Nagyjából olyan mértékben szaporodnak a Balaton körüli, főleg NER-es építkezések, a sem a tópartot, sem a környezetet nem kímélő beruházások, mint amilyen gyakorisággal bejelent egy-egy újabb, Magyarországra települő akkumulátorgyárat a kormány. A Balatonnál zajló egyre gátlástalanabb természetrombolást, a tópart ellopását, beépítését éppen ezért nehéz követni – jóllehet a sajtó folyamatosan napirenden tartja a kormánypárti politikusokhoz, oligarchákhoz köthető építkezéseket. Ezek nemcsak magát a tavat és közvetlen környezetét, hanem a Balatonhoz közeli településeket is sújtják. A nyár elején, majd július első napjaiban a Szabad Európa foglalkozott kétrészes videoriportban a helyiek és a nyaralók érdekeit egyaránt negligáló építkezésekkel. Tavaly a Telex és az Átlátszó publikált részletes cikket a NER-es politikusok Balaton környéki ingatlanvásárlásairól. Összeállításunkban egyfelől 2015-ig visszamenve mutatjuk be, mely településeken készülnek, folynak, vagy éppen fejeződtek be tájsebeket ejtő, a környezetet pusztító, sok esetben közvetlenül a tópartot letaroló, annak szakaszait kisajátító beruházások, másfelől térképen ábrázoljuk, hogyan ölelik körül a Balatont azok az építkezések, melyek többsége egyértelműen NER-es projektnek nevezhető. Gyűjtésünk 20 balatoni, illetve a Balatonhoz közel eső, a tó környékéhez tartozó település beruházásait tartalmazza. Lakó-, nyaraló- és szállodaépületek mellett üzemek, kikötők, kempingek egyaránt szerepelnek köztük – de mondhatnánk azt is, a lista nem végleges. Valamennyi projekt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Balaton és a magyar tenger körüli táj eltulajdonítása, a természeti környezet tönkretétele szüntelenül zajlik. (Térképünk a cikk végén található.)
Aszófő
Ez a Balatontól másfél kilométerre fekvő apró, északi parti település lett az elmúlt években a környék „szemétlerakója” a helyiek szerint. Néhány éve betonüzem és sittlerakó működik helyi civilek tiltakozása ellenére. A képviselő-testület viszont egy térségi zöldhulladék-feldolgozó aprítéküzem faluba telepedéséhez már nem járult hozzá, miután a civilek helyi népszavazási kezdeményezést nyújtottak be az ügyben. A betonüzem tulajdonosa a jó kormányközeli kapcsolatokkal bíró Molnár György által vezetett Molnárbeton Kft. Molnár érdekeltsége a siófoki viharjelző állomás mellett a meteorológusok tiltakozása ellenére felépült társasház-beruházás is. Aszófő Balaton-felvidéki kultúrtáj–Tihanyi-félsziget megnevezéssel világörökség-várományos helyszín része. Közvetlen környezetében országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) és egy Európai Unió által védelemre kijelölt természetmegőrzési terület (Öreg-hegyi Riviéra, Natura 2000) található.
Balatonakali
A településen néhány évvel ezelőtt még három vízparti kemping üzemelt. Akali Zánka felőli oldalán 2006 óta működött a Levendula Naturista Kemping, a terület a 24.hu cikke szerint azonban 2021 elején gazdát cserélt. Az új tulajdonos apartmanokat és egy sorházat álmodott ide. A község másik végében található kempingek esetében előbb az eredetileg különálló két szálláshely összevonásával hozták létre a Strand-Holiday kempinget, ami így az egyik leghosszabb balatoni partszakasszal büszkélkedhetett, majd az ingatlant tulajdonló Holiday Park Akali Kft. 2016-os felszámolását követően a kemping egyik része kalandos úton Mészáros Lőrinc körének érdekeltségébe került, másik részét pedig az SSS Group Kft. vásárolta meg. Itt néhány évvel később apartmanházakat kezdtek építeni, előbb azonban valaki 150 méter hosszan kiirtotta a kiemelten védett nádast. A beruházó honlapja szerint az 1 kilométer hosszú partszakasszal rendelkező közvetlen vízparti üdülő- és villaparknak 2020 augusztusában kellett volna elkészülnie. Ezzel szemben bár az épületek már állnak, többségük egyelőre lakatlannak és befejezetlennek tűnik.
Balatonakarattya
A Koppány soron, a volt MÁV-üdülő területén épült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oktatási és konferenciaközpontja. Ez a beruházás részben azzal került be a hírekbe három évvel ezelőtt, hogy az MNB tulajdonában álló Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. negyven férőhelyes kishajó kikötőt akart építeni a konferenciaközpont elé, részben pedig azzal 2022 augusztusában, hogy a területre, ahova csatorna formájában benyúlt kissé a tó, bevezették a Balaton vizét. A vízjogi létesítési engedélyt a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adta ki.
Balatonaliga
A 47 hektáros hajdani pártüdülőt tulajdonló-vagyonkezelő Pro-Mot Hungária Kft.-ben a Mészáros–Tiborcz páros, majd Jellinek Dániel után jelenleg Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő érdekelt Bayer Property elnevezésű cége által, és már többször is megtapasztalhatta a Club Aliga útjainak és parti sétányának közhasználatáért küzdő Aligai Fürdőegyesület „kellemetlenkedését”. A civilek egy társasházegyüttes és egy kikötőépület építését torpedózták meg bírósági úton, a Balaton-part telkekre parcellázását, vagyis a közvetlen vízparti szakasz elvételét a nagyközönségtől azonban nem tudták megakadályozni. A fejlesztés kormányrendelet által kiemelt beruházás, vagyis figyelmen kívül hagyhatók országos és helyi építési, környezetvédelmi előírások. A Balaton körüli építkezések és NER-es projektek közül a Narancs.hu a Club Aligáról cikkezett a legtöbbet; írásaink ide kattintva érhetők el.
Badacsonyörs
2021 novemberében feszült hangvételű lakossági fórumot tartottak Badacsönyörsön, ugyanis a Badacsonytomajhoz tartozó településrészen a volt kemping területének tulajdonosa az összes fát kivágta. A helyiek arra voltak kíváncsiak, miért töltötték fel a területet, mit terveznek oda építeni, vagyis mi lesz az évtizedek óta ott működő strandjukkal. Az esetről beszámoló 24.hu megkereste a beruházót: a tulajdonost képviselő B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt. azt a tájékoztatást adha, hogy az ingatlanegyüttes besorolása szerint „kemping terület”, ennek értelmében „az övezetbe kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási, illetve egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el”. A területre négycsillagos szállodát, apartmanszállásokat és egy kempinget terveznek. Magántulajdonról van szó, és a helyiek csak ezen keresztül tudják megközelíteni az itt lévő szabadstrandot.
Balatonfenyves
Ez a történet még 2015-2016-ra datálható. 2016. május 12-én adták át azt a kikötőt és jachtklubot, melyet még átadása után is építettek. Az Átlátszó akkor azt írta, a kikötő ellen a helyiek aláírásgyűjtést indítottak, az LMP pedig feljelentést tett természetkárosítás miatt, de az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. A balatonfenyvesi kikötő építésének megkezdése után nagy mértékű iszaposodás jelent meg a településsel egybeépült Balatonmáriafürdőn 2015 szeptemberében. Az építkezés beruházója a Deák Gábor tulajdonolta Előny Kft. volt; a cég korábban Matolcsy György unokatestvérének pénzintézetétől, a Szemerey Tamás-féle Növekedési és Hitelbanktól kapott hitelt.
Balatonföldvár
E-kikötő épül azon a Nyugati strandon, mely néhány éve még a strand felújítására nyert el állami pályázati támogatást. A helyi érdekeltségű Balabo Kft. kivitelezésében készülő megaprojekt a strand kellős közepén épül, mostanra a mólószárak már el is készültek. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület bírósági úton támadta meg a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépítésnek kétszer is zöld jelzést adó határozatait többek között arra hivatkozva, hogy a strand funkciója sem a Balaton-törvény, sem a helyi építési szabályzat szerint nem változtatható meg. A Pécsi Törvényszék tavaly novemberben és idén májusban is megsemmisítette a kormányhivatali határozatokat, ennek nyomán a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság visszavonta a kikötő vízjogi létesítési engedélyét is. A Balabo Kft. birtokában tehát jelen pillanatban egyetlen, az építkezés folytatását lehetővé tevő dokumentum sincsen. Következik a veszprémi kormányhivatal harmadik engedélyezési eljárási köre, közben a balatonföldvári képviselő-testület módosítani tervezi a helyi építési szabályzatot.
Balatonfűzfő
Útban volt, a helyén építkezés előkészíse zajlott, ugyanis lakó- és vendéglátóegységeket szerettek volna felhúzni, ezért letarolták a nádast Balatonfűzfőn még 2019 márciusában. A több ezer négyzetméteres területen szemlátomást amatőr favágókommandó eshetett neki a nádasirtásnak, akik az akkori balatonfűzfői polgármester, Marton Béla megbízására hivatkoztak, amikor a környék lakói kérdőre vonták őket. A polgármester azt állította, „a terület 30 éve beépítésre szánt terület, így is lett értékesítve, a rendezési terv évtizedek óta ezt tartalmazta, csak az elmúlt 30 évben nem volt gondozva.” Hozzátette, az erdő útban volt az építkezés előkészítése miatt, a parszakasz ugyanis nem alkalmas kikötő vagy strand építésére. Egy nyaralótulajdonos kikérte a Veszprém Járási Kormányhivatal állásfoglalását a területtel kapcsolatban: a hatóság szerint azokra a helyrajzi számokra, ahol az erdőterület volt, érvényes volt a Natura 2000-es védettség. Egyébként Marton fia, Marton András ötlete volt, hogy strandröplabdapályák épüljenek az erdő helyén. A kormányhivatal félmillió forintos bírságot rótt ki, amit viszont nem kellett kifizetni, ugyanis másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal figyelmeztetésben részesítette a fakivágást végző céget.
Balatonhenye
Ezen a Balaton-felvidéki településen áll az a ház, amire a nemrégiben lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter és férje felvették a falusi csok-támogatást. De található itt egy birtok is, melyet Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgatója kezdett építeni, majd egy Tiborcz Istvánhoz köthető tőkealapon keresztül Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter cégénél kötött ki. A faluról a 444.hu készített videoriportot idén májusban; eszerint a képviselő-testület olyan településrendezési tervet fogadott el, amelynek értelmében egy telken szanatóriumot építenének, továbbá szántókat minősítenének át, hogy oda apartmanok kerüljenek. Kapna új utat is a község, így megszűnne a zsákfalu jellege, valamint az Oszkó-féle majorságot átalakítanák üdülőövezetté. Az egykoron mezőgazdasági területekként megvásárolt szántók átminősítésével a tulajdonosaik nagyot kaszálhatnak az üzleten. A helyiek főként azért aggódnak, mert nincs elég víz a településen, és ha szállodák létesülnek, még annyi sem lesz, mint jelenleg.
Balatonmáriafürdő
A déli part e településén az borzolja a kedélyeket, hogy a keskeny utcákról megközelíthető egyik szabadstrand mellé, a tóparti nádas közvetlen közelébe hetvenhárom lakásos apartmanház épülne. A Népszava erről szóló cikke szerint komoly aggodalmat okoz sokakban, hogy a településképtől idegen betonmonstrumot húzhatnak fel közvetlenül a Balaton partjára, a nemrég felújított és korszerűsített Bárdos-strand szomszédságába. A beruházó Balaton Coast Kft. magánterületre tervezi a projektet; a lap információi szerint a cég engedélykérelmében szolgálati lakás besorolással lettek feltüntetve egyes ingatlanok. A cikkben szó van arról is, hogy a Balaton Coast Kft. Balatonmáriafürdőn egy hotelből és egy üdülőből is apartmanházat alakítana ki.
Balatonszabadi
A település ugyan nem közvetlenül a tó partján fekszik, mégis kedvelt – a lakópark-beruházások szempontjából is. Ahogy azt a Narancs.hu elsőként megírta, itt építene lakóparkot egy olyan cég, melynek egyedüli tulajdonosa egy 11 éves tanuló. A Gamásza nevű, gyönyörű környezetben fekvő településrészen beruházni kívánó Monroyal Kft. gazdasági eredménye alapján nehéz elképzelni, hogyan tudna építkezni a területen. Balatonszabadiban egy másik cég is lakóparképítésbe fogna: kérelmükben felbukkan Varga Tamás György siófoki nagyvállalkozó neve, aki egy túlnyomó többségben siófoki Fidesz-tagok alapította egyesületben is benne van. Az önkormányzat azt ígérte, levélben kikéri a helyiek véleményét a két lakópark-beruházásról. A település vezetése egyébként maga adott ötletet ahhoz a két cégnek, hogyan lehetne a most véderdő besorolású területet lakóövezet besorolásúvá tenni, hogy megvalósulhasson az építkezés. Mindez Polt Péterig is eljutott, de a legfőbb ügyész nem talált kivetnivalót a történetben.
Csopak
Az önkormányzat tudta nélkül kapott építési engedélyt egy több mint kétszáz méter hosszú kőszórásos védőmóló, ami a Bahart-kikötő elé épülne. Az esetről elsőként beszámoló Telex híre szerint a beruházás már az építési engedélyt is megkapta, miközben az önkormányzat nem értesült időben az építkezés részleteiről. Egy magánszemély vásárolta meg a területet, és mivel az nem érintkezik a szárazfölddel, így az önkormányzatnak nincs is ráhatása a beruházásra. Ambrus Tibor polgármester a lapnak azt mondta, az építkezés minden hatósági engedéllyel rendelkezik. A beruházó az egyik legnagyobb hazai építési vállalkozó, Abronits Róbert cége, a Sápi Major Kft. – írta meg május elején a 24.hu. Abronitsot a HVG360 egy korábbi cikkében Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrincének nevezte.
Dörgicse
Először 2020 augusztusában merült fel, hogy a képviselő-testület egy több pontból álló rendezésiterv-módosítást szeretne elfogadni, ám Jánó Levente, a Balatonakalitól északra, a Balaton-felvidéken fekvő település – egy évvel később távozó – polgármestere szerint ekkor még nem voltak elfogadott tervek. A 24.hu azonban hozzájutott egy levélhez, amelyben a polgármester a Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság kérdéseire válaszolva leírta: a turisztikai besorolású övezet kiterjesztéséről szóló kérelemben szereplő ingatlanok összterülete 65 ezer négyzetméter, a tulajdonosok pedig összesen 600 négyzetméternyi épületegyüttest szeretnének felépíteni. A Balázs-alja és Margya megnevezésű dűlők beépítésének terve három olyan ingatlanra vonatkozott, amelyek telekszomszédja ifj. Mészáros Lőrinc. Idén tavasszal a HVG360 is beszámolt egy nagyszabású dörgicsei beruházásról. Scheer Sándor, a magyarországi McDonald's éttermek tulajdonosa a családja által birtokolt 8 hektáron szeretné megvalósítani az Art&Wine projektet; pezsgőt gyártanának, valamint egy kilenc vendégszobával ellátott éttermet és tíz villaépületet is felhúznának. Ehhez a helyi építési szabályzat módosítására van szükség, ami kizárólag Scheeréknél tenné lehetővé a jogszabály adta legnagyobb, legfeljebb 3 százalékos beépítést, akik így a lehetséges kétszintes építményekkel akár 4000 négyzetméterben is gondolkodhatnak. A Dörgicsemajor Kft.-ben Scheer üzlettársa Gianni Annoni és testvére, Annoni Gergő étteremtulajdonosok, a projektet pedig az önkormányzat négy képviselője és Pflanzner Sándor polgármester is támogatja.
Fonyód
Újabb balatoni óriásmóló épülhet – adta hírül a Népszava még 2021 utolsó napjaiban, megemlítve: 200-220 méteres mólószárat tervez a Balatonba a tulajdonos. A lapnak a Fonyód Yacht Klub részéről Mátyás László beszélt a részletekről, ám nyilatkozatát utólag letiltotta. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság viszont arról tájékoztatta az újságot, hogy „a kiadott engedély alapján a meglévő keleti mólószár és a meglévő hullámvédő kőszórás bontását, a tervezett kikötő medence kotrását, a kikotort mederanyag elhelyezését, új keleti mólószár építését és a régi keleti mólószár helyén partvédelem kiépítését tervezik megvalósítani”. A beruházásról szóló cikk egyébként kitér arra, hogy Mátyás László neve a kétezres évek terézvárosi önkormányzati ingatlaneladások kapcsán vált ismertté.
Keszthely
A Balaton-part fejlesztésére hivatkozva 342 darab fa kivágására adott engedélyt a helyi önkormányzatnak a zalakarosi önkormányzati hivatal, ám ezt a határozatot a minap a Zala Vármegyei Kormányhivatal megsemmisítette a helyi ellenzék, a KÉVE Egyesület fellebbezése nyomán. Keszthely Balaton-parti sávjának szállodái, kempingje, vitorláskikötője a korábbi években sorra Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz és köreikhez kerültek, majd állami támogatások segítségével megkezdődtek a felújítások; a hajdani Helikon szállóé időközben már el is készült.
Örvényes
A Tihanyi-félsziget mellett fekvő Örvényesen található az egyik utolsó nagy kiterjedésű, egybefüggő zöldterület a Balaton partján. Ám a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó 79 ezer négyzetméteres védett terület sincs biztonságban: a 444.hu cikke szerint ugyanis idén márciusban soron kívüli ülést tartott a képviselő-testület, amelyen kiderült, a hatalmas zöldterületen a Sport-Üdülőfalu Kft. kezdene építkezésbe. A helyiek szanatóriumként emlegetik a területre tervezett épületkomplexumot. Egy májusi lakossági tájékoztatón a cég képviselője is így próbált hivatkozni a létesítményre, a fórum résztvevői azonban emlékeztették, az általa képviselt cég fő profilja a szállodai szolgáltatás. Egyelőre nem tudni, hány férőhelyes lesz a hotel, a beruházás ellen petícióval is tiltakozó lakosokat ráadásul különösen felháborítja, hogy az oda vezető út kiszélesítése során mások telkéből vennének el területet.
Siófok-Töreki
Mezőgazdasági tevékenységre hivatkozva egyre több NER-hez köthető figura épít nyaralót a Siófokhoz tartozó Törekiben, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre – írta meg lapunk idén februárban. Ide épített emeletes, úszómedencés „gazdasági” épületet Jászai Gellért, a 4iG vezére, és készül Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese nyaralója is. Míg a hétköznapi emberek ingatlanvásárlási szándékát több esetben meghiúsította a kormányhivatal, addig gond nélkül vásárolhatott földeket Törekiben például a siófoki Plázst üzemeltető nagyvállalkozó, Barna Sándor és fia, György. A környezetet sem kímélik az itteni építkezések során: a Linczényi Aladin telkével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra valaki több tonnányi sittet szórt ki.
Szántód
A Narancs.hu is többször foglalkozott azzal, hogy a település Balaton-partjának egy részén úgy jött létre NER-es szálloda- és luxuslakópark-beruházás, hogy a partszakaszt kerítéssel elzárták a nyaralók elől, és „eltűntettek” egy közel 4 ezer négyzetméter nádast. A Balaland nevű gigaprojekt területe előtt lenne bőven hely a strandolásra, csakhogy ezt kerítés zárja el a „pórnép” előtt – annak ellenére, hogy a település szabályozási tervében az 500 méter hosszú, 10 méter széles parti sáv be nem építhető közterületként szerepel. Így a Szántód keleti felén lakók nem tudnak lejutni a tóhoz. A beruházó ugyan kialakított egy keskeny lejárót, ami a kerítés mellett vezet a Balaton vizéhez, és ezt bárki használhatja, mondjuk azért, hogy megcsodálja a naplementét, azonban ez szabad parti sávként aligha értelmezhető. A tavasszal átadott Balaland avatásán mások mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vágta át a szalagot, az állam pedig 7 milliárddal támogatta a luxusprojektet.
Tihany
Arról a tihanyi beruházásról, aminek során közel 9 ezer négyzetméteren gyakorlatilag kibontották a hegyet, ezzel pedig messziről is jól látható tájsebet ejtettek a félsziget északkeleti oldalán, lapunk is beszámolt pár éve. Az Alsóóvári utcában található, több telekből álló ingatlant 2016-ban vásárolta meg egy energetikai tanácsadással foglalkozó magyar – a 2020-as cégadatok szerint moszkvai állandó lakcímmel rendelkező –magánszemély, ám helyi források szerint „feljebb kell keresni” a valódi építőt: NER-es körökben. A helyiek szerint Mészáros Lőrinc neve is felmerült, mások úgy vélik, másik ingatlanra cserélte a telket. Mindenestre tény: Tihanyban a NER-elit színe-java rendelkezik pazar ingatlannal. A hegycsonkítással kapcsolatban az önkormányzat semmi kivetnivalót nem talált, a tihanyi helyi építési szabályzat több passzusa alapján azonban a szabályok nem engedtek volna meg ekkora környezetpusztítást. A Veszprém Megyei Kormányhivatal vizsgálatot indított és 500 ezer forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a tulajdonost, aki ennyivel meg is úszta. A Telex tavaly májusi cikke szerint ugyanis már elkezdték felhúzni a lakófunkcióval – és csodálatos kilátással – rendelkező „mezőgazdasági” épületet.
Zánka
Természetkárosítás miatt ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tett a zánkai önkormányzat, miután munkagépekkel eltüntettek egy 180 négyezetméternyi alapterületű parti vízállást, tómederré változtatva azt. Az esetről beszámolva május végén azt írtuk, az egyik ingatlan előtti önkormányzati tulajdonú mocsaras, lápos, növényzettel borított területet munkagépekkel kimarkolták. Az érintett ingatlan a helyi építési szabályzat szerint zöldterület besorolású, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgálja. Az ügyben a kormányhivatal hatáskör hiányában nem intézkedhetett, a rendőrség azonban nyomozást indított. Zánkán más érdekes dolgok is történnek: a település Balatonszepezd felőli határában gyakorlatilag a semmiből nőtt ki vagy tucatnyi, közvetlenül tóparti, félkész, emeletes épület az utóbbi egy-két évben. A látvány hasonló a Balatonakaliban folyó építkezéshez.
A Balaton NER-es ellopásával korábban ebben a publicisztikánkban foglalkoztunk:
Ez a cikkünk pedig azt mutatta be, hogyan szerez egyre több ingatlant a tó körül Mészáros Lőrinc és Tiborcz István a Balaton fejlesztésére hivatkozva:
(Címlapképünkön: az ún. üdülő- és villapark jelen állapotában Balatonakaliban. Fotó: Bajnai Marcell)
