"A király meztelen!"
Az idei év kétségkívül legnagyobb és legmeghatározóbb belpolitikai eseménye az úgynevezett "pedofilbotrány", vagy más néven "kegyelmi ügy" volt, amelynek során február elején kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott annak a K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyetteseként nemcsak tudott arról, hogy a főnöke több gyereket is molesztált, hanem előre megírt hamis vallomást akart aláíratni az egyik gyerekkel a pedofil igazgató jelenlétében, a bíróság pedig ezért jogerősen elítélte. Bár a kormányoldal először elhallgatni próbálta az ügyet, az végül elsöpörte nemcsak a kegyelemről döntő Novákot, de a döntést akkor igazságügy-miniszterként ellenjegyző Varga Juditot is, aki a botrány kirobbanásakor már csak épp a Fidesz EP-listavezetői posztjának várományosa volt.
Erről a botrányról emlékeztünk meg a február 1-i 7. számunk címlapján: addigra Novák és Varga is elsüllyedt már a habok között, és akkor úgy tűnt, a döntést Nováknak javasló Balog Zoltán volt emberminiszter és jelenlegi református püspök is belebukik a botrányba (ami végül nem történt meg), egyedül az érinthetetlen miniszterelnök, Orbán Viktor ússza meg az ügyet.
A lapszámban egy részletes cikkben foglaltuk össze azt, amit akkor tudni lehetett az ügyről, de vezércikkben foglalkoztunk K. Endre védekezésével és a kormány reakciójával is Magyar Péter első interjújára.
"Feladták Budapestet?"
Első ránézésre március 21-i 12. számunk címlapján Szentkirályi Alexandra, a Fidesz akkor még főpolgármester-jelöltje szed egy virágcsokrot, közelebbről megnézve azonban a kezében tartott tulipánon egy arc vonásai rajzolódnak ki – ez bizony Vitézy Dávid arca!
Bár Szentkirályi az önkormányzati választás előtti utolsó utáni pillanatban lépett csak vissza Vitézy javára a főpolgármester-jelöltségtől, ezzel egy Karácsony Gergely és Vitézy közti végtelenül szoros eredményt és számtalan újraszámlálást indukálva, lapunk már márciusban a címlapján utalt erre a későbbi fordulatra – igaz, azóta sok víz lefolyt a Dunán, Vitézy pedig inkább saját mozgalmát építgeti már a Fővárosi Közgyűlésben. A lapszámban akkor mindenesetre egyrészt Szentkirályi politikusi portréját is megrajzoltuk, másrészt vezércikkben taglaltuk Vitézy aktuális helyezkedését.
"Tóni és a végrehajtók"
A kegyelmi botrány a Völner–Schadl-ügyet is ismét felmelegítette: mint ismert, egy más témájú lehallgatássorozat során kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke időnként néhány millióért különböző szívességeket kért Völner Páltól, az igazságügyi minisztérium Varga Judit alatt dolgozó államtitkárától, például a végrehajtói pályázatok ügyében, de kettejüknek más bizniszei is voltak. Az ügy különböző fordulataival kapcsolatban már kezdte mindenki elveszteni a fonalat, amikor Varga volt férje, a kegyelmi ügy hullámain felbukkanó Magyar Péter azzal lökte be a politikai karrierjét, hogy márciusban nyilvánosságra hozott egy nem egészen 2 perces hangfelvételt, amelyet korábban még ő maga rögzített Vargával beszélgetve.
Bár Rogán Antalnak és körének keresztnevei már amúgy is felmerültek a Völner–Schadl-aktákban, Varga a felvételen arról beszél, hogy az egész Völner–Schadl-ügy csak azért robbanhatott ki, mert Polt Péter legfőbb ügyész nem ura a helyzetnek az ügyészségen, Rogán Antalék pedig – bár szerepeltek benne – kihúzatták magukat a nyomozati iratokból. Erről a történetről emlékezett meg április 4-i címlapunk, amelyen Rogán, Schadl és Völner szerepelnek mint egy klasszikus utcai banda tagjai. A lapszámban az üggyel és hátterével is részletesen foglalkoztunk, de az inkriminált hangfelvételnek is szenteltünk egy vezércikket.
"Kit árult el Orbán Balázs?"
Nehéz elfelejteni, hogy kevesebb mint egy hónappal október 23-a, az 1956-os forradalom évfordulója előtt Orbán Balázs, a miniszterenök úgynevezett politikai igazgatója azt találta mondani egy baráti, a Mandineren megjelent beszélgetésen, hogy „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 éve, mert felelőtlenség. Látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, sok ember halt meg, területeket vesztettek. Az ő joguk, szuverén döntésük, megtehetik. De ha minket megkérdeztek volna, akkor nem ezt tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert ’56-ban az lett, ami lett, megtanultuk, hogy óvatosnak kell lenni…”
Ennél talán nem is kell többet mondanunk arról, miért került Orbán Balázs szovjet katonai egyenruhában a címlapra – erről szól az október 3-i lapszámunk vezércikke is.
"Az elcsalt ország"
Sokadik éve várjuk már, hogy a kormány jól hangzó ígéretei szerint a gazdaság ismét nekilendüljön, meglóduljon, kanyarban előzzünk stb. A fő gazdasági guru mostanra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter lett, aki viszont a kritikusai szerint a gazdasági növekedésnek nemhogy a mértékét nem szokta eltalálni, de még az előjelét sem, ráadásul Nagy mindezért az embereket okolja, mert ahelyett, hogy elvernék a pénzüket, inkább spórolnak.
Nagy Márton végül november 7-én ért fel a Magyar Narancs címlapjára, szintén egy klasszikusokat idéző szettben, pókerasztalnál kártyázva – valahogy így képzeljük el azt is, ahogy az Új Gazdaságpolitikai Akciótervet összerakta. Az ebben szereplő "kifektetési" programról Várhegyi Éva írt Ekotripet, az adatokat és az akciótervet pedig F. Szabó Emese elemezte.
"Lázár János várat épít"
2024-ben az eddigieknél is kézzelfoghatóbbá vált az, hogy milyen ramaty állapotban van a magyar vasúti közlekedés, miután jószerivel nem telt el úgy nap, hogy ne jött volna hír legalább többórás késésekről, kimaradt járatokról, eltört sínekről, váltókról, lerohadt, kigyulladt, sőt, több esetben is kisiklott vonatokról.
„Neki lehet állni a szarból várat építeni, olcsóbb tarifarendszert bevezetni, járművet felújítani, pályát rendbe tenni, az utastámogatást átszervezni” – üzente vissza Lázár János építési és közlekedési miniszter a vasút állapota miatt kifakadt Hadházy Ákos független képviselőnek, ezt a mondatát örökítettük meg a november 28-i címlapunkon, bár a jó ízlés kedvéért nem azt ábrázoltuk, ahogy Lázár szarból próbálna várat építeni. Vezércikkünkben viszont azt firtattuk, hogy mindez hogyan is állt elő.
"A párt ökle"
Politológusok és mezei politizálók szerint is az év egyik mélypontja volt az, amikor egy pécsi gyermekotthonba látogatni szándékozó, és ott Fülöp Attila államtitkárral huzakodó Magyar Pétert december elején megrohanta Menczer Tamás, a Fidesz politikai igazgatója, és amolyan igazi útszéli kocsmai-kötekedős stílusban próbálta kihozni a sodrából. Bármilyen döbbenetes is, Menczer az akciója után sem fogta vissza magát, beleállt a produkcióba, de támogatásáról biztosította maga Orbán Viktor is.
December 12-i címlapunkon Menczer Tamást örökítettük meg, a lapban pedig Fekő Ádám rajzolta meg a pályafutását sportriporteri karrierjétől odáig, hogy ő legyen a párt ökle.
