Közutálat tárgya lett Lázár János

Publicisztika

Fantasztikus ajánlattal állt elő a miniszter Debrecenben: elfogadja a MÁV a HÉV és a Volán járatain is a BKK-bérletet, ha a BKK is elfogadja az országbérletet. Hogy mi van? Politikai blöff vagy menekülőútvonal, ki tudja, de Lázár János a bot rossz végére került.

Lázár János építési és közlekedési minisztert sosem a szakmaiság vezette, amikor közlekedési témájú ötleteket dobott be. Akkor sem, amikor keresztül vitte a tramtraint, akkor sem, amikor ráparancsolt a MÁV vezérkarára, hogy adj isten, de rögtön álljanak neki a Budapest-Győr vasúti pálya korszerűsítésének, akkor sem, amikor bevezettette az ország- és megyebérleteket. Akkor sem, amikor ki akarta herélni a budapesti közösségi közlekedést, és most sem, amikor bejelentette a fantasztikus, új tarfia- és kedvezményrendszert.

Debrecenben kerített sort ez utóbbira, balján a polgármesterrel. Az új kedvezményrendszer korszerűbbé és átláthatóbbá teszi a mostani káoszt. Az a tény, hogy a közlekedésre vonatkozó alapvető szabályrendszer átalakításáról a miniszter egy tetszőleges városban, a város vezetőjének társaságában tesz bejelentést és nem a MÁV-Volán vezérével, kiválóan mutatja, hogy ez a lépés sem szakmai. Akkor sem, ha vannak benne szakmailag indokolt elemek. Valójában a tarifarendszerről lenne mit tárgyalni, de csakis az úgynevezett utasok és a vasúti és buszos szakma bevonásával. Nem két hét alatt, hanem mondjuk két év alatt. Satöbbi.

 
Lázár János és Papp László debreceni polgármester a tarifarendszer átalakításáról szóló sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Vajda János

Lázár szót ejtett a BKK-bérletekről is – ez nyilván baromi fontos minden debreceni számára, Bocskaikertben már biztos sírtak az ovisok a bizonytalanságtól. A miniszter szavainak egy része sajnálatos módon sima hazugság. Szerinte Karácsony eltöketlenkedte a tárgyalásokat, és a főváros egyszerűen nem fizet az igénybe vett szolgáltatásért, tehát azok semmisek. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A főváros egyik oldalon nem kapja meg az államtól az inflációval nem korrigált támogatást a BKK üzemeltetéséhez – ez 12 milliárd forint –, másik oldalon pedig úgy akar a minisztérium jóval többet kérni azért, a HÉV-en, a MÁV-on és az agglomerációs Volán-járatokon továbbra is érvényes legyen a BKK-bérlet, hogy a menetrendet ő maga akarja meghatározni. A HÉV 2016 óta van a MÁV fenntartása alatt. Azóta dekódolva van a rendszerben, hogy az állam bármikor a sínek közé szarhat, és ez most meg is történt.

Lázár legújabb ajánlata az, hogy oké, felengedik a BKK-bérletes tápos pestieket a HÉV-ekre (Lázár szerint ez engedmény, valójában persze ez a kiindulás), cserébe az ország- és megyebérletek is legyenek érvényesek. Azt a kiváló közlekedési szakember nem tette hozzá, hogy mégis hol, de vélhetően ugyanezeken a vonalakon és nem a teljes budapesti hálózaton. Ez fontos, mert a vidéki városokban a teljes vonalra érvényesek a megyebérletek – ami jellemzően néhány buszjáratot jelent. Ha utóbbiról szólna a javaslat, az a BKK pár hónapon belüli csődjéhez, jobb esetben csak a szétbarmolásához vezetne.

Tessék csak elfogadni ezt a fasza ajánlatot, különben nem lesz semmi itt, kérem szépen! 

– sugallja Lázár. Részletesen megírta már a sajtó, hogy mi a probléma azzal, ha a MÁV fenntartása alatt álló HÉV- és Volán-járatok menetrendje, tarifája és bérletrendszere nem illeszkedik a fővárosi rendszerbe, ezért ezt most felesleges megismételni. Lázár Jánost sem érdekelte, ez szinte bizonyos. Neki egy célja lehetett: a lehető legnehezebb helyzetbe hozni Karácsony Gergelyt – állítólag minisztériumi állománygyűléseken ez el is hangzott cél gyanánt. És mi egyébbel lehetne jobban kellemetlenkedni, mint a közösségi közlekedés szétverésével?

A forgatókönyv alighanem megvolt: tegyünk keresztbe, csináljunk botrányt, legyen felháborodás, aztán dőljünk hátra és igyunk valamit. Nem lesz érvényes a BKK-bérlet a HÉV-eken, a vonatokon és az agglomerációs Volán-járatokon. Ahogy a Városháza állítólagos eladásának kamusztrorija, ez is ugyanúgy lett felépítve. A kormánypárti lap megszellőztetett egy „birtokába került” anyagot, amiből kiderül, hogy Karácsony Gergely a főgonosz, emellett töketlen és még kamuzik is.

A jelek szerint azonban elszámította magát az agytröszt és a stáb, mert a hatás épp ellentétes lett. Nem azért indult aláírásgyűjtés, nem azért kerekedett balhé, mert Karácsony ALKALMATLAN. Talán a főváros lakói mégse olyan degeneráltak, mint azt Lázár János gondolta (tápos pestiek és hasonlók). Kiderült, hogy a puska fordítva sült el,

a közutálat a minisztérium és a kormány ellen irányul.

Azt már jól ismerjük, hogy egy-egy hasonló pofon után gőzerővel gyártódik az új stratégia, és amíg az össze nem áll, addig némaság van és kushadás. Most is ez történt, pár nap csend után – amikor már Vitézy Dávid volt államtitkár és BKK-vezér (és lehetséges főpolgármester-aspiráns?) is azt mondta, totál gáz, hogy a minisztérium nem mond semmit – előállt az eddig sosem látott államtitkár, Nagy Bálint. Az ő feladata volt felmondani a hülyeségeket, mondván nem tragédia, ha a HÉV-re nem érvényes a bérlet, tényleg nem az, csak kétszer annyiba kerül majd közlekedni a városban egy csepelinek vagy egy csömörinek. Nem számít, legfeljebb jövő héten már nem lesz államtitkár.

Lázár azonban egy ideig még miniszter lesz. És hiába szaladt Debrecenig, egyértelmű, hogy a BKK-s kisstílű szemétkedés nem jött be. A buta pestiek nem Karácsonyt kezdték el intenzíven utálni, hanem őt. Ennek tükrében pedig akkor jöhet ki ebből a sztoriból a legkisebb arcvesztéssel, ha megállapodik a fővárossal. Aztán erre olyan mázat fest, amilyet csak akar.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.