Minden korábbinál fenyegetőbb lépésre szánta el magát a magyar kormány. Kedd este Kocsis Máté benyújtotta a szeptember óta talonban tartott törvényt, amely szerintük az ország szuverenitásának védelmét szolgálja. A törvény célja valójában a civil szervezetek, az ellenzéki pártok és az egyszerű állampolgárok megfélemlítése, és – talán nem meglepetés – bár minden ízében hazai, valójában orosz mintára készült. A Fidesz azzal vádolja ellenfeleit, az ország civiljeit és állampolgárait, akik nem támogatják a politikáját, hogy idegen érdekeket szolgálnak.
A „szuverenitásvédelmi” törvény válasz lehet az Action For Democracy amerikai civil szervezet a magyar ellenzéki pártszövetségnek eljuttatott adományaira, Karácsony Gergely perselyben gyűjtött 506 millió forintjára, egyben folytatása a sorosozó, civilellenes, amerikai befolyásról és liberális világösszeesküvésről szóló propagandaszólamoknak.
De bárhogy is viszonyulunk ehhez, érdemes észrevenni, hogy
a Fidesz-vezette kormány számos alkalommal beavatkozott más országok belügyeibe.
Olykor nem is elhanyagolható mértékben. Miközben Orbán vagy éppen Kovács Zoltán és Szijjártó Péter sosem rest kikérni magának, ha valakinek akár csak véleménye van a magyar közpolitikáról, a Fidesz és gazdasági holdudvara milliárdokat áldozott arra, hogy más országok választásait és politikáját befolyásolja. S mielőtt még valaki hiányolná az amerikaiakat, ők nem szerepelnek az összeállításban: hadd ne gondoljuk, hogy Orbán bármit is számítana a 300 milliós országban, és bármit is jelentene annak az exelnöknek, aki Törökország miniszterelnökének hiszi őt. Akkor sem, ha Orbánék milliókat költenek arra, hogy helyzetbe hozzák Tucker Carlsont, akinek a show-jában Orbán alaposan feldicsérte Trumpot.
Jansa, Gruevszki és Orbán ölelése
A környező országok közül Szlovéniával érdemes kezdenünk. 2011-ben Orbán Viktor az extrémista, szélsőjobboldali gondolkodású Janez Janšára tette a voksát. Bizalma akkor sem rendült meg benne, amikor Janšát 2014-ben korrupciós vádakkal két év börtönre ítélték (ezt a büntetés végül elévülés miatt nem kellett leülnie). A szlovén Necenzurirano lap összesítése szerint 2017 óta több mint 12 millió euró érkezett Orbán Viktor gazdasági holdudvarából a Szlovén Demokrata Párt (SDS) finanszírozására, de a Fidesz-közeli vállalkozók rendesen költöttek az SDS-hez tartozó médiában is, ami további eurómilliókat jelenthetnek. A szlovén lap információi szerint az Orbán, Habony Árpád és Rogán Antal köreiből érkező pénzek miatt feljelentés is született a ljubljanai parlamentben. A populista Janša 2022-ben nem nyert a választásokon, pedig sokat tanult Orbántól. Legutóbb augusztus 20-án járt Budapesten, amikor az államalapítást Orbán egy rakás bukott európai politikus és még több keleti diktátor társaságában ünnepelte.
Arról nem tudunk, hogy Macedónia politikai életét gazdasági eszközökkel is befolyásolta volna Orbán. Az viszont bőven beavatkozásnak tekinthető, ha egy másik ország védelmet ad egy, a saját országában elítélt politikusnak. A macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki azután bukott meg, hogy apró-cseprő korrupciós ügyei mellett az is kiderült, tömegével rendelt el illegális lehallgatást ellenzéki és kormánykritikusnak tartott macedón polgárok ellen. Két év letöltendő börtönbüntetését azonban soha nem kezdte meg. A magyar kormány aktív segítségével 2018. november 11-én Magyarországra szökött, menedékjoggal azóta is Budapesten él. Az önkormányzati választáson is szavazhatott az V. kerületben! Hiába kérte Macedónia az Interpolnál a kiadatását, és hiába ítélték azóta újabb kilenc év börtönre. Emlékezetes momentum volt, amikor 2019 júniusában a rendkívül tájékozott titkosszolgálatok épp a 444.hu.hu szerkesztősége mellett találtak szállást az exelnöknek.
Pénz a francia fasisztáknak
A francia pénzintézetek közül egyetlen egy sem akart hitelt adni Marine Le Pen kampányára, a Nemzeti Tömörülés párt végül szerzett pénzt. Hogy honnan, az csak később derült ki. A francia RTL tavaly februárban írta meg, hogy
a rendkívül kedvező hitel magyar banktól származott, később pedig azt is megtudtuk, hogy ez az MKB volt.
Marine Le Pen megválasztása fontos volt Orbánnak, miután a Fideszt kirakták az Európai Néppártból, és Európa-szerte páriává vált. A szélsőjobboldali francia politikussal azonban megtalálták a közös hangot. Amikor Le Pen 2021 októberében itt járt, Európa megvédéséről szónokoltak, és egyhangúan kinyilvánították, hogy meg kell védeni az országokat a migrációtól.
A Nemzeti Tömörülésnek adott 10,6 milliós (mintegy 4 milliárd forintos) hitelről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyébként azt mondta, „egyetlen EU-s banknak sem lenne rossz üzlet” – holott ezt az jó üzletet mégsem akarta más –, hiszen a francia állam visszatéríti a kampányköltségeket. Ez nem teljesen működik így, az MKB Bank belső szabályzata pedig alapból tiltotta volna a szélsőséges politikai erők finanszírozását. Arról nem beszélve, hogy Marine Le Pen pártjának több hitele is volt, rossz adósnak számított.2017-ben például orosz hátterű pénzintézet finanszírozta a kampányát, és akkor sem törlesztettek időben.
Mindent a Balkán balkanizálásáért
A Putyinnal is jó kapcsolatot ápoló Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke régi barátja Orbánnak. A 2022-es szerbiai választások előtt Orbán és Dodik Boszniában találkozott, és bár a hivatalos tájékoztatás szerint a kisvállalkozások közös támogatásáról beszélgettek, más is szóba kerülhetett. 2021. december 21-én, egy nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán kénytelen volt elismerni, hogy Magyarország 100 millió eurót, mintegy 38 milliárd forintot juttat a térségnek „gazdaságfejlesztési célokra”. A Dodik-rezsimnek később is szüksége volt pénzre, miután a választások előtti ígérgetés alaposan megterhelte az államkasszát. Orbánék – azaz a magyar adófizetők – tavaly újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a Szerb Köztársaságot.
Svetlana Cenić politikai elemző nem alaptalanul beszélt arról, hogy Orbán beavatkozása katasztrófa a boszniai választásokba, ha tudatosan támogatják a szélsőséges politikát, ami ismét nyugtalanságot okoz a törékeny békéjű balkáni térségben.
Dodik egyébként elleshetett néhány fogást magyar kollégájától. Amikor néhány napja egy riporter arról kérdezte, miért szerepel közös fotón maffiózókkal, ezt mondta: „ön egy másik országnak dolgozik, míg én ennek az országnak. Más ország fizetéséért dolgozik a saját hazája ellenében.” Később ordított és szidalmazta a riportert. Dodik ellen augusztusban egyébként vádat emeltek, mert nem hajlandó figyelembe venni a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
Felszopás a magyar állami tévén
Idén október elején fölényes sikert aratott Robert Fico pártja a szlovákiai választáson. Nem lennénk igazságosak, ha azt mondanánk, hogy ebből bármennyi is Orbán érdeme, de ő próbálkozott. A magyar ún. köztévé ugyanis a kampánycsend alatt is Fico mellett kampányolt, amikor tízperces „exkluzív” interjút sugárzott szeptember 30-án. A nem túl elegáns lépés persze nem ütközött törvénybe, a magyar sajtót nem érinti a kampánycsend, de az adást Felvidéken is jelentős számú szavazó nézhette. Fico elmondta, hogy épp azon a véleményen van, mint Orbán Viktor, majd kijelentette, hogy Magyarországnak meg kell kapnia az uniós forrásokat.
Nem ez volt az egyetlen lépés, amivel Orbánék a Smert segítették. Idén nyáron több ezer migráns vándorolt át az országon Szlovákia felé. Arról nem tudunk semmit, hogy miként juthattak be a magyar déli határkerítésen, és ha ilyen sokan átjutottak, miért nem láttuk azt a határozott fellépést, amire a magyar kormány olyan büszke. Nem volt alaptalan feltételezés, hogy a hatóságok azért terelték a szlovák határra a migránsokat, hogy válságot idézzenek elő, ami a bevándorlóellenes Fico kampányát segíti. Fico néhány napja személyesen is megjelent a Cunovo-Rajka határátkelőnél, a látványos razziákat az ellenzéki pártok általában politikai színháznak nevezte. Ilyen rossz időben ugyanis már nincs annyi bevándorló, mint nyáron.
Orbánista tanácsadók a lengyel kampányban
Mit csináljon a Fidesz soha nem nyugvó kampánycsapata, amikor a hírhedten permanens magyarországi kampány is szünetel? Kölcsönadják őket Varsóba. A lengyel Polityka októberben arról írt, hogy a keresztény-konzervatív, szélsőséges PiS munkáját magyar kampánystratégák segítették, így aztán Jarosław Kaczyńskiék alulmaradása után olyan hangok is megszólaltak, akik a magyarokat okolták. „Több, a PiS választási stábjához köthető forrásból is hallottuk, hogy Orbán Viktor politikai és kampánytanácsadói sokat szóltak bele a kampányba (...). Azt csináltak, amit akartak, Bielan és Morawiecki emberei pedig azzal érveltek, hogy segítenek nekünk a harmadik ciklus megszerzésében” – írta a lap. Orbán tanácsadói a magyar receptet követték, agyatlan propagandát és alaptalan információkra épülő lejáratókampányokat erőltettek Donald Tuskék ellen,
amiről később a lengyel köztévé egyik műsorvezetője azt mondta, súlyosabb volt, mint a szovjet időkben.
Az is kiderült, hogy a lengyel választások előtti utolsó napokban a magyar kormány bevándorlásellenes videókat promotált Lengyelországban. A kormány hirdetései beazonosíthatók maradtak, a cikk szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda állta a számlát, de mivel a videók nem minősülnek szigorúan véve politikai hirdetésnek, a magyar kormánynak nem is kellett megadnia, hogy mennyit költött rájuk.
Orbán emberei elszámolták magukat, „nem vették figyelembe a lengyel választási sajátosságokat és a közhangulatot”. A lengyel lap szerint a felelősség Kaczyńskira hárult, mert ő egyezett bele a magyarokkal felduzzasztott stábba.
