"Nem vagytok a szurkolóink"

Publicisztika

Ennyit kellene mondani. De a kormány még bátorítja is a rasszista ultrákat, az MLSZ meg lapít.

Csütörtök este a négygólos vereséggel végződő Anglia elleni hazai labdarúgó vb-selejtezőn a magyar drukkerek egy csoportja kifütyülte a kezdő sípszó előtt a rasszizmus elleni tiltakozásként féltérdre ereszkedő angol játékosokat; később a gólörömök alatt vagy a szögletrúgásoknál többen műanyag poharakkal dobálták meg az angolokat, Raheem Sterling és a kispadon ülő Jude Bellingham felé rasszista rigmusokat kiabáltak, illetve majomhuhogást imitáltak.

A fütyülést leszámítva a többi incidensről nem lehet azt mondani, hogy az egész Puskás Arénát áthatották volna. Gareth Southgate, az angolok szövetségi kapitánya a meccs után azt nyilatkozta, ő maga nem is hallotta a rasszista bekiabálásokat, angol tévécsatornák viszont beszámoltak a visszataszító huhogásról és egy felvételt is mutattak róla. Az angol futballszövetség vizsgálatot kezdeményez a FIFA-nál, nagyjából borítékolható, hogy megint pénzbírságra és zárt kapus meccsekre büntetik a magyar szövetséget, csakúgy, mint az Eb-meccsek után, amikor főleg a buzizás volt terítéken az ultráknál (anti-LMBTQ molinó, „Deutschland, Deutschland homosexual”).

Az igazán szégyellnivaló az egészben nem is a magyar futballszurkolói kultúrára hangos kisebbségként rátelepedő szélsőjobboldali huligánok viselkedése (ők sajnos ilyenek, nem is fognak megváltozni),

hanem az erre adott felsőbb reakció, illetve a reakció hiánya.

A magyar kormány hivatalos kommentárja az esetről úgy foglalható össze, hogy "de hát az angolok is ilyenek." Szijjártó Péternek a miniszterelnök sajtófőnöke által is figyelmünkbe ajánlott Facebook-bejegyzése felháborodik Boris Johnson felháborodásán, mondván, az angol-olasz Eb-döntőn meg az angolok fütyülték ki az olasz himnuszt.

Az persze igaz, hogy nem csak nálunk vannak rasszista bunkók a futballszurkolók között. Az angolokat nemrég saját közönségük is fütyülte a térdelés miatt, az elveszített Eb-döntő után pedig három színesbőrű angol játékos kapott rasszista beszólásokat a közösségi médiában. A különbség az, hogy a politikai vezetés, a labrarúgószövetség és maga a válogatott Angliában aktívan küzd a futballpályákra beszüremkedő rasszizmus ellen. Újra és újra letérdelnek, és megpróbálják elmagyarázni a szurkolóiknak, miért térdelnek le. Úgy módosítják a jogszabályokat, hogy az online gyűlölködés is kitiltást vonjon maga után a stadionokból. Harry Kane, a válogatott csapatkapitánya egyenesen azt üzente az online gyalázkodóknak: „Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.” Southgate még a csütörtöki meccs után is úgy nyilatkozott, hogy nem fogja elítélni a magyar szurkolókat, mert előbb a saját házuk táján kell rendet tenni.

Magyarországon ezzel szemben a miniszterelnök néhány hónapja egyetértését fejezte ki azokkal, akik kifütyülték a Budapesten letérdelő ír csapatot, és amikor a válogatott kapusát, Gulácsi Pétert elárasztották a gyűlölködő kommentek a szivárványcsaládok melletti kiállása miatt, Orbán nem a kommentelőktől határolódott el, hanem tulajdonképpen Gulácsitól ("megbontja a csapategységet"). Szijjártó Péter kettős mércét kiált az angol meccs után, és kettős mércét kiáltott akkor is, amikor a Münchenben letartóztatott magyar rendbontók mellé állt (bezzeg a szivárványos zászlóval a pályára befutó aktivistával nem voltak ilyen kemények a németek - érvelt a külügyminiszter).

A Fidesz kommunikációjában a balhés fociultrák a hasznos hülyék szerepét foglalják el, velük lehet bizonygatni és  a szélesebb közönség számára is átélhetővé tenni, hogy a liberális Nyugat igaztalanul bántja a magyar embereket, ahogy igaztalanul bántja őket akkor is, amikor a magyar kormányt bírálja. Talán ez a politikai kontextus az oka, hogy az MLSZ sem mer egyértelműen elhatárolódni a rasszista elemektől. A magyar-angol után ugyan kilátásba helyezték a fénygránát- és pohárdobálók megbüntetését, a rasszista rigmusokat azonban egy szóval sem említi a közleményük. Marco Rossi még a meccs előtt megkérte a szurkolókat, hogy ne buzzizanak, ne cigányozzanak, de ezt azzal indokolta, hogy "egy esetleges zárt kapus büntetéssel nehéz helyzetbe kerülne az együttes."

Pedig amíg nem mondja ki nálunk is a szövetség vezetése (vagy még inkább a játékosok kollektívája), hogy nem kér a rasszista szurkolókból, amíg nem teszik egyértelművé, hogy a rasszizmusnak és a homofóbiának nem a büntetéstől való félelem miatt nincs helye a lelátókon, hanem egyszerűen csak nincs helye a lelátókon, addig benne fogunk maradni abban az ördögi körben, amire az elmúlt hónapokban érezhetően rá is játszik a kormányzati kommunikáció. Az Orbán-kormány kiérdemelten negatív európai imidzse miatt a korábbinál nagyobb figyelem jut a magyar lelátókra, és nagyobb az incidensek kiváltotta botrány is.

A botrányokra reagálva aztán a kormány felháborodhat a "kétszínű" Nyugaton, ezzel implicite bátorítva az elfogadhatatlanul viselkedő szurkolókat, akik a következő meccsen megint fütyülnek, dobálnak és huhognak majd, ezzel erősítve a nemzetközi közvéleményben azt a képet, hogy a magyar válogatott szurkolótábora lényegében egy Orbán által feltüzelt rasszista, homofób csürhe.

A Fidesznek nyilván megéri ez a játék, valószínűleg élvezik az ultrák is, az pedig, hogy a válogatottnak szorító normális többség és maga a csapat csak szenved tőle, nem nagyon fogja meghatni őket. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.