Döcögősen, rögtön egy terheléses támadással és az informatikai rendszer csődjével indult az előválasztás, de végül kedden este lezárult a szavazás, ma reggel pedig megkezdődik a leadott szavazatok számlálása, estére elvileg eredmény is várható mind a miniszterelnök-jelöltek, mind a 106 egyéni választókerület esetében.
A magyar ellenzék történetében példátlan és formabontó eseményről van szó, most megmutatjuk, mik voltak szerintünk az előválasztás legizgalmasabb mozzanatai és kérdései.
A sorbanállás
Az egész előválasztás kudarcba fulladhatott volna, ha nincs, aki elmenjen szavazni, előzetesen sokan tartottak attól, hogy alig lesznek érdeklődők. Bár pontos és részletes területi adatokat eddig nem ismerünk, az biztos, hogy a résztvevők száma minden várakozást felülmúlt.
Előzetesen a Republikon Intézet a 2019-es főpolgármesteri előválasztást és az ellenzék anyagi erőforrásainak szűkösségét tekintve már azt is sikeres mozgósításnak tartotta volna, ha 4-500 ezren leszavaznak, a végső részvételi szám azonban ennél jóval magasabb volt:
az Országos Előválasztási Bizottság szerda reggel közölt adatai szerint végül 633 811-en vettek részt,
amely a Republikon optimista becslését (550-650 ezer résztvevő) igazolta. Mivel aki este 8-ig beállt a sorba, az még leadhatta a szavazatát, a közlemény szerint az utolsó résztvevő kedd este negyed 10-kor adta le a szavazatát.
A terheléses támadás
Az előválasztás szeptember 18-án indult volna, de szinte azonnal fel kellett függeszteni a szavazás menetét. Bár első körben nem lehetett tudni, hogy az informatikai rendszer mitől omlott össze, később arra hivatkoztak, hogy egy bonyolult terheléses támadás érte, ezt azóta egy kiberbiztonsági szakértő vizsgálata is megerősítette. Egyes hírek szerint ráadásul Kínából érkezhetett a támadás, az ellenzéki pártok szerint pedig a kormány állhatott mögötte.
Mindenesetre így az egész esemény már rögtön induláskor újratervezésre kényszerült, és már az elején két nappal elhalasztották a kezdetét és kitolták a végét is.
A miniszterelnök- és képviselőjelölti viták
Olyan régen volt már miniszterelnök-jelölti, vagy egyáltalán bármilyen vita Magyarországon, hogy egészen elszokott tőle a társadalom, a média és láthatóan a politikusok is. Az ATV-n rendezett első miniszterelnök-jelölti vitán az öt aspiráns még alig-alig tudott mit kezdeni a helyzettel, hogy kivételesen ne az ellenzék egységét próbálják meg bemutatni, de a kötött időkeretekkel és a tág témákkal a vita szerkezete is inkább az ötletbörze jelleget inspirálta.
A második, az RTL Klubon rendezett miniszterelnök-jelölti vitán végre lazítottak a szabályokon, és addigra valószínűleg az előválasztási kampány is épp eléggé bepörgette a jelölteket ahhoz, hogy konkrét nézeteltérések és eltérő álláspontok is ki tudjanak rajzolódni. Magának a vitának pedig egészen konkrét hozadéka is volt: Karácsony borította az addigi status quót azzal, hogy bejelentette, zuglóiként nem szavazna Tóth Csabára, valamint a többi párt problémás jelöltjeit is felhánytorgatta.
Az előválasztás mindemellett a helyi közéletet is mozgásba hozta. A Partizán és a Tabumentes Ország képviselőjelölti vitái közül ha nem is volt mind végtelenül izgalmas, cikinek számított, ha egy-egy jelölt nem ment el rájuk, és megmutatták, hogy milyen lenne, ha lenne helyi nyilvánosság.
Tóth Csaba kigolyózása
Bár sokan attól tartottak, hogy az előválasztáson nem lesz igazi verseny, hiszen a résztvevő pártok egymás szövetségesei, a rossz nyelvek szerint pedig úgyis lezsírozták egymás között a helyeket, nehéz lenne elhinni, hogy a zuglói MSZP-s Tóth Csaba politikából való távozását így tervezték. Tóth az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik támogatásával indult, a Momentum azonban ráindította Hadházy Ákost, akit a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kívülről a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is támogatott.
Tóth, akiről az elmúlt években amúgy is elterjedt, hogy különböző kétes hírű ügyekben volt érintett, most az előválasztási kampányban is mindent megtett azért, hogy ne ő legyen a legszimpatikusabb és legátláthatóbb jelölt: Hadházyt először azzal támadta, hogy korábban a trafikmutyi leleplezésekor nem volt elég lojális akkori pártjához, a Fideszhez, majd nem ment el a Partizán által rendezett vitára (ezen így Hadházy egyedül "vitázott"), sőt, még rágalmazás miatt fel is jelentette a Partizánt, mondván Gulyás Márton egy Karácsony Gergellyel folytatott interjúban "kérdésekbe csomagolt vádakat" fogalmazott meg ellene.
A Zugló TV-ben végül összejött a vita, ezen azonban Hadházy arról is beszélt, hogy Tóth eltitkolta a vagyona egy részét – ez pedig végül elég volt Karácsonynak, hogy kihátráljon mögüle, és elindítson egy lavinát, amely végül Tóth visszalépéséhez vezetett.
Az offshore-ozó DK-s és a nyerészkedő momentumos
Tóth Csaba ügye elindította a vagdalkozást a pártok között, amelyet a második miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony "fájdalmas megtisztulási folyamatként" értékelt, de más esetekben nem járt olyan látványos végkifejlettel, mint Tóth esetében.
Főleg az előválasztás hajrájában pörgött fel a székesfehérvári DK-s jelölt, Ráczné Földi Judit ügye, akit egy offshore-céggel hoztak hírbe. Az ügyét Karácsony vitte be a miniszterelnök-jelölti vitába, mondván ő nem szavazna rá, de a DK teljes mellszélességgel kiállt a jelölt mellett, és végül az Országos Előválasztási Bizottságban is elbukott az MSZP etikai beadványa az ügyében.
Ugyanígy a levegőben maradt a momentumos XVI. kerületi Hollai Gábor ügye is, aki Karácsony szerint "devizakárosultakon nyerészkedett". Hollai azzal reagált az ügyre, hogy nem tudta, hogy devizakárosult házát veszi meg egy bírósági árerésen.
Az integető jobbikos
A Jobbik nem egyszer kényszerült magyarázkodásra az előválasztási kampányban, amikor a jelöltjeiről kiderült, hogy korábban nem szalonképes posztokat osztottak meg.
A legnagyob port talán Farkas Péter Barnabás ózdi alpolgármester ügye verte, akiről megjelent egy felvétel, amelyen a mozdulata náci karlendítésre emlékeztet, bár Farkas szerint valójában csak integetett a társainak. Mindenesetre először a Momentum, később Karácsony Gergely, majd az LMP is megvonta a támogatását. Jakab Péter azonban kiállt mellette, a második miniszterelnök-jelölti vitán pedig azzal érvelt, hogy egyrészt elhiszi Farkasnak, hogy csak integetett, másrészt aki az ő elnöksége után is a pártban maradt, az vállalta, hogy szakít a szélsőséges nézetekkel, ha korábban ilyeneket vallott is volna. A Jobbik jelöltjei mindenesetre végül megúszták az előválasztást, az etikai vizsgálatok egyiküket sem marasztalták el.
Dobrev-Karácsony párharc
Olyannyira nem volt lefutott meccs az előválasztás, hogy a legkülönfélébb eredményű közvélemény-kutatások születtek, egyedül az tűnik biztosnak, hogy Dobrev Klára DK-s és Karácsony Gergely MSZP, Párbeszéd és LMP támogatta miniszterelnök-jelöltek végeznek majd az első két helyen.
A Závecz Research és az IDEA Intézet augusztusi felmérésében még azt hozta ki, hogy Jakab Péter igen népszerű a kistelepüléseken, és országosan is 28 százalékkal vezet a 27 százalékos Dobrev Klára, a 24 százalékos Karácsony Gergely, valamint a 12 százalékos Fekete-Győr András előtt (Márki-Zay Péter ekkor még 5 százalék alatt volt), a Závecz a miniszterelnök-jelölti viták után viszont már rendre Dobrev Klárát hozta ki győztesnek valamivel Karácsony Gergely előtt, utánuk Márki-Zay, Jakab, Fekete-Győr volt a sorrend.
A Publicus Intézet viszont rendre Karácsony elsőségét mutatta ki: a felméréseik szerint a választók többsége szerint Karácsony tudná a leginkább legyőzni Orbánt; az első miniszterelnök-jelölti vita után 29 százalék tartotta szimpatikusnak Dobrev 27 százalékával szemben (Márki-Zay 7, Jakab és Fekete-Győr 2-2 százalék); a második vitán pedig az intézet szerint azonos arány alakult ki az első két helyen, miközben Márki-Zayt már 23 százalék tartotta szimpatikusnak.
A közvélemény-kutatások alapján így valószínű, hogy Karácsony vagy Dobrev szerezheti meg az első helyet, de úgy tűnik, szoros eredményre lehet számítani, ez alapján pedig biztosan lesz második forduló, nincs túl nagy esélye ugyanis annak, hogy valaki már most 50 százaléknál is többet kapjon. Nagy kérdés ugyanakkor az is, hogy Jakab vagy Márki-Zay lesz az, aki a második fordulóba juthat.
További híreink az előválasztásról itt olvashatók! És természetesen a továbbiakban az eredményekről is beszámolunk!
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot
