Melyik volt az év legviccesebb Narancs-címlapja? Szavazzon!

  • narancs.hu
  • 2024. december 31.

Interaktív

Bár a Magyar Narancs hetilap címlapján a legtöbbször portrék szerepelnek, 2024-ben többször is előfordult, hogy inkább a belpolitikai eseményekre reagáltunk különböző montázsokkal. Ezekből válogattunk most össze néhányat, a cikk végén pedig szavazhatnak is, hogy Önöknek melyik tetszett a legjobban!

"A király meztelen!"

Az idei év kétségkívül legnagyobb és legmeghatározóbb belpolitikai eseménye az úgynevezett "pedofilbotrány", vagy más néven "kegyelmi ügy" volt, amelynek során február elején kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott annak a K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyetteseként nemcsak tudott arról, hogy a főnöke több gyereket is molesztált, hanem előre megírt hamis vallomást akart aláíratni az egyik gyerekkel a pedofil igazgató jelenlétében, a bíróság pedig ezért jogerősen elítélte. Bár a kormányoldal először elhallgatni próbálta az ügyet, az végül elsöpörte nemcsak a kegyelemről döntő Novákot, de a döntést akkor igazságügy-miniszterként ellenjegyző Varga Juditot is, aki a botrány kirobbanásakor már csak épp a Fidesz EP-listavezetői posztjának várományosa volt.

Erről a botrányról emlékeztünk meg a február 1-i 7. számunk címlapján: addigra Novák és Varga is elsüllyedt már a habok között, és akkor úgy tűnt, a döntést Nováknak javasló Balog Zoltán volt emberminiszter és jelenlegi református püspök is belebukik a botrányba (ami végül nem történt meg), egyedül az érinthetetlen miniszterelnök, Orbán Viktor ússza meg az ügyet.

A lapszámban egy részletes cikkben foglaltuk össze azt, amit akkor tudni lehetett az ügyről, de vezércikkben foglalkoztunk K. Endre védekezésével és a kormány reakciójával is Magyar Péter első interjújára.

Narancs_2024_07.indd

 

"Feladták Budapestet?"

Első ránézésre március 21-i 12. számunk címlapján Szentkirályi Alexandra, a Fidesz akkor még főpolgármester-jelöltje szed egy virágcsokrot, közelebbről megnézve azonban a kezében tartott tulipánon egy arc vonásai rajzolódnak ki – ez bizony Vitézy Dávid arca!

Bár Szentkirályi az önkormányzati választás előtti utolsó utáni pillanatban lépett csak vissza Vitézy javára a főpolgármester-jelöltségtől, ezzel egy Karácsony Gergely és Vitézy közti végtelenül szoros eredményt és számtalan újraszámlálást indukálva, lapunk már márciusban a címlapján utalt erre a későbbi fordulatra – igaz, azóta sok víz lefolyt a Dunán, Vitézy pedig inkább saját mozgalmát építgeti már a Fővárosi Közgyűlésben. A lapszámban akkor mindenesetre egyrészt Szentkirályi politikusi portréját is megrajzoltuk, másrészt vezércikkben taglaltuk Vitézy aktuális helyezkedését.

Narancs_2024_12.indd

 

"Tóni és a végrehajtók"

A kegyelmi botrány a Völner–Schadl-ügyet is ismét felmelegítette: mint ismert, egy más témájú lehallgatássorozat során kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke időnként néhány millióért különböző szívességeket kért Völner Páltól, az igazságügyi minisztérium Varga Judit alatt dolgozó államtitkárától, például a végrehajtói pályázatok ügyében, de kettejüknek más bizniszei is voltak. Az ügy különböző fordulataival kapcsolatban már kezdte mindenki elveszteni a fonalat, amikor Varga volt férje, a kegyelmi ügy hullámain felbukkanó Magyar Péter azzal lökte be a politikai karrierjét, hogy márciusban nyilvánosságra hozott egy nem egészen 2 perces hangfelvételt, amelyet korábban még ő maga rögzített Vargával beszélgetve.

Bár Rogán Antalnak és körének keresztnevei már amúgy is felmerültek a Völner–Schadl-aktákban, Varga a felvételen arról beszél, hogy az egész Völner–Schadl-ügy csak azért robbanhatott ki, mert Polt Péter legfőbb ügyész nem ura a helyzetnek az ügyészségen, Rogán Antalék pedig – bár szerepeltek benne – kihúzatták magukat a nyomozati iratokból. Erről a történetről emlékezett meg április 4-i címlapunk, amelyen Rogán, Schadl és Völner szerepelnek mint egy klasszikus utcai banda tagjai. A lapszámban az üggyel és hátterével is részletesen foglalkoztunk, de az inkriminált hangfelvételnek is szenteltünk egy vezércikket.

Narancs_2024_14.indd

 

"Kit árult el Orbán Balázs?"

Nehéz elfelejteni, hogy kevesebb mint egy hónappal október 23-a, az 1956-os forradalom évfordulója előtt Orbán Balázs, a miniszterenök úgynevezett politikai igazgatója azt találta mondani egy baráti, a Mandineren megjelent beszélgetésen, hogy  „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert ’56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni…”

Ennél talán nem is kell többet mondanunk arról, miért került Orbán Balázs szovjet katonai egyenruhában a címlapra – erről szól az október 3-i lapszámunk vezércikke is.

Narancs_2024_40.indd

 

"Az elcsalt ország" 

Sokadik éve várjuk már, hogy a kormány jól hangzó ígéretei szerint a gazdaság ismét nekilendüljön, meglóduljon, kanyarban előzzünk stb. A fő gazdasági guru mostanra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter lett, aki viszont a kritikusai szerint a gazdasági növekedésnek nemhogy a mértékét nem szokta eltalálni, de még az előjelét sem, ráadásul Nagy mindezért az embereket okolja, mert ahelyett, hogy elvernék a pénzüket, inkább spórolnak.

Nagy Márton végül november 7-én ért fel a Magyar Narancs címlapjára, szintén egy klasszikusokat idéző szettben, pókerasztalnál kártyázva – valahogy így képzeljük el azt is, ahogy az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet összerakta. Az ebben szereplő "kifektetési" programról Várhegyi Éva írt Ekotripet, az adatokat és az akciótervet pedig F. Szabó Emese elemezte.

Narancs_2024_45.indd

 

"Lázár János várat épít"

2024-ben az eddigieknél is kézzelfoghatóbbá vált az, hogy milyen ramaty állapotban van a magyar vasúti közlekedés, miután jószerivel nem telt el úgy nap, hogy ne jött volna hír legalább többórás késésekről, kimaradt járatokról, eltört sínekről, váltókról, lerohadt, kigyulladt, sőt, több esetben is kisiklott vonatokról.

„Neki lehet állni a szarból várat építeni, olcsóbb tarifarendszert bevezetni, járművet felújítani, pályát rendbe tenni, az utastámogatást átszervezni” – üzente vissza Lázár János építési és közlekedési miniszter a vasút állapota miatt kifakadt Hadházy Ákos független képviselőnek, ezt a mondatát örökítettük meg a november 28-i címlapunkon, bár a jó ízlés kedvéért nem azt ábrázoltuk, ahogy Lázár szarból próbálna várat építeni. Vezércikkünkben viszont azt firtattuk, hogy mindez hogyan is állt elő.

Narancs_2024_48.indd

 

"A párt ökle"

Politológusok és mezei politizálók szerint is az év egyik mélypontja volt az, amikor egy pécsi gyermekotthonba látogatni szándékozó, és ott Fülöp Attila államtitkárral huzakodó Magyar Pétert december elején megrohanta Menczer Tamás, a Fidesz politikai igazgatója, és amolyan igazi útszéli kocsmai-kötekedős stílusban próbálta kihozni a sodrából. Bármilyen döbbenetes is, Menczer az akciója után sem fogta vissza magát, beleállt a produkcióba, de támogatásáról biztosította maga Orbán Viktor is.

December 12-i címlapunkon Menczer Tamást örökítettük meg, a lapban pedig Fekő Ádám rajzolta meg a pályafutását sportriporteri karrierjétől odáig, hogy ő legyen a párt ökle.

Narancs_2024_50.indd

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.