorozattal tört be, és többek között ő alakítja majd a főszerepet a Gladiátor régóta várt folytatásában. A szakértők előzetesen úgy értékelték, Mezcal az ötödik, utolsó helyen jelölést szerezhet, ehhez mindenekelőtt Tom Cruise-t kell kiütnie – végül sikerült neki.
A legnagyobb meglepetést azonban nem ő, hanem Andrea Riseborough aratta, aki tényleg csak az utolsó pillanatban csatlakozott az Oscar-versenyhez, de még így is legfeljebb a top 10-be tippelték, semmiképpen nem az öt jelölt közé. Riseborough-t egy eddig még nem látott gerillamarketing-kampány juttatta jelöléshez a női főszereplők között. A To Leslie függetlenfilm, amelyet mindössze 19 napig forgattak a COVID-pandémia közepette. Egy drog- és alkoholfüggő nőről szól, aki lottónyereménye után teljesen szétesett, és megpróbálja összeszedni életét. Mint a rendező, Michael Morris elmondta, reklámokra egyáltalán nem maradt pénz, így kapcsolataikat használták ki: elment Howard Stern rádióadásába, majd megkérte ismerőseit, hogy folyamatosan posztoljanak a filmről. Végül olyanok kezdték a To Leslie-t és Riseborough játékát éltetni, mint Liam Neeson, vagy Jane Fonda. Többek között Edward Norton, Demi Moore és Gwyneth Paltrow rendezett vetítéseket a mozinak, Kate Winslet és Amy Adams virtuális kérdezz-feleleteket hozott össze Riseborough-val, Cate Blanchett pedig egyenesen a Critics’ Choice Awards-on aratott sikere után, köszönőbeszédében korteskedett mellette.
Sokakat meglepett az európai filmek jó szereplése is: a Nyugaton a helyzet változatlant kilenc, míg A szomorúság háromszögét három díjra is jelölték. Az Élősködők győzelme sokakat még meglepetésként ért, mára azonban bizonyossá vált, hogy a külföldi mozik sikere egyáltalán nem egyedi eset volt: elég csak a Vezess helyettem tavalyi, vagy a Még egy kört mindenkinek tavalyelőtti sikerére gondolni. 2020-as elemzésünkben még azt írtuk: az Akadémia nem tudja eldönteni, amerikai, vagy nemzetközi elismerés legyen; a művészi teljesítményt vagy a nézők kegyeit kergesse. Előbbire ma már láthatjuk, hogy az a válasza: a legjobb nemzetközi filmeket keresik. Persze az amerikaiak dominanciája nem múlik el egyetlen csettintésre, de a több mint 10 ezer fős Akadémiába egyre több Amerikán kívülit vesznek fel, ez pedig a jelölteken is meglátszik, és egyre inkább látszódni fog a díjazottakon is. Utóbbi kérdésre az idei jelöltlista szintén csattanós választ adott: nem muszáj két szék közé esni, nem kötelező csak az agyatlan képregényfilmek és a keveseket érdeklő művészmozik között választani. Az idei jelöltek közé bőven befértek hatalmas blockbusterek (Avatar: A víz útja, Top Gun: Maverick), függetlenfilmek (Minden, mindenhol, mindenkor) és nem amerikai filmek (Nyugaton a helyzet változatlan) is.
